szerző:
hvg.hu/MTI
Tetszett a cikk?

Életének 81. évében, hosszan tartó súlyos betegség után meghalt Horn Gyula volt szocialista miniszterelnök – adta hírül az MTI szerdán 18 óra előtt. A volt kormányfő az utóbbi években kórházban feküdt, régóta nem szólalt meg nyilvánosan. A magyar közélet gyászolja, temetésével kapcsolatban már intézkednek.

Horn Gyula hosszan tartó, súlyos betegséget követően, a Magyar Honvédség Egészségügyi Központban (a budapesti Honvédkórházban) hunyt el szerdán. A volt miniszterelnök életútjáról itt olvashat részletesen.

Temetéséről a család kívánságai szerint intézkedik az illetékes temetési bizottság - nyilatkozta szerdán az MTI érdeklődésére a Nemzeti Örökség Intézetének elnöke.

Nagy temetés lesz

Radnainé Fogarasi Katalin elmondta, hasonló körülmények között, ismert államférfi halála esetén ad-hoc jellegű bizottság jön létre állami szervek, a többi között a Miniszterelnökség, a Külügyminisztérium és a temetkezési intézet képviselőinek részvételével. A testület dönt az eljárás módjáról, úgy hogy eközben maximálisan figyelembe veszik az érintett család kívánságait.

Kattintson Nagyítás-fotógalériánkért!
Bánkuti András

Mivel Horn Gyula személyében nemzetközi hírű államférfi hunyt el, így várhatóan külföldi politikusok is le kívánják róni kegyeletüket a volt miniszterelnök sírjánál, "bizonyos időt igénybe vesz a temetés megszervezése".

Az 1932. július 5-én Budapesten született Horn Gyula 1954-ben lépett be a Magyar Dolgozók Pártjába (MDP), az 1956 után Magyar Szocialista Munkáspárttá (MSZMP) alakult pártnak szintén tagja volt. 1954-től a Pénzügyminisztériumban, 1959-től a Külügyminisztériumban, 1969-től az MSZMP Központi Bizottságánál dolgozott.

Az 1956-os forradalom idején állítása szerint nemzetőr volt, akkori szerepe élete végéig vitatott maradt.

Az MSZP egyik alapítója volt

Horn Gyula 1989-ben a Németh Miklós vezette kormányban külügyminiszteri posztot vállalt, 1989. június 27-én Alois Mock osztrák külügyminiszterrel együtt jelképesen átvágták a "vasfüggönyt".

1989-ben a Magyar Szocialista Párt (MSZP) egyik alapítója volt, 1990-től az MSZP elnökségének tagja, majd a párt elnöke lett.

A párt vezetőjeként a harmadik magyar köztársaság harmadik miniszterelnöke volt 1994 és 1998 között. Miniszterelnöksége alatt fogadták el az igen komoly megszorításokat jelentő úgynevezett "Bokros-csomagot".

1998-ban az MSZP elvesztette a országgyűlési választásokat, ő az országos lista vezetőjeként szerzett ismét országgyűlési mandátumot. A választási vereséget követően 1998 szeptemberében, az MSZP VI. kongresszusán lemondott pártelnöki tisztéről.

Két könyvben is vallott életéről

1990-1995 között, öt éven át volt tagja a Svéd Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) Igazgató Tanácsának. 1996-tól 2003-ig a Szocialista Internacionálé alelnökeként tevékenykedett.

Kattintson Nagyítás-fotógalériánkért!
Túry Gergely

Medgyessy Péter szocialista miniszterelnök 2002-ben az európai uniós ügyekben illetékes különmegbízottjának nevezte ki őt. A 2004-es európai parlamenti választások során az MSZP listájának 2. helyén szerepelt, de már a szavazást megelőzően bejelentette, hogy magát a képviselőséget nem vállalja.

Életéről két könyvben, az 1991-ben kiadott Cölöpökben, majd az 1999-ben megjelent Azok a kilencvenes évek címűben vallott.

Külpolitikai munkásságának elismeréseként 1990-ben a német Stresemann Társaság aranyéremmel tüntette ki, s szintén 1990-ben az európai egyesülés érdekében kifejtett tevékenységéért elnyerte a nemzetközi Károly-díjat. A német újraegyesítés elősegítéséért 1991-ben Solingen az Éles Penge-díjat, 1992-ben Bonn városa a német szabadkőművesek humanitárius nagydíját adományozta számára.

A német ARD televízió 26. Arany Európa-díjainak 1994. végi átadásán politikai különdíjat kapott az egykori Kelet-Nyugat-Európa között lévő vasfüggöny lebontásában vállalt szerepéért. 1995-ben Kassel városában a Prizma polgári díjat vehette át a német egység megteremtése érdekében vállalt szolgálataiért.

Munkásságát számos további díjjal, kitüntetéssel ismerték el, többek között 2005-ben a bajorországi Memmingenben Szabadság-díjjal tüntették ki a német újraegyesítésben játszott szerepéért. Ugyanebben az évben megkapta a Nagy Arany Érdemrend a Szalaggal az Osztrák Köztársaság Szolgálatáért kitüntetést.

Gyászol a kormány, a pártok és a magyar közélet

Az Orbán-kormány megrendüléssel értesült Horn Gyula haláláról. A kormány részvétét és együttérzését fejezte ki az elhunyt családjának.

"A Magyar Szocialista Párt minden tagja és támogatója nevében ezúton is őszinte együttérzésemet fejezem ki halála miatt" – írta Mesterházy Attila MSZP-elnök a Facebookon.

Kattintson Nagyítás-fotógalériánkért!
AFP / Kisbenedek Attila

A Fidesz-frakció szerint Horn nem csak Magyarország miniszterelnöke, hanem a szocialista párt meghatározó személyisége volt.

Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök, a Demokratikus Koalíció elnöke szintén a Facebookon búcsúzott. "Elment. Ő volt a legellentmondásosabb és a legtehetségesebb. Határokat szakított. Saját sorsában és országa dolgában egyaránt. Nagy ember ment el" - írta.

"Nem magas lóról osztott igazságokat", ehelyett fontosnak tartotta, hogy átérezze az őt választó közösség, az itt élő emberek gondolkodásmódját - reagált a volt miniszterelnök halálhírére Schiffer András, az LMP társelnöke.

Bajnai Gordon közleményében azt írta: a magyarság egy jó emberrel lett kevesebb. "Halálával Európa, és benne Magyarország, egy igazi államférfit, családja és barátai pedig egy nagy embert veszítettek el. Olyan politikus volt, aki formálta és alakította a kort, amelyben élt. Személyes történetén is képes volt felülemelkedni, amikor elévülhetetlen érdemeket szerzett a vasfüggöny ledöntésében és Magyarország demokratikus újrateremtésében" - írta Bajnai.

A KDNP részvétét nyilvánítja a gyászoló családnak, és osztozik a szocialista politikust gyászolók fájdalmában.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!