„Hoztad is a szavazólapot? Én most dobtam be, legyen biztos: érjen oda idejében. Rajtunk legalább ne múljon!” – köszönti ismerősét a bejárati ajtónál egy, a csíkszeredai magyar főkonzulátus épületéből távozó férfi. A székelyföldi város utcáin, üzletekben, kávézókban, távolsági buszokon gyakran lehet elcsípni hasonló párbeszédrészleteket, az április 6-i magyarországi választások ugyanis nem hagyják hidegen a könnyített honosítási eljárás során nemrég magyar állampolgárokká is vált erdélyieket.

A főkonzulátuson vagy a regisztrációban segítséget nyújtó politikai szervezetek irodáiban például hetekig csörögtek a telefonok, türelmetlen érdeklődőkkel a vonal túlsó végén, akik akkor még nem kapták meg a postai úton kért levélcsomagot. Azóta viszont igen, és a kitöltött szavazólapokkal érkezők szinte egymásnak adják a külképviselet ajtajának kilincsét. A határon túli, állampolgárságot szerzett magyarok körében ugyanis már március 23-án elkezdődött a szavazás.

A külhoniak csak pártlistákra szavazhatnak – tehát arra a 18 politikai szervezetre, amely országos listát tudott állítani –, egyéni jelöltekre nem, így töredékszavazatok sem keletkeznek voksolásuk révén, így minimális mértékben tudják befolyásolni a választás eredményét. A Nemzeti Választási Iroda (NVI) 194 903 külhoni magyar választópolgárt vett fel a központi névjegyzékbe. Február elejéig 575 ezren igényelték az állampolgárságot, és 510 ezren tették le az állampolgársági esküt.

Kötelességből jeles

A Csíkszeredától 16 kilométerre fekvő Csíkszentmihályról jött a 86 éves Sipos Antal is csak azért, hogy személyesen dobhassa be az urnába a borítékot. „Nem is volt kérdés, hogy szavazok-e. Én már voltam magyar állampolgár, aztán a háború után elvették, most visszakaptuk. Nekem ez a szavazás elégtétel” – mondja az idős ember. „Kötelességének érezte” elmenni választani a csíkszeredai Antal Angéla is, aki már az állampolgárság igénylésekor tudta: ha teheti, fog szavazni. „Jó érzés, hogy a mi véleményünkre is kíváncsiak, hogy a magyar választásokon is szavazhatunk, nemcsak a románon. Én nem titkolom, meg vagyok elégedve a mostani kormánnyal, és a folytatást szeretném” – magyarázza az egyik ablak helyén lévő urnába lezárt borítékot bedobó nő.

A külhoni magyarok már voksolnak

hvg.hu

Odabent, a főkonzulátus épületében teljes a készültség: valamennyi alkalmazott kész tájékoztatót nyújtani a szavazólap kitöltéséről, a folyosón a falra kitűzött betűk mutatják az irányt, melyik asztalnál kell felvenni a levélcsomagot, három helyiségben pedig összesen hat urna is az új szavazók rendelkezésére áll. A szavazólapot azonban nem lehet az épületben kitölteni – sokan ezért leparkolt autójukat vagy éppen a szemközti kávézót nézik ki szavazófülkének.

Zsigmond Barna Pál főkonzul szerint azonban ez nem okoz fennakadást, az érdeklődés pedig hatalmas: naponta több ezer boríték is az urnába kerül. Mint a diplomata a hvg.hu érdeklődésére elmondta, bővített munkaprogrammal, reggel 6 órától este 9-ig várják az érdeklődőket. „A főkonzulátus munkatársai ellenőrzik a választópolgárok személyazonosságát, majd átnyújtják a szavazólapot, valamint azonosítólapot tartalmazó levélcsomagot, amit a választóknak kell kitölteniük. Ezeket a borítékokat, amennyiben az igénylő a külképviseleti címre kérte, kizárólag személyesen lehet átvenni. A borítékot ezzel szemben nem kötelező személyesen leadni, annak feladásával egy családtagot vagy más megbízható személyt is meg lehet kérni” – magyarázta Zsigmond.

Kerülik a román postát

„Én az elsők között igényeltem a magyar állampolgárságot, de óvatosságból – látva az akkori szlovákiai példákat – nem dicsekedtem vele, igyekeztem titokban tartani a román hatóságok elől. De amikor a postás leveleket hozott Orbán Viktortól, akkor felmérgelődtem, mert így már valahol biztos szerepelek egy román nyilvántartásban is mint magyar állampolgár” – háborog a csíkszeredai Tamás Dénes. A szavazási levélcsomagok személyes átvételét elsősorban az a közel tízezer, elsősorban a városban vagy a Csíkszeredához közel eső településeken élő lakó választotta, aki nem akarta, hogy a román posta kézbesítse a borítékot.

