szerző:

Tavaly március 15-én lépett életbe a vasárnapi boltzár, amely alaposan átrendezte a hazai háztartások vásárlási szokásait. Sokan – a vevők többsége és kiskereskedők egyaránt - a mai napig nem fogadták el az új rendszert, egy év után is szinte napi téma a hét végi korlátozás. A kormány szerint a kiskereskedelem nem szenvedte meg a váltást, sőt, de a felmérések szerint sok szempontból mégsem úgy sült el a vasárnapi tilalom, mint azt eredetileg tervezték.

Most ünnepli első születésnapját a vasárnapi boltzár: egy éve és egy napja - március 15-én - lépett életbe az a törvény, amely a KDNP javaslata alapján megtiltotta a nyitvatartást a hét utolsó napján a legtöbb kiskereskedőnek.

A kormány sikernek könyvelte el a változást, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) február végén kürtölte világga például, hogy tíz éve nem látott mértékben, 5,6 százalékkal bővült tavaly a hazai kiskereskedelmi forgalom. „A forgalom több hónapja tapasztalt dinamikus növekedése is megerősíti, hogy a fogyasztók alkalmazkodtak a vasárnapi pihenőnap bevezetéséhez” – írta a tárca.

©

Erőteljesen árnyalja viszont a képet, hogy a GfK Hungária piackutató cég szerint minden kereskedelmi csatorna elszenvedett egy kisebb mértékű forgalomkiesést, a vasárnapi veszteség viszont eltörpült a gazdasági fellendülésnek köszönhető vásárlóerő-növekedés és forgalomnövekedés miatt. Bakonyi-Kovács Krisztina, a GfK Hungária szenior piackutatója a Világgazdaságnak azt mondta, a bolttípusok között nem érzékeltek érdemi átrendeződést, a boltzár miatt vasárnapról kiesett forgalom jelentős része a nagy láncoknál ott maradt, csak más napra tevődött át.

Pedig részben a családi üzleteket akarták helyzetbe hozni a vasárnapi korlátozással és a kormány szerint ezek a kisvállalkozásoknak tavaly március 15. óta 200-250 milliárdos többletbevétele keletkezett. Szakmabeliek ezt nem tartják kellően megalapozottnak, mert a kormány hivatkozási alapjául szolgáló online kasszák forgalmi adatai nemcsak a kiskereskedelmi egységekre vonatkoznak, hanem a vendéglőkre, szállodákra, benzinkutakra és trafikokra is, ráadásul hiányoznak az összehasonlítás alapjául szolgáló 2014-es online adatok.

Az elmúlt egy évben azoknál a kiskereskedelmi cégeknél, ahol négynél több alkalmazott van, nem csökkent a dolgozók száma, sőt, valamelyest nőtt is - mondta a köztévében a boltzár évfordulójával kapcsolatban Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség elnöke a KSH adatait idézve. Más a kérdés viszont szerinte a foglalkoztatottak számával, hiszen ebben az esetben 8-9 ezer fős csökkenést könyvelt el a piac, bár az elnök szerint ennek nem csak a vasárnapi boltzár az oka, egyéb folyamatok is közrejátszottak. (Első látásra ellentmondásnak tűnhet ez, de az oldja fel, hogy a legkisebb szereplők veszítettek sokat, az egyéni vállalkozók, maximum 3 főt foglalkoztató üzletek húzták le a rolót, ott volt elbocsátás inkább.)

Szinte azonnal elindult a trükközés

Mindenesetre a boltzár bevezetése után nem sokkal máris trükközni kezdtek a kiskereskedők. Az egyik kiskapu az üzlet piaccá nyilvánítása volt - a piacok ugyanis a kevés kivétel egyikeként kinyithatnak vasárnap. A Balaton környékén a Coop és a CBA több üzlete próbált piaccá átalakulni, de ezt az utat hamar lezárta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, aki már tavaly júliusban törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett egy CBA-üzlet ügyeskedése miatt, amely nem sokkal később vissza is adta a piaci engedélyét.

