Pénteken kora délután ülésseztek, majd sajtótájékoztatót tartottak a Felsőoktatási Kerekasztal résztvevői. Balog Zoltán Emberierőforrás-miniszter szerint az asztal egyre kerekebb, és egyre több a résztvevő. Az eseményen rajta kívül jelen volt Mezey Barna, a Rektori Konferencia elnöke, Nagy Dávid HÖOK-vezető, Klinghammer István felsőoktatási államtitkár, Kerekes László, a Magyar-Európai Üzleti Tanács képviseletében.

A megbeszélésen a gazdasági- és pénzügyeket illetően Balog azt mondta, hogy összesen 11 milliárd forintot adnának a felsőoktatásnak, fokozatosan adagolva. Az egyetemekkel szerződéseket kívánnak kötni a struktúraváltás érdekében, a pénzt csak akkor adják oda, ha az egyetemek vállalják, hogy spórolnak - mondta Balog. Balog Zoltán elmondta, hogy kétmilliárd forinttal indítják az alapot, amelyet folyamatosan töltenek fel.

Ugyancsak fontos kérdés volt a hallgatói szerződések, Balog erről fontosnak tartotta elmondani, hogy diplomás felmérésekben kérdezték meg a hallgatók tíz százalékát, s az adatok azt mutatták, hogy 2012-ben a hallgatók több mint 40 százaléka tervezi, hogy külföldön vállal munkát. Komoly előre lépések várhatóak a hallgatói szerződések módosításában, mondta, konkrétumok említése nélkül. Szó esett a Rektori Konferencia azon indítványáról, hogy milyen szakokra lehet szükség és melyekre nem az egyetemeken.

Utána a kerekasztal többi résztvevője is megszólalt, Klinghammer István azt mondta, hogy fontos, hogy növekedjen a magyar diplomák értéke, és fontos, hogy nyugalom és béke jöjjön el a felsőoktatásban. Mezey Barna úgy érezte, hogy közeledtek az álláspontok, és előremutató, érdemi munka kezdődött "szeretnénk megtalálni a megoldásokat a minősési, jó felsőoktatás ügyében", most a sürgető kérdésekről beszéltek, de kell egy átfogó stratégia is. 

Nagy Dávid azt mondta, hogy visszatértek, elfogadták az államtitkárság feltételeit, közelednek a hallgatók és a kormány álláspontjai. Emellett Nagy revideálta azon korábbi kijelentésüket, miszerint az Emmi vesztett volna súlyából a kormányon belül, úgy véli, hogy mégis alkalmas a hallgatók érdekeinek a képviseletére. "A hallgatói szerződés nem betonba ágyazott, nem kényszernek, hanem lehetőségnek kell lennie az itthoni munkának és tanulásnak" - mondta, szorgalmazva, hogy a kormány is biztosítson munkalehetőséget. Törő Szilárd, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnök azt mondta, hogy mindig is támogatták a felsőoktatás átalakítását, de a forráskivonást nem, folyamatos a létbizonytalanság az intézményekben.

Balog az elbocsátásokat firtató kérdésekre válaszolva azt mondta, hogy a versenyképesség érdekében segíteni kívánják az egyetemeket a struktúraváltásban. Azt állította, hogy nekik nincsenek adataik arról, hogy honnan hány tanárt küldenek el.

Nagy Dávid arról, hogy a röghözkötés belekerül az alaptörvénybe, azt mondta, nem örül neki, de ha nem kényszerként, csak az elveket rögzítve kerül be az alaptörvénybe, akkor támogatják. Ebben a témában Balog annyit mondott, hogy jelenleg munkacsoportokban folynak ez ezzel kapcsolatos változtatások és azt sem árulta el, mikor derül ki, hogy mi szerepel a hallgatói szerződésekben.