„Egymásnak adták a kilincset a héten a képviselőink Rogánnál, hogy ezt nem lehet csinálni, morognak a választóik” – mondta egy magas rangú fideszes forrás, parlamenti képviselő a hvg.hu-nak, milyen volt a hangulat a pártban a netadó bejelentése óta. Úgy tudjuk, a frakcióvezető és a kormány néhány tagja közvetítette a panaszokat a több napra külföldre utazott miniszterelnöknek, aki megvárta az ügyben készített közvélemény-kutatást, majd visszavonulót fújt.

Az internetes adatforgalom megadóztatását is tartalmazó törvényjavaslatot a Nemzetgazdasági Minisztérium terjesztette be a parlamentbe a múlt hét kedden. Az eredeti koncepció szerint gigabájtonként 150 forint lett volna az elvonás, de a vasárnapi több tízezres tüntetés után a Fidesz-frakció korrigálni próbálta a tervezetet egy felső plafonnal. Ám hétfői sajtótájékoztatóján arra Rogán Antal sem tudott válaszolni, hogyan lehet elejét venni annak, hogy a szolgáltatók továbbhárítsák a terhet az ügyeleikre.

„Netadó ≠ diktatúra”

„Olyasmi történt az utcákon, ami korábban elképzelhetetlen volt, sem a választási rendszer, sem az ellenzéki pártok közti ideológiai különbségek nem tették ezt lehetővé. Együtt tüntettek a jobbikosok és baloldaliak, ráadásul olyan fiatalok jelentek meg, akiket korábban nem is érdekelt a politika, és mind a kormány ellen tiltakoztak” – mondta egy fideszes forrás, hogyan értékelték a kedd esti demonstrációt a kormánypárt vezetésében.

Orbán Viktor bejelenti a netadó visszavonását a rádióban

MTI / Kovács Attila

Mint korábban megírtuk, ez a fordulat foglalkoztatta a leginkább a kormánypárti politikusokat, ettől sokkal jobban tartottak, mint a kitiltási botrány következményeitől. Részben ezért is döntöttek úgy a Fideszben, hogy nem kérnek az újabb Békemenetből, mert féltek attól, hogy egy kormány melletti tüntetés csak tovább tüzelné a tiltakozási hullámot, és az a kép alakulna ki a kormánypártról, hogy avíttas, csakis az idősebb korosztály áll ki mellette.

A héten az ellenzéki pártokon kívül a szakmai szervezetek, sőt a kormány által is ünnepelt, nemzetközileg sikeres magyar startup cégek is tiltakoztak a netes adatforgalom bármilyen megadóztatás ellen. Viszont hasonló tiltakozás fogadta a teljes szakma részéről a reklámadót – illetve korábban a bankadót – is, a kormány mégsem hátrált. „Nincs ebben semmi titok. Az történt, amit Orbán nyíltan elmondott a rádióban. Ő valójában szektorális adót akart, de az emberek úgy látták, őket akarják megadóztatni és tiltakoztak. Márpedig ő mindig is úgy kormányzott, hogy nem megy szembe a választókkal” – magyarázta egy, a Miniszterelnökségen zajló munkára rálátó forrás.

Forrásaink elismerték, Orbán belátta, ez az ügy nemcsak egy-egy réteget, szakmai csoportot érint, hanem minden társadalmi rétegben szítja a kormányellenes hangulatot. Márpedig forrásaink szerint a Fidesz ebben nagy kockázatot látott, úgy gondolták, hogy erre sok minden felfűzhető, a különféle kormányellenes – eddig elszigetelten, egymástól függetlenül létező – érvek összeállhatnak egységes narratívává. „Terjedt, hogy Orbán nem szereti az internetet, fél a szabad információáramlástól, tehát azért kell a netadó, mert diktatúrát épít. Hát ezek az érvek már nem érvényesek” – mondta az egyik magas rangú forrás, hogyan látják a helyzetet kormányfői kommunikációs stábban.

