Ahelyett, hogy kétharmaddal megbuktatták volna, kétharmaddal bizalmat szavaztak az Európai Parlamentben az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottságnak. A szavazás megmutatta, hogy mire képes a Brüsszel elfoglalására készülő parlamenti ellenzék, ha összefog: semmire.
77-en kezdeményezték a bizalmatlansági indítványt az Európai Bizottsággal szemben, és végül 175-en sorakoztak fel mögötte. A szavazások összesítése során kiderült, hogy a különbséget döntő mértékben az adta, hogy a teljes Patrióták Európáért frakció támogatta a beadványt, míg a kezdeményezők között csak néhány patrióta volt.
Ugyanakkor ez még mindig kevesebb mint a fele volt a szükséges szavazatnak. A 175 támogatóval szemben 360 ellenszavazatot adtak le. A 18 tartózkodást az arányok számításánál nem veszik figyelembe, így elmondható, hogy a kétharmados többség, de legalább 360 voks összejött – csak éppen az ellenkező oldalon.
Bár a Fidesz képviselői nem voltak a javaslat beterjesztői között, a szavazás során már egyetértésüket jelezték. Ezt előrevetítette Orbán Viktor közösségi médiában közzétette nyilatkozata, amelyben a miniszterelnök úgy fogalmazott:
Elnök asszony, a vezetés lényege a felelősség. Ideje távozni!
A szavazási jegyzőkönyv szerint az Európai Bizottság menesztését többek között – és a Fidesz mellett – a következők támogatták:
László András, a Fidesz EP-képviselője az X-en úgy kommentálta a szavazás eredményét, hogy az Európai Néppárt, a szocialisták, a liberálisok és a zöldek megvédték Von der Leyent „a Pfizergate korrupciós botrányban” hozott bírósági ítélet után. László szerint ez a koalíció zsákutcába vezette az EU-t, aminek a jele „a migrációs válság és növekvő bűnözés, a versenyképességi válság és a zöld túlszabályozás, a magas energiaárak és megélhetési költségek válsága”.
Az azonban hamar világossá vált, hogy az indítvánnyal messze nem értett egyet minden olyan képviselőcsoport, amely egyébként kritizálja az Európai Bizottságot vagy annak elnökét. Terry Reintke, az Európai Parlament Zöld frakciójának társelnöke például azt mondta:
Nem fogunk a szélsőjobboldallal szavazni, és nem támogatjuk ezt az indítványt. Ez a szavazás nem volt több, mint egy szélsőjobboldali PR-fogás a Putyin-imádó populistáktól. A szélsőjobboldal politikai pózolása nem rejtheti el azt a tényt, hogy ez a szavazás euroszkeptikus támadás az EU ellen.
Bár a kezdeményezők titokban abban bíztak, hogy a szociáldemokraták legalább tartózkodni fognak, csalódniuk kellett, mert a második legnagyobb képviselőcsoport is nemmel voksolt. Iratxe García, az S&D frakció vezetője azonban figyelmeztetett: „A szavazatunk nem jelenti azt, hogy nem kritizáljuk az Európai Bizottságot. Von der Leyen közelmúltbeli elmozdulása a szélsőjobboldali ígéretek felé komoly aggodalomra ad okot képviselőcsoportunk számára. Továbbá a Bizottság elnökének meg kell értenie, hogy nem fogunk szemet hunyni az EPP Képviselőcsoport és elnöke, Manfred Weber kettős játéka felett az EP-ben. Az Európa-párti és demokratikus erők közötti bizalom minden eddiginél jobban sérült.”
A szavazási eredmény ugyanakkor rámutat az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakció mély megosztottságára. Ennek alapján a román és a lengyel tagpártok már közelebb állnak a Patrióta frakcióhoz, míg a Giorgia Meloni miniszterelnök vezette Olasz Testvérek inkább a centrum felé tart. Ilyen szempontból szintén kilóg az ECR-ből a belga delegáció, akik ugyancsak elutasítottak az Európai Bizottság megbuktatását célzó javaslatot.
Sűrű ősszel számol az a politikai agenda, amely Magyar Péter szerint a Karmelitából jutott el hozzá, és bár Kocsis Máté és a kormány is cáfolta, van benne valós dátum. Bár az október 23-i Békemenetről Csizmadia László főszervező nem tud, a HVG-nek nem is zárta ki, hogy lesz. A szeptember 21-i Harcosok Klubja-összejövetel lehet igaz, de a helyszín, a Budapest Aréna nem adhat felvilágosítást.