A boltzár nehéz helyzetbe sodorta a kertészeti árudák többségét is, amelyek egy része, 50-100 üzlet vasárnaponként virágbolttá alakult át, azaz az akár több ezer négyzetméteres eladótérből leválasztott 150 négyzetmétert és családtagokkal árusított – írta a parlamenti képviselőknek címzett nyílt levelében egy kertész, aki már tavaly felhívta a figyelmet a vasárnapi korlátozás kockázataira. Megyeri Szabolcs most, az egyéves évfordulón azt kérte, mentesítsék a kertészeti árudákat a betarthatatlan vasárnapi boltzár alól.

©

A Balatonnál és a Velencei-tónál levő önkormányzatok és családi vállalkozók is felmentést kértek tavaly a boltzár alól a bevételeik javát kitermelő nyári turistaszezonra, de az NGM akkor hajthatatlan volt, és arra kérte a vállalkozókat, csinálják végig a teljes turistaszezont, mert akkor tudják csak lemérni, hogy bele kell-e nyúlni a rendszerbe.

De ma sincs még döntés az esetleges felmentésről vagy változtatásról, legalábbis Balassa Balázs, Szigliget polgármestere, a Balatoni Szövetség elnöke a boltzár-évforduló alkalmából az Origónak azt mondta, többször is írtak levelet az NGM-nek, és legutóbb azt a tájékoztatást kapták, hogy hamarosan döntés születhet az esetleges enyhítésről.

Népszavazási botrányt is okozott

A vásárlók sem szerették meg a boltzárat: az Ipsos kétszer is megkérdezte az emberek véleményét a változtatásról. Ahogy tavaly tavasszal, úgy ősszel is úgy nyilatkozott a megkérdezettek több mint kétharmada, hogy inkább nem, vagy egyáltalán nem ért egyet a vasárnapi zárvatartással. Az is kiderült ősszel, hogy a lakosság többsége az esetleges vasárnapi bevásárlásait inkább valamelyik másik napon végezte, és csupán 18 százalék választ kisebb boltokat vagy piacot megoldásként.

Olvasóinkkal mi is lejátszottuk a boltzáras népszavazást, az eredmény sokatmondó: olvasóink zöme a pokolba kívánja a vasárnapi zárva tartást. (Ráadásul, egy másik, még tavaly nyári felmérés szerint a fideszesek többsége is ellenzi azt.) Érthető, hogy a kormányoldal miért jönne ki nagyon rosszul egy népszavazásból, amelyet eddig mindig sikeresen elszabotált valaki.

A boltzár ügyében robbant ki az utóbbi időszak legnagyobb népszavazási botránya is. Február 23-án egy kigyúrt férfiakból álló csoport fogadta Lukács Zoltánt, az MSZP alelnökét és társait a Nemzeti Vválasztási Iroda (NVI)  épületénél. Az MSZP-sek azért érkeztek, hogy ismét beadják a párt vasárnapi boltzárról szóló népszavazási kezdeményezését.

A bőrfejű, kigyúrt férfiak Erdősi Lászlónét kísértek el, aki szintén a kérdésben kívánt beadvánnyal élni, de az NVI csak az első beadványt vizsgálhatta. Elsőként Erdősinének sikerült leadnia kezdeményezését. Róla utóbb derült ki, hogy Herceghalom egykor fideszes polgármesterének a felesége, és egyéb fideszes szálak is felbukkanatak a furcsa ügyben. Később Erdősiné azt nyilatkozta, ő magánszemélyként járt el, de véleménye azért van a dolgokról, bár erről részleteket nem mondott.

Az Nemzeti Választási Bizottság (NVB) később átengedte Erdősiné kérdését, de azt is megállapította, hogy az incidens során megsértették a választás tisztasága, az esélyegyenlőség és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét.

Érdekesnek találta cikkünket? Értékelje!
Köszönjük!