Minden szem Orbánra szegeződött

Viszont a döntés nehezen született meg. Az Index szerdán meg nem nevezett kormánypárti forrásokra hivatkozva még arról írt, Orbán „hajthatatlan”, hiába hívogatták telefonon a Svájcban lévő kormányfőt, a miniszterelnök jelezte, „az internetadót végig kell verni”. A hírportál szerint Rogán jelezte a morgolódó képviselőknek, a netadó bevezetése a miniszterelnök döntése, ami a frakcióban azt jelenti, hogy nem érdemes szembemenni vele.

Ettől indult be a fideszesek fantáziája

Túry Gergely

Hétfőn a parlamentben a Fidesz egyik vezető politikusa azt mondta a hvg.hu-nak, a tervezet rosszul és előkészítetlenül lett felvezetve, de megpróbálják megértetni az emberekkel, hogy nem ellenük irányul. Azaz utólag próbálják kommunikálni, hogy „milliárdos profitot” húzó cégeket akarták eredetileg is megcélozni. Forrásunk már akkor elismerte, nem olyan biztos benne, hogy „ez keresztül fog menni”.

Ugyanakkor a Fidesz politikusai négyszemközt egymásra tolták a felelősséget az előkészítőtlenség miatt. Mint arról korábban a hvg.hu beszámolt – és ezt az Index értesülései is megerősítették –, a netadót Orbán kezdeményezte, és a rendvédelmi dolgozók fizetésemelését akarták a befolyó pénzből finanszírozni (ezt később a kormánypárti politikusok cáfolni igyekeztek). Miniszterelnökségi források viszont később a hvg.hu-nak azzal védekeztek, hogy Varga Mihály egyik főosztályán találták ki. Itt a pletykák szétválnak: egyesek szerint a torrentezés visszaszorításával, mások szerint az egyik telekommunikációs cég félresiklott lobbizásával magyarázták az apparátuson belül a tervezetet. Akárki és akármilyen céllal találta ki az internetadót, a források magyarázkodásából kitűnt, a kormányban ingerülten figyelték a tüntetéseket, és minden szem Orbánra szegeződött: vállalja-e a meghátrálást. „Le kell vonni a konzekvenciákat: ha ez csont nélkül keresztülment az apparátuson, nem vitatta meg sem a kormány, sem frakció, akkor rosszul van felépítve a rendszer. Ha ez más esetekben is így lesz, komoly gondjaink lesznek a jövőben” – mondta a Fidesz egyik vezető politikusa arra utalva, hogy már az április választások után vita alakult ki a pártban, hogy szükség van-e ebben a ciklusban is rendkívüli intézkedésekre is, vagy inkább konszolidálni kéne a politikai rendszert.

Mint a 444.hu csütörtökön megírta, ennek ellenére bekértek a Nézőpont-csoport kutatócégétől egy közvélemény-kutatást a netadó támogatottságáról. A hvg.hu úgy tudja, a telefonos kutatás el is készült, és kiderült, a megkérdezettek többsége elutasítja a belengetett adót. Korábban is csak akkor vont vissza egyes intézkedéseket Orbán, amikor a kutatásokból kiderült, túl nagy az elutasítottságuk: ezek után engedte el 2012 tavaszán Schmitt Pál államfő kezét, illetve szintén egy közvélemény-kutatás után adta fel tandíjas terveit.

Trükkös megoldások

Bár korábban is volt példa arra, hogy az ellentmondást nehezen tűrő Orbán képes visszavonulót fújni, mind a három esetben (Schmitt-ügy, tandíj, választási regisztráció) kerestek valamilyen kerülőutat az eredeti célkitűzés eléréséhez.

Tandíjellenes tüntetés - Orbán csakis a tömegtől tart

MTI / Kovács Tamás

Hiába derült ki, hogy az előző köztársasági elnök másolta a doktori disszertációját, a miniszterelnök hónapokon keresztül nem engedte el a törvényeket akadékoskodás nélkül aláíró Schmitt Pál kezét. Viszont amikor a bulvárlapok is Schmitt doktorijáról írtak, hirtelen meghátrált, de a frakció előtt a „baloldalt” tette felelőssé az államfő bukásáért, és retorziókat ígért. Később hallani sem akart arról, hogy ne aktív fideszes politikus legyen az új elnök, eleinte a baloldalt folyamatosan bíráló Kövér Lászlót akarta, majd csak akkor fogadta el Áder János személyét, amikor a házelnök jelezte, nem vágyik az államfői posztra.

