Bejelentkezés  

Pál sittjei: melyik a legkínosabb? Szavazzon!

Utolsó frissítés:

Szerző:

Címkék: elnök; Schmitt Pál; államfő; köztársasági elnök; KEH; emberek embere; nyelvújítmányozás; álamfő; törvényhozás motorja;

Összegyűjtöttük Schmitt Pál hét legnagyobb balfogását. Most ön is eldöntheti, melyik volt ezek közül a legkínosabb. Egy éves az "álamfő" - cikksorozatunk befejező része.

"A hivatalba lépésekor még hatvan százalékos támogatottságú elnöknek májusban már csak harminckilenc százalékot mért a Medián" - állapítja meg szakszerű tömörséggel a múlt heti HVG. A hetilap online testvére, a hvg.hu most arra vállalkozott, hogy összegyűjtse azt a hét momentumot - legyen egyszeri botrányos baki, múltbéli folt vagy elhúzódó zavar - amely a leginkább hozzájárulhatott Schmitt Pál államfő népszerűségének drasztikus visszaeséséhez.

A hvg.hu cikksorozatban foglalkozott a 2010. augusztus 6-án hivatalába iktatott Schmitt Pál egy éves működésével. Visszatekintettünk rá, milyen politikai csaták után sikerült Orbán Viktornak a Fideszen belüli ellenállást is legyűrnie, hogy egy mindenben a kormány politikájához idomuló elnökre tegyen szert; hogyan teljesítette ezt az elvárást Schmitt Pál az elnöki intézmény teljes kiürítésével, és hogy Schmitt Pál volt az első, aki - főpolgármester-jelöltként - ingyen BKV-ról, Duna-alagútról és egyéb, később a szocialistáknak tulajdonított ígéretekről beszélt.

Összeállításunkból most megismerheti, miképpen bizonyult megoldhatatlan feladatnak a helyesírás-ellenőrzés a Köztársasági Elnök Hivatala (KEH) számára, hogyan bukott el maga az elnök is a magyar nyelvvel folytatott heroikus küzdelemben, és hogy miért is nevezik a rossz nyelvek Schmitt Pált naiv embernek. Na és persze a cikk végén szavazhat arról is, hogy önnek mikor lett elege az "emberek emberéből".

1. Gyenge kezdés után erős visszaesés

Senki nem értette, amikor a következő hír jelent meg a 2010-es országgyűlési választások két fordulója között még az európai parlamentben vitézkedő egykori olimpikonról: “Schmitt Pál csütörtökön Salgótarjánban az MTI kérdésére, miszerint mit tud arról, hogy a hírek szerint ő a köztársasági elnöki poszt várományosa, azt válaszolta: a híreket ő is látta, ezt még egy embertől nem hallotta, Orbán Viktortól”.

Nagyítás-fotógalériánk Schmitt Pál karrierjéről. Kattintson a képre!

Fotó:

"Ő engem hazahív, hogy készüljek arra, hogy a parlament elnöke leszek, így is készülök (...), megszoktam, hogy az előttem álló feladatot veszem komolyan". Mint utólag kiderült, pontosan ez történt, Schmitt valóban előbb lett házelnök, mint nem sokkal utána államfő.

Még az Országgyűlés elnökeként "erdőspéterezte" le a Trianon-napi ülés végén Erdő Péter bíborost, miközben a főpap által celebrált misét igyekezett a képviselők figyelmébe ajánlani. Erdős Péter a hasonnevű bíborossal szemben nem egyházi méltóság, hanem a kádári könnyűzene gyakorlatilag teljhatalmú ura volt.

2. Nyelvújítmányozás

Schmitt egész eddigi tevékenységére árnyékot vet a magyar nyelv. Az elnök számára valószínűleg azért volt szimpatikus a ciklusának egyik céljául kitűzött nyelvvédelem, mert a téma jellegénél fogva aligha nyújthat politikai támadási felületet. Sajnálatos módon az elnök gördülékeny és koherens szövegek előállítására kevéssé alkalmas, némi álműveltséggel, tanáros-kenetes szósszal leöntött és a dicsőséges bürokratanyelv hagyományaira alapozó fogalmazási készsége könnyen gúny tárgyává válhatott. A választott vesszőparipájáért küzdő elnök erőlködése sajnos néha a visszájára fordult: az “idegen csengésű” innováció szó helyett általa emlegetett "újítmányozás" kifejezés nem fogadtatott tömeges tetszésnyilvánítással.