Míg korábban a levelek postázásával nem volt túl óvatos a magyar állam, most Budapest azt tanácsolja az erdélyi szavazóknak, hogy mellőzzék a román posta szolgáltatását, és ha nem tudják személyesen a külképviseletre eljuttatni, bízzák csak a Tőkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) embereire. A Népszabadság birtokába jutott belső dokumentum tanúsága szerint az EMNT és a vele rokon Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) rendelkezik a regisztráltak névsorával, így egyenesen házhoz tudnak menni.

A szavazatok összegyűjtésében különben egyre többen akarnak segíteni: az EMNP mellett a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) egyes területi szervezetei, valamint falvakon szolgáló lelkészek is bejelentették, rajtuk keresztül is el lehet juttatni a levélcsomagokat a külképviseletekhez. Ugyanígy beszállt az RMDSZ korábban a regisztrációs folyamat segítésébe és népszerűsítésébe is, Kelemen Hunor szövetségi elnök szerint azért, mert „ez egyenes következménye annak, amit eddig tettünk, amit eddig mondtunk. Ez nem egyik vagy másik pártnak adott politikai ajándék. Az RMDSZ 1990 óta arra buzdítja az erdélyi magyarságot, éljen szavazati jogával, így most sem mondhatja ennek az ellenkezőjét”.

Tény, hogy az RMDSZ-nek ez a segítségnyújtása nem véletlen: a szövetség most a május 25-i európai parlamenti választásokra gyúr, és érdeke, hogy a négy évvel ezelőtti helyzethez képest – amikor a később RMDSZ-szel szembeálló Tőkés László néppárti védnököt is a szövetség színeiben juttatta be EP-képviselőnek –, egyetlen „tiszta”, saját listát állítson. Ez pedig csak Orbán Viktor segítségével lehetséges: vagyis a Fidesz erdélyi pártja, az EMNP nem indít egyetlen jelöltet sem, vezető arca, Tőkés László pedig a magyarországi anyapárt színeiben céloz meg újabb mandátumot Brüsszelben.

Négyből egy máris érvénytelen

Hogy a segítségnyújtás nem volt-e elég hatékony, vagy az újdonsült magyar állampolgárok nem olvasták el figyelmesen a tájékoztatót a számukra még új szavazási formáról, azon a Nemzeti Választási Irodánál (NVI) is elgondolkodhattak. Hétfőn kezdődött meg ugyanis a beérkezett levélszavazatok azonosító nyilatkozatainak ellenőrzése, a postán küldött mintegy 24 ezer szavazat mellett a csíkszeredai, a szabadkai és a kolozsvári külképviselet is eljuttatott az NVI-be körülbelül 30 ezer levélszavazatot.

Öntudatra ébredtek?

MTI / Koszticsák Szilárd

A választási iroda elnöke viszont máris megállapította, hogy sok lesz az érvénytelen voks, a hvg-hunak adott interjúban azt mondta, hogy az eddig feldolgozott levélszavazatok nagyjából 20 százaléka érvénytelen. Pálffy Ilona korábban ezt azzal magyarázta, hogy a választók „nem elég gondosan töltik ki azonosító nyilatkozatukat, illetve nem ügyelnek arra, hogy a szavazatot tartalmazó borítékba ne tegyék bele az azonosító nyilatkozatukat”. Sok szavazat azért lett érvénytelen, mert a kitöltött nyilatkozaton az anyja neve rovatba a külföldön élő magyarok – az ottani szokás szerint – nem édesanyjuk leánykori nevét, hanem asszonynevét írták.

Ha pedig az érvénytelen szavazatok aránya nem változik – és a tervezett szavazói létszám is megmarad –, még kevésbé fogják befolyásolni a mandátumok számát a külhoni szavazatok. A Political Capital mandátumkalkulátora szerint a jelenlegi pártpreferenciák és megjósolható szavazókedv alapján a külhoniak akkor is csak egy pluszmandátumhoz juttatják a Fideszt, ha közülük mindenki a magyarországi kormánypártra szavaz.

A magyar Országgyűlésben ugyanis 199 képviselői hely van, ezek közül 93-ra pártlistáról jutnak be a jelöltek. A csaknem 200 ezer regisztrált külhoni pedig csak pártlistára szavazhat, egyéni kerületben induló jelöltekre nem.