„Nyugi”, karácsonyra véget érnek a tiltakozások – 2012 decemberének közepén, az első diáktüntetések után állítólag még így nyugtatta a kormánytagokat Orbán Viktor, aki néhány nappal később mégis visszavonulót fújt tandíjügyben. (A héten a volt rezsibiztos, Németh Szilárd is arról beszélt, hogy a tüntetők előbb-utóbb úgy is elvonulnak.) Két évvel a kormány a 46 ezer részösztöndíjas hallgató tandíjának felét a hallgatókra hárította volna, szaktól és intézménytől függően félévente 50-500 ezer forintos kiadást akasztva ezzel a felvételizők és szüleik nyakába. A jogi és a gazdasági alap- és osztatlan képzések állami támogatását lenullázták volna, több ezer középiskolás így a jelentkezési határidő előtt két és fél hónappal szembesült azzal, hogy hiába szerez kitűnő bizonyítványt és érettségit, csak akkor tanulhat tovább, ha szemeszterenként több százezer forintot fizet.

A diákszervezetek december 10-re szervezték meg az első tüntetést, amelyet több megmozdulás követett Budapesten és a vidéki egyetemvárosokban. Orbán Viktor néhány nappal később bejelentette, hogy eltörlik a keretszámrendszert, később pedig az az ígéret is elhangzott, hogy a 2013-as felvételin legalább 55 ezer diák kap állami ösztöndíjas helyet, a részösztöndíjas formát pedig megszüntetik. Ám a végső döntés lényegében nem kedvezett a diákoknak, ugyanis a jogi szakok fizetőssé tételéhez később is ragaszkodott a kormány. Végül úgy döntöttek, ezeken a képzéseken is lesznek állami ösztöndíjas helyek, ilyet azonban csak azok szerezhetnek, akik elérik a központilag, magasan meghúzott ponthatárokat.

Hasonló taktikát követett a kormány a hallgatói szerződések ügyében is. Miután a diákszervezetek hónapokon keresztül tiltakoztak, Szabó Máté akkori ombudsman az Alkotmánybírósághoz fordult, sőt az Európai Bizottság is vizsgálta a röghöz kötést, 2013 tavaszán puhítottak a szabályokon: a szerződéseket nyilatkozattá nevezték át, a részleteken finomítottak, a friss diplomások hazai „ledolgozási idejét” pedig a felére csökkentették, lecsendesítve ezzel az egyre erőtlenebbül tiltakozó hallgatói szervezeteket.

A politikailag kevésbé aktív választókat, az MSZP által 2002-ben és 2006-ban az utolsó percben mozgósított bizonytalanokat a szavazásból kizárni akaró regisztrációt az Alkotmánybíróság lőtte ki. Mint akkor a hvg.hu megírta, a Fidesz az ügy tárgyalása során folyamatosan kapott információkat a testületből, hogy még a kormánypárt által jelölt bírák sem támogatják a törvényt. Így Orbán kommunikációs főtanácsadója még a végső Ab-döntés előtt kidolgozta a kampány új csodafegyverét, a „rezsicsökkentést”. Ezt végül a közműcégek és a szakmai ellenvetések ellenére keresztülverték elérve, hogy a szolgáltatók állják a cechet.

Orbán pénteken a Kossuth rádiónak azt nyilatkozta, mint szektorális különadóról nem mond le az ötletről, ezért újabb nemzeti konzultációt indít, mert "választ kell kapnunk arra a kérdésre, hogy az interneten keletkező hatalmas extraprofit hova lesz, és nem lehetne-e annak egy részét itt tartani Magyarországon, és bevonni a költségvetésbe".

(A cikk megírásában közreműködött: Szabó Fruzsina.)