Ha minden a terv szerint alakult volna, ma, brüsszeli idő szerint éjfélkor, megszűnik az Egyesült Királyság európai uniós tagsága. Ehelyett a 2016 júniusa tartó kilépési folyamat előbb egy politikai dráma, később egy abszurd bohózat jeleit vette magára. Ennek gyűjtöttük össze a legbizarrabb elemeit.

1. A népszavazás

A 2016. június 23-án rendezett népszavazáson meglepetésre az EU-ból való kilépést támogatók a voksok 51,9 százalékát szerezték meg. A referendumot megelőző kampány bizarrabb pillanatait – a magyar kormány egész oldalas hirdetését nem számítva – a brit halászok szállították, amikor Bob Geldof EU-párti tüntetését zavarták meg a Temzén, vagy amikor megpróbálták rávenni Boris Johnsont, hogy csókoljon meg egy lazacot.

Here's Boris – saving Britain's fish. Surely they'd vote 'in' though. If only to exercise their freedom of movement pic.twitter.com/f4EeovlzFc

— Rufus Purdy (@RufusPurdy) June 22, 2016

2. Nigel Farage

A Brexit másik kulcsfigurája Nigel Farage, az EU-ellenességre politikai karriert alapozó bohóc, akitől soha nem álltak távol az extremitások. Akkor azért felhúztuk a szemöldökünket, mikor pártja, a UKIP tavalyi kongresszusán a fejével ékesített gumióvszert árultak. A jó hír: Farage portréja a zacskón volt.

3. Theresa May nem találja a kiutat

A referendum után lemondott David Cameron, a miniszterelnökséget Theresa May vette át. Aki mintha nem lenne egészen biztos a dolgában: első jelenésekor a Downing Street 10-nél elvétette az irányt.

Theresa May leaves Number 10, walks to the wrong car and takes time to give a wave from the doorstep. pic.twitter.com/QN8xN4TYfY

— Scott D'Arcy (@DArcysj) July 12, 2016

Van, akinek ez nem okozott gondot.

Nem ez volt az egyetlen alkalom, hogy May nem találta a kiutat. Tavaly Berlinben próbált tárgyalni Angela Merkel német kancellárral, ám ez nem várt akadályba ütközött.

4. David Cameron elvan

Cameron nem sokkal később a parlamenti képviselőségéről is lemondott, azóta sokat nem lehetett hallani róla. A BBC stábja idén január közepén, a Brexit-megállapodásról szóló bukás utáni bizalmi szavazás napján kapta el a kocogni induló expolitikust, aki annyit mondott a futószerelésben, hogy nem bánta meg a népszavazás kiírását.

5. A lehetetlen Brexit

Theresa May 2017 elején állt elő a „kemény” Brexit ötletével. Bár sokakat megdöbbentett, mert a nehezebb utat választotta, tény, hogy a másik változat – az ország kilép az unióból, de a belső piacon marad – legfeljebb szimbolikus kilépést jelentett volna. Csakhogy ennek meg senki nem gondolta végig a praktikus következményeit – ezért tartunk itt most, több mint két évvel később.

A legpontosabban a helyzetet Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke elemezte, így:

Kíváncsi lennék, van-e a pokolnak egy bugyra azok számára, akik a Brexitet hirdették anélkül, hogy bármilyen vázlatos tervük lett volna róla.

6. Ha harc, legyen mocskos

Nem Tusk volt az egyetlen, aki sértegette határozatlansága miatt a londoni vezetést. A hollandok Brexit-szörnyet kreáltak, az ország kormányfője, Mark Rutte a Gyalog galopp fekete lovagához hasonlította Mayt, Nathalie Loiseau francia EU-ügyi miniszter pedig arról beszélt: Brexitnek hívja a macskáját, mert az se tudja eldönteni, kimegy vagy bennmarad.

Simon's Cat Brexit

Michel Barnier főtárgyaló pedig ott szúrt, ahol a legjobban fáj a briteknek: az angolul remekül beszélő politikus következetesen franciául számolt be az egyeztetésekről, leginkább akkor váltott angolra, amikor az ír kérdés megoldása került szóba.

7. Brexit unikornis

Volt alapja a bírálatoknak, hiszen a kormányon belül sem volt soha egyetértés. A második – a 2017-es félresikerült választás után hivatalba lépett – May-kormánynak péntekig 29 tagja mondott le azért, mert nem tudott azonosulni a kilépési stratégiával, köztük két Brexit-minisztert is találunk.

Egy januári kormányülésen állítólag Michael Gove, a Brexit-kampány másik prominens figurája azt találta mondani, hogy a kilépési megállapodást bíráló egyes parlamenti képviselők olyanok, mint az ötvenes évek közepén járó kéjencek, akik azt várják, hogy felbukkanjon Scarlett Johansson. Egyik kollégája, David Gauke a pletykák szerint azt is hozzátette, hogy valójában egy unikornison látnák a színésznőt, Amber Rudd munkaügyi miniszter pedig a nemi egyenlőség nevében Pierce Brosnant jelenlétét hiányolta a vízióból.

8. Oooordeeeer

Az igazi móka persze a parlament (már ha valakinek nincs jobb dolga esténként, mint hogy a sokadik reménytelen szavazás eredményét várja egy számítógép előtt – a szerk.), élen a házelnökkel, akiből igazi szupersztárt kreált az európai sajtó. John Bercow, akit mi is portréban mutattunk be, mindent megtett azért, hogy elvonja a figyelmet a nyomasztó valóságról – és hogy magára haragítsa a miniszterelnököt. És nem csak úgy, hogy „order”-t üvöltött: a legkritikusabb pillanatban.

Speaker John Bercow tells the House to be more 'zen' amidst growing rowdiness. pic.twitter.com/HSguPRhyS3

— Metro (@MetroUK) January 15, 2019

Mi is csak ezt tudjuk üzenni azoknak, akik a parlament előtt tüntetnek – bármelyik oldalon, azoknak akik ezekben az órákban a Brexit elmaradása miatt tiltakoznak Farage felhívására, és azoknak is, akik próbálják kitalálni, mi jöhet még.

9. Mi jöhet még?

Múlt csütörtökig abban sem lehettünk biztosak, hogy elhalasztják a kilépést, és azt még most sem lehet tudni, hogy meddig. Mivel a beleegyezés feltétele volt annak, hogy május 22-ére halasszák a Brexitet, az újabb fiaskó után három lehetőség áll a kormány előtt:

• Április 12-e előtt jelzi, hogy hosszabb távú halasztást kér, és a britek is részt vesznek – pontosan 35 hónappal a népszavazás után – az EP-választáson.
• Nem jelzi, és április 12-én megegyezés nélkül kiesnek az unióból.
• Ki tudja?

Theresa May a szavazás után arról beszélt: jövő héten folytatják az egyeztetést, de a jelenlegi állás szerint április 12-én a britek kiesnek az EU-ból.

Attól tartok, már nem tudjuk továbbvinni ezt a folyamatot a Házban

– fogalmazott a miniszterelnök.

Az EU vezetői most az április 12-i "kihullást" valószínűsítik, Donald Tusk mindenesetre rendkívüli csúcsot hívott össze április 10-re. Ki tudja, miért?

A hvg.hu az Európai Parlamenttel együttműködve számol be ebben a fél évben az uniós intézmények tevékenységéről, a közösséget érintő döntésekről, és ezek hatásairól. Az EP a tartalomért nem vállal felelősséget.