December elején két pofont is beszedett a kormány Brüsszeltől a paksi új atomerőmű építési projektje miatt, azóta pedig újabb akadályok merültek fel. De mennyivel kerültek messzebb Orbánék „az évszázad üzletétől”?

Nem cáfol és nincsenek ellenérvei sem a kormánynak egyelőre azzal a vaskos információs pakkal szemben, melyet december elején Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarország európai parlamenti képviselője saját blogján publikált. A pontokba rendezett cikk annak a 200 oldalnyi brüsszeli dokumentumcsomagnak a tartalmát ismertette, melyet a brüsszeli képviselő az Európai Bizottságnál (EB) átolvashatott, s mely lényegében a legfőbb uniós szervezet Paks II.-vel kapcsolatos gondolkodásába enged betekintést. (Ezt keretes anyagunkban foglaltuk össze kicsit lejjebb.)

Azt többször is levezettük, hogy milyen problémák halmozódtak fel a 2014. januárban, Moszkvában kötött Orbán–Putyin-paktum óta Paks II. ügyében; hogy miért fals érv az atomreneszánsz éppúgy, mint a finnországi vagy akár a brit párhuzam, hogy miért üt rossz vasat a regnáló kormány, s hogy miként kap közgazdasági értelemben is súlyos sebet az állami támogatástól mentes építkezés mítosza – és az olcsó áram garanciáját hirdető ideológia. Ehhez kapcsolódik hozzá az a két brüsszeli eljárás, mely az eddigi kormányzati magabiztosságot alaposan megtépázta.

©

Előbb azt közölték uniós szervek, hogy kötelezettségszegési eljárás indult az EU-s közbeszerzési szabályok megsértése miatt, majd azt, hogy az Európai Bizottság részletes, az állami támogatásra vonatkozó vizsgálatot indított a Paks II. finanszírozási ügyeinek tisztázása érdekében. Brüsszel ezért melegen ajánlotta Orbánéknak a projekt előkészítési munkálatainak felfüggesztését – amire az volt a kormányzati válasz, hogy állunk a vizsgálatok elébe, és akkor is megépítjük.

Mindezeket azért érdemes felidézni, mert Jávor Benedek kommunikációs-információs pakkja jóformán érdemi kormányzati visszhang nélkül maradt. Voltaképpen annyira futotta a kormányoldal részéről, hogy a rezsibiztos Németh Szilárd egy más témában tartott sajtótájékoztatóján beszélt a paksi helyzetről, és csak annyival állt elő, hogy ki kell vizsgálni, pontosan mit tett közzé "politikai vagánykodásból" Jávor, "mert ha titkos anyagokat is, akkor Kovács Béla kémügye ehhez képest 'kismiska'".

A tételekbe sűrített, Jávor Benedek által publikált összefoglaló az alábbi kérdéseket feszegeti:

A fűtőelemek kérdése – a Paks II. kiégett fűtőelemeit nem lehet majd visszaszállítani Oroszországba, azok végső elhelyezéséről idehaza kell gondoskodni. Ez alapján 2050 körül rendelkeznünk kell egy magas sugárzású anyagok végső elhelyezésére alkalmas tárolóközeggel – a meglévő, Bátapáti mellett épült tároló a kis és közepes sugárzású hulladék ideiglenes elhelyezésére alkalmas – amiből jelenleg semmi nincs meg. (Ellenben az már látszik, hogy a nukleáris hulladék kezelésére is tartalékolni kezdett pénzeket az elképzelések szerint Orbánék alaposan megdézsmálnák.)

A Központi Nukleáris Pénzügyi Alap (KNPA) sorsa az EB-t is komolyan érdekelte – derült ki a kormány és a Bizottság közti levelezésből, és a kormány „nagy határozottsággal” azt válaszolta Brüsszelnek, hogy a felmerülő költségeket a KNPA fedezni fogja. (Kérdés azonban, hogy az 1) pontban hivatkozott kormányzati dézsmálási szándék vagy az EB-nek küldött válaszok válnak igazzá.)

Az már csak egy további probléma, hogy az átmeneti tárolót ugyan a jelen ismeretek szerint az erőmű területén építenék meg (ebben évtizedekig pihentetnék a kiégett fűtőelemeket, mielőtt az atomtemetőbe vinnék), amivel viszont a már folyamatban lévő környezetvédelmi engedélyezési eljárás nem is foglalkozik.

Az erőmű finanszírozását érintő kérdésben Jávor csak olyan papírokat látott, melyeken „következetesen ki van takarva” minden adat, számítás.

