Céges bankkártyák – Hogyan osszunk?
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 2016. október elsejei hatállyal felvette az SDR-kosárba a kínai devizát - közölte hétfőn az IMF.
Az IMF igazgatósága az ötévente esedékes revízió keretében felülvizsgálta az SDR (Special Drawing Rights - különleges lehívási jogok) devizakosarat alkotó devizák körét, különös tekintettel annak mérlegelésére, hogy a kínai deviza, a renminbi ("népi pénz", elterjedtebb nevén "jüan") megfelel-e a felvételi követelményeknek. Az SDR a nemzetközi szervezet tagjai által használható tartalék és hitelezési eszköz, a kosár a legjelentősebb nemzetközileg használt valutákat egyesíti.
Az IMF igazgatósága megállapította, hogy a renminbi (RMB) megfelel a felvételi követelményeknek, ezért 2016. október 1-jei hatállyal ötödik devizaként felvette a kosarat alkotó devizák, az amerikai dollár, az euró, a japán jen és a font-sterling közé.
"Az igazgatóság renminbi felvételéről hozott döntése fontos előrelépés a kínai gazdaságnak a nemzetközi pénzügyi rendszerbe való integrálásában és egyúttal elismerése a kínai hatóságoknak az ország monetáris és pénzügyi rendszerének megreformálására tett erőfeszítéseinek is. A reformok folytatása és kiterjesztése a nemzetközi pénzügyi rendszert is megerősíti és nagyban hozzájárul majd a kínai és a globális gazdasági növekedés fellendítéséhez és stabilizálásához" - kommentálta a bejelentést az IMF vezérigazgatója Christine Lagarde.
A múlt héten Kínában járó Orbán Viktor azt mondta: Magyarország a multipoláris világrendben érdekelt, abban, hogy a renminbi világpénz legyen.
| A jüan előléptetése |
| Az 1969-ben létrehozott SDR valutakosarának ez az első bővítése, és átalakításra is csak akkor került sor, amikor 2001-ben a német márka és a francia frank szerepét az euró vette át. Elemzői várakozások szerint a jüan 14 százalék körüli súlyt kap majd a kosárban, ahol jelenleg a dollár 41,9, az euró 37,4, az angol font 11,3, a japán jen pedig 9,4 százalékot képvisel - írta a HVG két hete. A washingtoni kormány sokáig a fenntartásait hangoztatta, ám most már úgy véli, a jüan „nagykorúsítása” újabb lökést adhat a kínai reformoknak, amelyek részeként Peking augusztusban nagyobb befolyást engedett a piaci folyamatoknak a valuta árfolyamának meghatározásában. Derűlátó becslések szerint a jüan tartalék valutává válása a következő öt évben akár ezermilliárd dollárnyi tőkét is jüanban meghatározott aktívákba csábíthat. A dollár dominanciáját azonban nem fenyegeti veszély, hiszen az összeg a jegybanki valutatartalékoknak még így is csak a 9 százalékára rúghat, miközben a zöldhasú aránya jelenleg 65 százalék. A világkereskedelemben pedig a dollár 80, a jüan pedig kevesebb mint 3 százalékos súllyal bír. |
