A Goda Krisztina rendezte Kaméleon című filmnek Divinyi Réka írta a forgatókönyvét. A film Farkas Gábor hivatásos házasságszédelgő történetét dolgozza fel. A jóképű harmincas férfi magabiztosan hálózza be a magányos, csúnyácska nőket. Ígérgetésben, bókokban nincs hiány, és a végén mindig lelép a megtakarított pénzükkel. Egyik nap Farkasnak elege lesz a rutinfeladatokból, a középszerű, butácska nőkből, igazi kihívásra vágyik. Találkozik Hannával, a gazdag és híres balerinával, és elhatározza, hogy magába bolondítja a lányt. Hannánál azonban nem működnek a korábban jól bevált trükkök. Sőt, a film végére kiderül, hogy a nő veri át a csalót.

hvg.hu: Ismeri Portik Tamást személyesen?

Goda Kriszta: Igen. Találkoztam vele a Kaméleon című film díszbemutatóján.

hvg.hu: Portik Tamás neve felbukkan a Kaméleon film végén, a stáblista előtt, azok között, akiknek a készítők köszönetet mondanak. Konkrétan mit köszöntek meg neki?

G.K: Amikor forgatási helyszíneket kerestünk a filmhez, akkor kinéztem egy elegáns belvárosi éttermet, mint az egyik lehetséges helyszínt. Az az étterem az ő érdekeltségébe tartozott, legalábbis Portik adta bérbe kedvezményesen a producernek (Kálomista Gábornak - a szerk.). Ezt köszönte meg a producer neki, azzal, hogy kiírta a nevét.

Goda Kriszta

Fazekas István

hvg.hu: Amikor találkozott vele a díszbemutatón, akkor tudta, hogy Portik Tamás kicsoda?

G.K: Azt, amit most ír róla a sajtó, azt nem. Tudtam, hogy ő volt az, aki segített nekünk helyszínt szerezni, csakúgy, mint egy másik filmes produkcióban, a Zuhanórepülésben. Ezen kívül annyit hallottam róla, hogy annak idején olajszőkítési ügyek miatt eljárás indult ellene, s hogy ezek a bűncselekmények elévültek.

hvg.hu: A Zuhanórepülést ugyan nem ön rendezte, de annak a filmnek és a Kaméleonnak is Kálomista Gábor volt a producere. A Zuhanórepülés elkészítésében is forgatási helyszínt biztosított Portik?

G.K: Igen. Annak a filmnek a helyszínei között éjszakai bárok is vannak, ezek szintén Portik érdekeltségébe tartoztak.

hvg.hu: Milyen benyomást keltett önben Portik, amikor beszélt vele a bemutatón?

G.K: A díszbemutatón több száz emberrel beszéltem. Pár szót váltottunk: gratulált a filmhez, én pedig megköszöntem neki a segítséget. Aztán jött a következő ember gratulálni, tehát olyan mély benyomás nem alakult ki. Kedves, kulturált embernek tűnt, de nem lenne fair utólag bármilyen képet festenem róla.

hvg.hu: Portik egyedül vagy társasággal volt a díszbemutatón?

G.K: Azt hiszem, társasággal, de nem emlékszem pontosan.

hvg.hu: Többet nem találkoztak?

G.K: Nem.

hvg.hu: A Hír TV Célpont című műsorában Portik Tamás élettársának az édesanyja, Riskó Judit azt állította, hogy ön azt mondta neki: Mécs Mónika és Mesterházy Ernő mutatta be önnek Portikot.

G.K: Riskó Judit vagy szándékosan torzította a valóságot abban a riportban, vagy egyszerűen összekeverte, amit mondtam neki. Nem sokkal a Kaméleon bemutatója után felhívott. Megkérdezte, hogy ez a film Portikról szól-e. Mondtam neki, hogy nem. Azt is kérdezte, honnan ismerem Portikot, elmondtam, hogy Kálomista Gábor producer mutatott be neki a díszbemutatón. Azt el tudom képzelni, hogy ő az általam elmondottakból mindössze a producert jegyezte meg, majd a stáblista alapján a Mécs-Mesterházy párossal keverte össze.

hvg.hu: Azt tudja, hogy Kálomista honnan ismerte Portikot?