A biztonsági aggályok közt szerepel Jávor beszámolója szerint, hogy a kormány gyakran citált finn párhuzamot nem tartotta fontosnak abban a kérdéskörben, hogy a reaktor számos külső és belső biztonsági módosítását is kérje a Roszatomtól – ahogyan azt a finnek tették.

Állítása szerint hamis prognózisokból levont következtetést talált a képviselő például ott, hogy a kormány 2020-ig évi 1,3 százalékos energiaigény növekedésből kiindulva számolta az igényeket, holott ez évek óta jóval alacsonyabb – miközben 2008-2010 között jelentős csökkenés is történt. De Jávor szerint hiányoznak az elemzések arra vonatkozóan is, hogy Paks II. tervezett bekapcsolásakor milyen európai árampiaci árakkal számol a kormány. (Ez utóbbi azért kifejezetten fontos, mert az uniós prognózis a jelenlegi ár szolid emelkedésével számol 2020-ig, majd annak csökkenésével – miközben a paksi új reaktorok a jelenlegi áramár tartós és drasztikus drágulása mellett tudnának "nonprofitot" termelni.)

Miért volt takarva a szövegből a földrengésekkel és az extrém időjárási előrejelzésekkel kapcsolatos információk, ahogyan azt az EP-képviselő mondja? Jávor szerint nem tekinthetők üzleti titoknak, de "a magyar kormány nem szeretné, hogy itt valamit lássunk" – írta.

Az erőmű kihasználtságát illetően Jávor azt az anomáliát találta, hogy amikor a beruházás megtérüléséről szól a magyar kormányzati dokumentáció, akkor több mint 95 százalékos kihasználtságot emleget Paks II. kapcsán, miközben máshol meg azt állítja, hogy az erőmű majd mindig az aktuális igényeknek megfelelően fog működni – tehát adott esetben visszafogják majd a termelést. A két állítás alighanem kizárja egymást.

Azt azonban nem lehet kizárni, hogy az EP-képviselő a blogján megosztottak mellett olyan információk birtokába is jutott, melyekkel csak később érdemes szerinte előhozakodni. Jávor Brüsszelben így olyan politikus lett, aki a hazai pályán kiosztott legnagyobb értékű lapokat is tromfolhatja.

A rezsibiztos belpolitikai töltetű reakcióján túl megjelent egy reagálás Aszódi Attilától, a paksi projekt kormánybiztosától is. Az új nukleáris erőmű-építés hazai apostolaként mozgó atomtudós ráadásul eddig minden alkalommal megmondta a magáét – legyen szó a fűtőelem-beszállításról, az oroszokkal kötött szerződésekről, vagy más „nemtelen támadásról”. Tette ezt egy müncheni közmeghallgatáson is.

Jávor Benedek
©

Ha vannak is Aszódinak ellenérvei Jávor vádjaira, azokat biztosan nem írta le posztjában, hanem csupán azzal érvelt, hogy Jávor nem is leplezett le semmit, mert ahhoz, hogy a képviselő az EB-nél a papírokba nézhessen, Brüsszelnek a magyar kormány jóváhagyását is meg kellett kérnie. Ami viszont két okból is fából vaskarika, mivel

1.) ezt a betekintés-jegyzetkészítés-publikálás dolgot a Miniszterelnökség Budapesten mégiscsak kiüresítette, mert bár a brüsszeli magyar képviselő idehaza is betekintést kért ezekbe az iratokba, azonban az ott készült jegyzeteit - lényegében az érdemi részek java részét – cenzúrázták. Ez után kért és kapott Jávor engedélyt az Európai Bizottságtól az iratokba való betekintésbe;

2.) ettől még azok a pontok, melyeket Jávor mégiscsak elsőként publikált, léteznek és valós kérdéseket vetnek fel. Akkor is, ha az egyik pontban rosszul végzett el egy szorzást.

Aszódi Attila
©
Két forgatókönyv igen sokba kerül – és az egyiket akarja a kormány
Kaderják szakmai súlyát jelzi, hogy bár az utóbbi években ritkán szólalt meg, és a kormányzati energiapolitikával nyíltan évek óta semmilyen közösséget nem vállal, a 2010-ben kormányra kerülő rezsim energetikai programjában is tevékenyen részt vett. Még Fellegi Tamás 2010-2012 eleje között tartó minisztersége elején, felkérésre munkatársaival közgazdaságilag is lemodellezte, hogy az atom-szén-gáz-zöldenergia érvényesítése Magyarország energiastratégiájában milyen szcenáriókban mennyibe kerülne. A szóba jöhető hat forgatókönyv közül az erőltetett atomerőmű-építés és a megújuló energia-alapú áramtermelés kiépítésének a felgyorsítását találta a legtőkeigényesebb alternatívának – ebből vonta le azt a következtetést a kormány, hogy a nukleáris erőműre kell ráfeküdnie.

