Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések az üzleti stratégiába építéséhez.
Megdöbbentek a japánok, a legújabb számítások szerint az eredetileg tervezett összeg több mint négyszeresébe, 26 milliárd euróba kerülhet a 2020-as tokiói nyári olimpiai játékok megrendezése. Az új tokiói kormányzó, Koike Juriko most elrendelte a költségek felülvizsgálatát.
Amikor Tokió elnyerte a következő ötkarikás játékok megrendezésének a jogát, a számla csak hatmilliárd euró volt – írja a Deutsche Welle német hírportál, amely szerint Koike igen nehéz helyzetbe került, mivel választási kampányának egyik legfontosabb eleme volt az olimpiai kiadások kézben tartása.
Bár a kormányzónő most utasítást adott a kiadások újraszámolására, kevés az esély a jelentős büdzsécsökkentésre. Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) kizárta annak a lehetőségét, hogy megváltoztassák a versenyek már kijelölt helyszíneit.
Bach Tokióban volt a botrány kirobbanásakor, s megígérte, hogy a NOB segíteni fog a költségek lefaragásában. „Senkinek sem áll érdekében, hogy elszabaduljanak a kiadások, a NOB meg akarja mutatni, hogy fenntartható és elfogadható költségekkel is meg lehet rendezni a játékokat” – mondta Bach. „Fedezd fel a jövőt” – ez a 2020-as olimpiai egyik hivatalos jelszava, a DW szerint most Tokióban újrafogalmazzák ezt, s az új lózung a „Megfizethetően fedezd fel a jövőt” lesz.
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések az üzleti stratégiába építéséhez.
Összefoglaló az aktív pályázatok legfontosabb feltételeiről: kik pályázhatnak, mekkora összeget lehet igényelni, mire fordítható az elnyert támogatás.
Javult a vállalkozások alkupozíciója: az árak konszolidálódtak, a kockázati prémiumok csökkentek, van verseny. Érdemes élni a lehetőségekkel.
Milyen jogi megfelelési követelményekre kell figyelnie a vállalkozásoknak, ha MI-alapú eszközöket használnak a munkaügyi területeken?
Hollandok tömegei vesztették el napok alatt életük minden megtakarítását, amikor 1637-ben összeomlott a tulipánpiac – az elrettentő példa évszázadok óta alapja a túltermelésről és a spekulációról megírt elméleteknek. Az egészben annyi a szépséghiba, hogy talán meg sem történt. Vagy legalábbis nem úgy, mint ahogy évszázadokon át hitték.
Magyarország, Szlovákia és Románia sincs jó helyzetben.
Felföldi József szerint a végjátékban a NER levetett minden álcát, és már simán csak lop.