G.K: Úgy tudom, hogy a már említett Zuhanórepülés film kapcsán ismerte meg, amikor szintén helyszíneket kerestek a produkcióhoz.

Portik Tamás

MTI / Terrorelhárítási Központ

hvg.hu: Riskó Judit szerint a Kaméleon című film Portikról szól. Ugyanezt sugallta a Heti Válasz is, a lap sorra vette a hasonlóságokat a film fiktív főszereplője és Portik élete között. A hetilap egyenesen odáig ment, hogy azt írta: “az is egyértelmű, hogy a Kaméleon valójában sokszoros tőrdöfés annak a családnak, ahonnan Portik élettársa, Halmos-Riskó Alma érkezett. A családnak, amely a 2000-es évek eleje óta segélykérő levelek tucatjait írja rendőrségnek, kormánynak, gyámhivatalnak”.

G.K: Ha mi Portik Tamásról csináltunk volna filmet, akkor felvállaltuk volna. Már az is érthetetlen, ha valaki azért támad egy produkciót, mert az egy alvilági figuráról szól, hiszen számtalan ilyen film van. A Keresztapa is létező személyekről szólt, s az egyik legismertebb szélhámosfilm, a Leonardo di Caprio főszereplésével készült Kapj el, ha tudsz! című film is igaz történeten alapul. Nem az a lényeg, hogy kiről szól a film, hanem hogy mit üzen. A mi filmünk nem Portik Tamásról, hanem egy kisstílű szélhámosról szól, aki aztán a film végén csúnyán megbűnhődik azért, amit tett, pontosan azért mert mi alkotók elítéljük a hazudozást.

Divinyi Réka: A Kaméleon története az én ötletem volt. Én írtam azokat a részeket, amelyeket a filmből citálnak és Portikkal hoznak összefüggésbe. Csakhogy soha életemben nem találkoztam Portik Tamással, még a film díszbemutatóján sem. Kriszta is csak azután mesélt nekem róla, hogy Portik anyósa felhívta őt és elmondta, miket állított. Az egész azért is hátborzongató, mert ugyan ki lehet emelni részleteket a filmből, amelyek állítólag hasonlítanak Portik életének egyes részeire, de azért egy percig sem gondolnám azt, hogy ő ilyen filmet szeretett volna magáról látni. Ezért is tűnik abszurdnak Riskó állítása. Ha elhisszük azt, amit Riskó Judit vagy a sajtó ír Portikról, akkor a legkevésbé sem a szélhámos jut róla az eszembe. Forgatókönyvíróként legalábbis a személyiségének nem ezt az aspektusát emelném ki. A Kaméleon főszereplője igencsak rosszul jár a végén: megverik, megerőszakolják, minden pénzét elveszik és a végén kiderül az is, hogy a saját eszközeivel csúnyán át is verik. Ha Portik tényleg egy olyan ember, mint amilyennek az anyósa leírja, akkor senki nem gondolhatja komolyan, hogy ezt a filmet rendelné meg magáról. Ráadásul amikor a Kaméleont csináltuk, akkor már nagyon sikeres filmeken voltunk túl Krisztával, a producereink azt mondták, hogy arról csinálunk filmet, amiről akarunk. Semmilyen érdekünk nem lett volna megrendelésére dolgozni. S ez most is így van.

G.K: Portik Tamás élettörténete - legalábbis az alapján, amit a sajtó eddig írt - kétségtelenül nagyon érdekes, így ha előbb találkoztunk volna ezzel a sztorival, lehet, hogy mi döntöttünk volna amellett, hogy nem egy szélhámos, hanem az ő életét filmesítjük meg. Biztos lesz is olyan filmes, aki majd lát ebben fantáziát. De Portikot a Kaméleon főszereplőjével összekötni egyszerűen ostobaság.

hvg.hu: Vegyük sorra a Heti Válasz és a Célpont által emlegetett párhuzamokat! Portik élettársa fiatal korában állítólag balett-táncos volt, 2007 májusában pedig Winner Hanna Rose-ra változtatta a nevét. A 2008 végén bemutatott Kaméleonban a főhős, „Gábor" szerelmét Hannának hívják, aki ugyancsak balett-táncos.

