Gyors, biztonságos és olcsó fizetési mód – ez a qvik
Van a kártyás fizetés elfogadásánál jóval olcsóbb megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
Polgármesteri Hivatal Kft.-vé válhat több kisváros és falu önkormányzata? Az elképzelés első ránézésre teljesen abszurd, mégsem kizárt, hogy hamarosan valóra válik. A köztisztviselők úgy látják: egyedül így lehetne megoldani, hogy kilenc év után újra emelkedjen az önkormányzati dolgozók fizetése, hacsak nem segít nekik is az állam.
Az állami cégek alkalmazottai 30 százalékos béremelést kapnak 2019-ig, csakhogy az önkormányzatoknál dolgozók kimaradnak a kedvezményezett körből. Igaz, az ő illetményalapjukat is megemelhetik, csakhogy ez mindössze elvi lehetőség. A kormány épp idén januártól tette lehetővé, hogy az önkormányzatok több pénzt adjanak a saját dolgozóiknak – de csakis akkor, ha a saját keretükből ezt ki tudják gazdálkodni.
Túry Gergely
Ez pedig sovány vigasz a szegényebb településeknek. A köztisztviselők szakszervezeténél úgy számolnak: a 37 ezer önkormányzati dolgozó közül nagyjából 24 ezren utoljára 2008-ban kaptak fizetésemelést, ők főképp a kistelepüléseken és az ország szegényebb régióiban élők. Aki tud, az elmegy inkább állami vagy nagyobb magáncégekhez dolgozni, csakhogy épp a szegényebb vidékeken a magánszférában is nehéz munkát találni. Ez lehet az oka annak, hogy a szakszervezet is úgy becsüli: átlagosan még így is csupán 10 százalékos a munkaerőhiány az önkormányzatoknál.
Nem lesz szemétszállítás, közösségi közlekedés, temetés, szociális gondozás, ügyintézés
– figyelmeztetett Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke, mi történhet, ha az önkormányzatok nem kapnak forrást. A meghökkentőnek hangzó megoldás szerinte az lehetne, hogy a polgármesteri hivatalokat alakítsák át cégekké. Így ugyanis máris vonatkozna rájuk az a szabály, amely alapján 30 százalékkal meg kell emelni a dolgozók bérét.
Boros Péterné a Kispesti Polgármesteri Hivatalban tartott sztrájk napján 2016. szeptember 14-én.
Fülöp Máté
Nem véletlen, hogy a szakszervezet elnöke épp ezeket a példákat hozta fel: az érintett 24 ezer dolgozó nagyjából fele a helyi közlekedésben, valamint a szemétszállításban dolgozik. Azt már tavaly jelezték, hogy a könyvelők és az építészek egy csapásra eltűntek a szegényebb önkormányzatoktól, amikor a járási hivatalok azonos beosztásaiban 100-150 ezer forinttal megugrottak a fizetések.
Az MKKSZ a helyi szemétszállítás, valamint a közlekedési cégek érdekképviseletével együtt Orbán Viktorhoz fordult segítségért. Azt kérték: ahol az önkormányzat nem képes saját zsebből megoldani a 30 százalékos béremelést, ott az állam pótolja ki a hiányzó fizetést. Ez a gyakorlatban valószínűleg azt jelentené, hogy szinte mindenhol az állami költségvetésből érkezne a teljes fizetésemelés. Az önkormányzati tisztviselők illetményalapját 60 ezer forintosra emelnék fel. Ez az alap most 38 650 forint, emellett a garantált bérminimumot, bruttó 127 500 forintot kapják meg a kistelepüléseken dolgozók.
A miniszterelnök helyett Lázár János válaszolt az érdekképviseletnek, mindössze három mondattal. Mint írta, a javaslatok „szakmai vizsgálata folyamatos”, egyébként pedig az önkormányzati szövetségek vezetőihez, valamint Pintér Sándorhoz irányította tovább őket.
| Az állami cégeknél hamarosan már segítenek |
Az állami vállalatoknál nagyjából 143 ezer dolgozót érinthet a béremelés. Ez áprilisban kezdődhet, méghozzá úgy, hogy az alacsonyabb keresetűek kaphatnak többet. A legtöbb cégnél még csak most, illetve a jövő héten egyeztetnek a szakszervezetekkel. Az állami víziközmű-cégeknél például első körben 13 százalékkal növekvő fizetéseket ígértek. A Volánnál helyi szinten terveznek megállapodásokat az általános 13 százalékos béremelésen felül. A MÁV-nál pedig első körben azoknak ígértek ugyanekkora, 13 százalékos pluszt, akik számára a bérminimum idei, 25 százalékos megnövelése azt jelentette, hogy az új bérminimum már magasabb lett a fizetésüknél. A többiek legalább 10 százalékos béremelésre kaptak ígéretet.
|
Időközben elkezdtek azon is dolgozni, hogy az önkormányzatok cégeinél is emelhessék a fizetéseket. Az ottani 30 százalékos béremelés előjele lehet az, hogy már megkérték a vállalatokat: készítsék el a háttérszámításokat arról, milyen költségvonzata lenne egy ilyen programnak. Ez pedig nem csak a szegény kis falvak lakóit érintheti, hanem Budapestet is – többek között a BKV-nál is béremelést szeretnének a dolgozók. Ott különösen fenyeget az elvándorlás: nagyon nagy baj lehet a fővárosi tömegközlekedésben, ha továbbra sem nőne a fizetés, miközben a Volán magasabb béreket kínál, a magáncégek pedig akár másfélszeres fizetést is tudnak ajánlani.
A probléma még nagyobb lehet akkor, amikor végre elkezdődik az M3-as metró felújítása, és vele a pótlóbuszjáratok indítása. A mostani 2400 járművezető arra még elég, hogy a mindennapi működést fenntartsák, azonban ahhoz, hogy a metrópótlás alatt se legyen teljes a káosz a városban, ennél akár 300-350-nel több sofőrre lesz szükség. De nem csak a buszsofőrökből fogyhat ki Budapest, ha nem emelik a béreket, a BKV mérnökei is elvándorolhatnak, őket többek között a MÁV is csábítja.