Fotó:

3. A törvényhozás motorja

Schmitt más, elméletileg független intézmények fideszes kinevezettjeitől eltérően mintha örömét lelné abban, hogy látványosan demonstrálja, mennyire kiürítette a köztársasági elnöki pozíciót. A minimális demokratikus látszatudvariasság kedvéért sem volt képes egyetlenegy fideszes törvényjavaslat visszaküldésére sem. Amikor arról beszélt, hogy a törvényhozás motorja kíván lenni, egy mondatban tagadta meg a hatalmi ágak elválasztásának évszázados elvét.

4. Alkotmányozó javaslatok

A köztársasági elnöknek és hivatalának első látványosan kínos húzása a fontosabb állami szereplők véleményét 2010. szeptember 30-i határidővel kikérő parlamenti alkotmány-előkészítő bizottsághoz bő két heti késéssel elküldött javaslatcsomag volt, amely tele volt helyesírási, nyelvtani hibákkal és ordító blődségekkel: a magyar nyelvet például “érzelemrokonító forrasztékként" mutatta be.

A javaslatsort nyilván nem Schmitt Pál írta, de saját kezűleg szignált kísérőlevelet mellékelt az önmeghatározása szerint a “Köztársasági Elnök Úr gondolatait tartalmazó” javaslatcsomaghoz, ezért valamilyen felelősséget neki is vállalnia kellene. A szöveg bevezető részét Cservák Csaba, a hivatal jogi vezetője írta alá, ezért az ő személyes felelőssége Schmitténél jelentősebb, és kevésbé tagadható. Kiss Norbert, a KEH társadalmi kapcsolatokért felelős vezetője ezt hathatósan sikálta el, amikor azt állította, a javaslatcsomagért egy alacsonyabb rendű munkatárs felel, és megkockáztatta azt a kétes értékű mentséget is, hogy az elnök a szöveg elolvasása nélkül írta a kísérőlevelet. A KEH a mai napig titokban tartja a valódi szerző kilétét. Csak ezzel az eseménysorral Schmitt Pál, a hivatal és a hivatal vezetőinek kétharmada égette le magát.

Schmitt Pál bármilyen szögből fotózva nagyon délcegen mutat kézfogás közben

Schmitt Pál bármilyen szögből fotózva nagyon délcegen mutat kézfogás közben

Fotó:

5. "Álamfő"

Schmittről rövidesen kiderült, hogy nagyon is rászolgált a “helyesírásra képtelen” állandó jelzőre. Napvilágra került a hegyeshalmi Paprika Csárda vendégkönyve, amelybe az elnöki kéz rótta az alábbi, két ordító hibát is tartalmazó sort:

"Első álamfői látogatásom első álomásán. Köszönettel: Schmitt Pál, 2010. szept. 7."

6. Harold király

A KEH-nek az eddigiek után minden oka megvolt arra, hogy különös figyelmet fordítson az elnök kezéből kikerülő anyagok helyesírási minőségére. A norvég terrorcselekmények után mégis V. Harold királynak címezve jelent meg a hivatal honlapján az északi ország uralkodójának küldött levél. A monarcha neve valójában V. Harald király. A hivatal ezúttal arra próbált hivatkozni, hogy a nevet elgépelték. A szokásos számítógépes billentyűzeteken ugyanakkor az “a” és az “o” karakterek átellenes sarkokban találhatóak, a “melléütés” tehát valószerűtlen.

7. Állampártos múlt

A rendszerváltás utáni államfők közül Schmitt volt a leglojálisabb a Kádár-rendszerhez: állítása szerint az átkos végnapjaiban csokornyakkendő viselésével jelezte a rezsimmel szembeni ellenérzéseit. 1983 és 1988 között az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnökhelyettese volt, amiről a KEH honlapján elérhető önéletrajza is megemlékezik, miközben jótékonyan elhallgatja, hogy ez a beosztás miniszterhelyettesi ranggal járt. A mai köztársasági elnök ráadásul előző rendszerbeli karrierjét a szocialista állambiztonság szempontjából kiemelt jelentőséggel kezelt területeken építette. Rossz nyelvek szerint Schmittnek nagyon naivnak kellett lennie ahhoz, hogy ne vegye észre: a rendszeresen külföldre utazó sportcsapatok, amelyeknek vívóként volt tagja és a nyugati vendégeket is fogadó Astoria szálló - amelyet vezetett - úgyszólván tömve volt besúgókkal.

Hirdetés
Friss állások Jobline.hu

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X