GK: 2007 májusában ez a forgatókönyv régen készen volt, sőt pályáztunk is vele az akkori Mozgókép Alapítványál, tehát maximum az képzelhető el, hogy Portik élettársa a mi főhősünkről vette a nevét.

D.R: A főhősnőt azért így neveztem el, mert éppen akkor született a házunkban egy kislány, akit Hannának neveztek el a szülei. Először egy teljesen más történetet találtunk ki. Azt, hogy egy kisállat kereskedésben dolgozó fiú, aki soha nem megy ki a napra, beleszeret egy nagyon szép, de vele nagyon ellentétes karakterbe, s azért vesz fel aztán egy másik személyiséget, hogy azt a lányt meghódíthassa. Tehát az elején még nem is egy profi szélhámosról volt szó. Ekkor találtuk ki, hogy legyen a főhősnő balerina, az ugyanis egy jó ellenpárja lett volna a hüllőboltos eladónak. Amikor megváltoztattuk az alapkoncepciót és a profi szélhámos története mellett döntöttünk, akkor ezeket a már kigondolt elemeket átmentettük az új verzióba.

hvg.hu: A Heti Válasz cikke szerint - idézem - “a valóság és a vászonra vitt jelenetek közötti temérdek egyezés nem lehet a véletlen műve”.

D.R: Ez azért is érdekes, mert nem Riskó Judit volt az egyetlen, aki jelentkezett, hanem mások is, akik ugyanúgy felismerték a főhősben az ismerőseiket. Sok olyan telefont kaptunk, hogy ez a film erről meg arról az emberről szól. Valószínűleg ez azért alakult így, mert a filmben próbáltuk megfogni a hazugság mechanizmusát és természetrajzát, és ez sok szélhámosnál hasonlóan működik. De az is igaz, hogy nem csak saját kútfőből dolgoztunk, hanem Bartha Beatrix élettörténetéből is. Betti áldozata volt egy ilyen profi szélhámosnak, a történetét megírta könyvben Kamukérő címmel, amiből elég sok elemet beleírtunk a filmbe. Ezt sosem tagadtuk le, pedig az a szélhámos is elég sok ember életét tönkretette.

Jelenet a Kaméleon című filmből

Kameleon

G.K: A Betti regényében szereplő férfit egy piti szélhámos volt, el is ítélték, börtönbe került. Amikor Riskó felhívott és azt mondta, hogy mi arról az emberről csináltunk filmet, aki az ő unokáit elrabolta, akkor hirtelen átfutott az agyamon, hogy “úristen, Betti volt pasija kiszabadult a börtönből és gyerekeket rabolt el”. De később a beszélgetés során kiderült, hogy ő Portikra gondolt, ahogy az is, hogy a gyerekek a szüleikkel élnek és nem akarják, hogy a nagymama lássa őket. Ez sajnálatos, de semmi közünk hozzá. Mi Bartha Beatrix történetéből nagyon konkrét elemeket vettünk át. Például azt, hogy egy ilyen csaló hogyan fér hozzá a nők bankszámláihoz, innen került a filmbe a hoppon maradt menyasszony jelenete is és az is, hogy a férfi orvosnak adta ki magát. Ha Riskó Judit vette volna a fáradtságot és elolvassa ezt a könyvet, akkor ő maga is meggyőződhetett volna erről.

hvg.hu: Találkoztak egyébként a Kaméleon alapjául szolgáló regény valóságos főszereplőjével? Megkeresték őt a börtönben?