A köd oszlatásához Kaderják Péter nagyban hozzájárult. A Budapesti Corvinus Egyetemen működő Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) igazgatója egy televíziós műsorban pontosan körülírta a szituációt. Kaderják egyértelműen közölte, hogy Paks II. ügyében a kormányt az EU felől érkező hivatalos és félhivatalos "támadások" nem csak úgy, és nem csak apróságok miatt érték, érik. Az igazgató azt mondta: nagyon nehéz helyzetbe került a projekt, és nem látni, hogy a felhozott vádakkal szemben mi az, amivel a magyar kormány érdemben védekezhetne.

"Én azt gondolom, hogy ezek korrekt kérdések" – mondta a kötelezettségszegési eljárás, illetve az állami támogatással kapcsolatos uniós vizsgálattal kapcsolatban. Hozzátette, hogy az minden tagállamnak saját döntése, hogy milyen energiamixet valósít meg, így ha Magyarország atomenergiát akar, akkor az szíve joga. A probléma Kaderják elmondása szerint nem a szándék, hanem például az a mód, ahogy az orosz céget, a Roszatomot kiválasztották, mert az a jelek szerint nem felel meg az EU-s közbeszerzési szabályoknak. És hogy ez mennyire nem lényegtelen apróság, a Déli Áramlat bukását hozta fel példaként, mely szintén az uniós közbeszerzési megfelelésen hasalt el.

Az ugyan ma még nem tudható, hogy az atomerőmű építésének 2018-ra tervezett kezdete az uniós eljárások, akadékoskodás miatt biztosan csúszik-e, de Kaderják emlékeztetett arra, hogy "Brüsszel nem a gyorsaságáról híres". Úgy látja, hogy a vizsgálatok akár évekig is eltarthatnak, így mindez nem kedvez annak a tervnek, hogy a 2020-as évek közepére felépüljön, és el is induljon a Paks II.

Tovább is van, mondjam még

Az elindított brüsszeli eljárások és Jávor Benedek keresztes háborúja mellett két friss adalék került a masszába. Az egyik, hogy december elején az Energiaklub rést ütött a kormányzat titkosítási páncélján, így most már jogerős ítélet mondja ki, hogy nyilvánosságra kell hozni a Paks II. felvásárlásáról szóló szerződést.

Kaderják Péter
©

A másik adalék nemzetközi és gazdasági jellegű: az oroszoknak fogytán lett a pénzük. Ez abból is látszik,, hogy az orosz-török viszony romlására hivatkozva Moszkva farolni kezdett a mintegy évtizede masszírozott, a legnagyobb törökországi orosz befektetésnek számító, 2022-re már termelni ígért Akkuyu atomerőmű megépítéséből. Pedig a tényleges építést még el sem kezdték: az áprilisi alapkőletétel óta a helyszínen gyakorlatilag semmi sem történt. Nyár elején még megjelent egy hír arról, hogy az építés belső átütemezése zajlik, de az orosz vadászgép lelövésével kirobbant konfliktusban Moszkva már úgy állította be a dolgot, mintha erre válaszul függesztené fel a meg sem kezdett építkezést. Holott e kifogással csak elfedik azt a ma már látszó helyzetet, hogy az olajárzuhanás miatt lassan féltérdre kényszerülő orosz gazdaságnak priorizálna kell a koncentráltan pénzt nyelő beruházásaik között.

És kétség ne legyen: odahaza a Novovoronyezs és Leningrád II további építése elsőbbséget élvez. A külföldi projektek közül viszont már a nagyon baráti fehérorosz Asztravetszre is csak óvatosan, visszafogottan költenek. Mindez arra nem bizonyíték, hogy az oroszok ne tudnának 2018-2026 között akár 10 milliárd eurót is Paksra csorgatni. Azt azonban jelzi: egy-egy projekt felfüggesztése, csúszásba vitele kapcsán nem szívbajosak. Jávor az EB dokumentumokat ismertető posztjában megemlíti: ha a magyar kormány az orosz hitelből valamilyen oknál fogva nem hívja le az arra az időpontra betervezett hitelrészletet (mert pl. megcsúszik az építkezés, esetleg fel kell függeszteni azt), úgy kapásból 0,25 százalékos felárat kell majd fizetni az oroszoknak.

Cikk megosztása
Címkék