Akik a buldózert hívták, és akik elküldenék

Budapestet régen szépnek láttam, de amióta Svájcban élek, teljesen megváltozott bennem a kép.
A szűken vett belvároson kívül egy nagyon lerobbant, koszos város BP, abszolút harmadik világ érzést kelt, hasonló mint Isztanbul.
A belváros valaha szép volt ,most azonban rettenetesen füstösek,koszosak a régi házak falai, egy tatarozás,de minimum egy külső festés nagyon ráférne a többségükre.
Bécsben, Prágában egész más a helyzet, tessék csak megnézni!

A régi házak Pesten belülről is büdösek, dohosak, nagyon nyomasztó a függőfolyosós bérházak hangulata. Zürich-ben is sok régi ház van, mégsem érezni sehol ezt a dohos szagot.

A budapesti belváros, belsõ kerületek szerves egészet alkotnak. Ennek csak egy része a szebb napokat is megélt zsidó negyed.
Amellett, hogy egyet értek azzal, hogy meg kell õrizni a zsidónegyedbõl mindent amit csak lehet, ez fontos lenne valamennyi belsõ kerület esetében.

Nem tudom, hogy hogyan jutottunk idáig, de manapság a belsõ kerületek nagy része kritikán aluli állapotban van. Felújítva eddig sem voltak a házak, de a többségük esetében még romlott is az állapot, ami pedig újdonság: a mindent elborító mocsok.

Miért tehetetlen az állam és az önkormányzat???
Hogy lehet az, hogy természetessé váltak a fürtökben lógó plakátok, a kutyaszar, a járdákat borító hulladék, az igénytelenségnek ez a szintje??????????????

Újabb csevej a Zsidónegyedről. A nemtudomhányadik, amelyen, héberből forditva - csak a vizet daráljuk, tökéletesen értelmetlenül.

Nem azért, mert hülyeségek hangzanak el, hanem mert bármi is hangozzák el egy ilyen eseményen, a dolgok a maguk módján, és tőlünk teljesen függetlenül mennek tovább. Mert azok, akik a döntéseket hozzák, sőt azok is, akik a döntéseket előkészitik - tökéletesen alkalmatlanok arra a feladatra, ami rájuk van bizva.



Nem hiszek sem a kerület, sem a főváros, de még a minisztérium választott és kinevezett vezetőinek, szakalmalmazottainak a jóhiszeműségében, kevésnek tartom a tudást, amely a döntéseket megalapozza, és még kevesebbnek tartom azt a szakmai tisztességet, amely azokban az emberekbe szorult, akiknek kezük-lábuk a Zsidónegyed pusztításában benne van!

Undorítónak tartom azt a szemforgatást, amit a hivatalok bürokratái időről időre eljátszanak nekünk, minha mi mindannyian gyengeelméjűek lennénk, ők pedig a szakmai tisztesség mintaképei! Nem hiszem el egyetlen szavukat sem! Ha ennyire képesek, akkor két lehetőségük van: vagy azért kell elhagyják a helyüket, mert alkalmatlanok, vagy azért, mert a szakmai tisztességük nem engedi, hogy azt a gyalázatot folytassák, amit immáron öt éve, tudván tudva végeznek!

Rendkívül hízelgőnek tűnt, hogy Beleznay Éva felsorolta azoknak a szakembereknek a nevét, akik a maguk területén, minden megbízás nélkül, csupán lelkiismeretüktől vezérelve írtak, kutattak, terveztek... ez volt az első "kredit" öt éve - nem köszönet! A munkánkat annyira sem értékelte a hivatal, hogy egy levélben megköszönje, arról már nem is beszélve, hogy a nálunknál boldogabb országokban a kormányzat nem süllyeszti a fiókok mélyére az ilyen munkákat, hanem összecsődítették volna az aktiv szakgárdát, hogy közösen gondolkodjunk tovább a lehető legjobb megoldáson. Mellesleg, azt, amit mint esetleges megoldási lehetőséget Beleznay Éva említett, már 2004 tavaszán leírtam, csak egy kicsit pontosabban és módszeresebben - nem kell feltalálni a meleg vizet öt éves késsésel! Vagy azt gondolták, hogy pihentetik egy kicsit az "ötletet", amit akkor még nem értettek, aztán előveszik pár év múlva, és mint a sajátjukat bemutatják, a szerző olyan hülye, hogy észre sem veszi, hogy ezt ő már kitalálta egy ideje?

Nagy Béla megsértődött azon, hogy nem tartom jónak az általa készített szabályozási tervet, majd elújságolta, hogy az én tanulmányomat is "beépítette" abba... el voltam képedve, természetesen. Nem a meghatottságtól és a megtiszteltetéstől, hanem a szerzői jogok ilyetén való sárbatiprásától, egyrészt, másrészt, hogy miként lehetett az én tanulmányomat beépiteni egy olyan tervbe, amivel nem értek egyet. Állítólag nem ismerem eléggé a tervet - úgyhogy, ha megkapom a teljes anyagot, tüzetesen átnézem, és visszatérek - hátha lesz valami meglepetés benne. Mindenesetre, amit ismerek a KSZT-ből, az még mindig elborzaszt.

Kifogások bőven, itt minden felelős a maga munkáját elemezve megállapította, hogy ő a legjobb munkát végezte, a leglelkiismeretesebb a Földön, csak az eredmény katasztrófális. És van képük kiülni a pódiumra szembe azzal a közönséggel, akik nagy része évek óta kiséri figyelemmel azt a tehetetélenséget, amit a KÖH képvisel, ahogy a hivatal keze nyomán mennek tönkre a műemléknek nevezett épületek (Gozsdu, Sip utca, Holló utca...), vagy a főváros, a maga szánalmas siránkozásával, hogy mindenről a kerület tehet...közben a főváros politikai vezetése puszipajti kapcsolatban a kormánnyal, ami szintén nem csinál semmit, mert másban is csak töketlenkedik, miért pont a Zsidónegyeddel tegyen kivételt...

Elég volt!

Elég volt ezekből a szakembereknek álcázott bürokratákból, ezekből a magyarázkodó tervezőkből, ezekből a tehetetlen és korrupt politikusokból, akik keze nyomán csak pusztulás vár a városra, és nemcsak a Zsidónegyedre!

Elég kicsinyes dolog elvetni az adókedvezményt a műemlék épületek felújítóitól, csak azért, mert néhányuk könnyen, olcsón jutott ingatlanjához, és ilyen emberek további előnyöket ne élvezhessenek.. Persze, a szerzés módja nem volt szép, lehet, hogy törvénytelen is volt. És akkor a jövőben ne legyenek a műemlék épületek tulajdonosai az egész országban érdekeltek ingatlanjuk felújításában, jó karban tartásában, mert van két fővárosi kerület ahol a rájukbízott vagyonnal a politikusok úgy bántak, mint kecske a káposztával?

Ha meg csak véleményezési jogköre van, akkor akár meg is spórolhatjuk ezt a titulust!(ott van erre az építész kamara vagy a ti remek blogotok:))