D.R: Nem, mert féltem attól, hogy egy akkora nagy manipulátor esetleg engem is befolyásolni tud, s annak beláthatatlan a következménye. Ezenkívül nem róla akartuk mintázni a főhősünket, csak átvettünk bizonyos elemeket a módszeréből.

hvg.hu: Tudja ez az illető, hogy róla mintáztátok a Kaméleont?

D.R: Betti levélben megírta neki, úgyhogy minden bizonnyal tudhatja. Egyébként bár 38 nőt átvert, végül Betti kapta el, ő juttatta rendőrkézre. A Kaméleonban ezt a fordulatot is átvettük, a csaló főhőst végül a főhősnő veri át.

hvg.hu: A Heti Válasz egy meglehetősen kicsavart hasonlóságot is említett Portik és a Kaméleon között. Miközben a filmes sztoriban kiemelt helye van egy pszichológusfigurának. Portik Tamásról pedig azt beszélik, hogy miután szabadult a tököli fiatalkorúak börtönéből, a pomázi Munkaterápiás Intézet szakembere, Mészöly Gáborral állt szoros kapcsolatban. Ezen felül a Kaméleon-beli pszichológust játszó színész, László Zsolt egy két évvel korábbi történelmi filmben (Budakeszi srácok) a ma is élő orvoslegendát, Riskó Tibort alakítja; ő Portik élettársának a nagyapja. De felemlegetik azt a hasonlóságot is, hogy Portik élettársának ugyanúgy műtétek akasztották meg a karrierjét, mint a valóságos Hannáét.

G.K: Amikor a Csak szex és más semmi című filmhez próbáltunk támogatást szerezni, volt egy nagyon elkeseredett pillanatom, mert úgy tűnt, hogy nem lesz semmi a produkcióból. Akkor kitaláltam egy olyan történetet, amit kevés pénzből lehetett volna leforgatni, mert csak egyetlen helyszín és néhány színész kellett hozzá. A sztori egy olyan pszichológus rendelőjében játszódott, aki rögzíti az analízist és később ezek kapcsán jön rá arra, hogy egyik eltűnt betegével mi lett. A sztorit nem használtuk fel, de a terápia rögzítésének ötlete Rékának is tetszett, ezért került bele a Kaméleonba. Mészöly Gábort nem ismertem, nem tudom, milyen módszerrel dolgozott, de kétlem, hogy ezzel. 

D.R: Az orvos-szál pedig onnan jött, hogy Betti csaló exbarátja orvosnak adta ki magát. A Kaméleon főhősnője azért lett beteg, hogy a csaló főhős kiadhassa magát orvosnak. Ezért találtuk ki azt a sérülést, ami akadályozza a karrierjében.

G.K: Honnan tudtuk volna, hogy Portik élettársának milyen balettkarrierje volt? Nem ismertük, balerinaként meg pláne nem. Az összehasonlításban azt is felvetik, hogy a főhősnő és Alma is egy nagy csokor rózsát kapott. Erre csak azt tudom mondani, hogy kevés nő van, aki még nem kapott férfitől nagy csokor virágot.

DR: De ami már tényleg nevetséges, amikor azt hozzák fel “bizonyítékként”, hogy a Kaméleon-beli pszichológust játszó színész, László Zsolt egy két évvel korábbi történelmi filmben (Budakeszi srácok) a ma is élő orvoslegendát, Riskó Tibort alakítja; utóbbi Portik élettársának a nagyapja. De legalább ennyire nevetséges az is, hogy a szemünkre vetik: a díszbemutató biztos azért volt december 4-én, mert Riskóéknál az a legfontosabb családi ünnepnap. Mi értelme lenne ezeknek a machinációknak?

GK: Azért az én kedvencem az az érv, amikor a filmbeli játékgép kiírja, hogy „WINNER”. A Heti Válasz ezt nyilvánvaló utalásnak véli Portik élettársára. El kell menni a Mom parki játékterembe, ahol forgattuk ezt a jelenetet. Ha nyer valaki, a gép ezt írja ki, de fel lehet ütni egy angol szótárt is.