Dercsényi Dávid
Dercsényi Dávid

Halálbüntetés visszaállítása, a gazdasági bevándorlás megállítása, a politikailag korrekt kommunikáció vége: egymást múlja felül a bevándorlásellenes retorikájában a kormányzó Fidesz-KDNP és a radikális Jobbik elnöke. Eközben Magyarország az egyik leginkább bevándorlásellenes ország Európában.

Nem lehet mondani, hogy a Jobbik túltapintatoskodta volna a Charlie Hebdo-tragédiát – a túszejtő terroristákat még le sem lőtték a rendőrök, amikor a párt máris a bevándorlás megszigorítását, az Ázsiában szolgálatot teljesítő magyar katonák hazahívását, és a halálbüntetés visszaállításának megfontolását követelte.

A terrorellenes parlamenti szakmai egyeztető fórum összehívását szintén napirendre tűző Vona Gábor pártelnök szerint a terroresemény „egy tendencia kezdete” (Vona tehát további merényleteket vizionál), amelynek a hatása nem sokára elérheti Magyarországot. Szerinte ki kellene tenni az „Európa megtelt” táblát az EU határaira, mert a kontinens nem bír el több bevándorlót.

Vona Gábor - Európa megtelt
©

Vona Gábor a hvg.hu megkeresésére a javaslatairól azt írta, hogy „most vagyunk azon a határponton, amikor a kezelhetetlen baj még elkerülhető". Szerinte bármelyik javaslatuk „vitatható, bármelyik kritizálható, meggyőzhetőek vagyunk és konstruktívak. A lényeg, hogy megoldást találjunk a növekvő veszélyre, a társadalom biztonságára, ezért nagyon kíváncsian várom a többi párt szakmai javaslatait a bevándorlás és a terrorveszély visszaszorítására. A maszlagra és a polkorrekt ködevésre sem idő, sem szükség. Cselekvési terv kell.”

Erős évkezdés

A Jobbik már január 2-án "nagyot gurított", amikor Novák Előd a Kuruc.info cikkének megosztása okán kirekesztően beszélt az újszülött Rácz Péter Rikárdóról és családjáról („A 2015-ben elsőként – 23 éves anya harmadik gyermekeként! – megszületett Rikárdó mellett azért persze szaporodik a magyar is néhol”), majd a kritikus hangokra reagálva ízléstelen és félelemkeltő képet posztolt az „Én is Rikárdó vagyok” DK-s kezdeményezésre. A Jobbik ifjúsági tagozata csütörtökön posztolt egy Wass Albert-verset a Facebookon, egy nappal a Charlie Hebdo-merénylet után. Az Ébredj, magyar! című vers Magyarország idegenek általi megszállásán kesereg, „Megtagadva dicső őseit,/ idegen rongyokba öltözve /árulja magát minden utcasarkon /dollárért, frankért, márkáért, /amit idegen gazdái odalöknek neki! /Hát magyar földön már nem maradt magyar /ki ráncba szedné /ezt az ősi portán tobzódó /sok-száz idegent?”

Orbán se sokat hezitált

Orbán Viktor pénteki rádiós interjújában maga is bírálta egy félmondatban az európai bevándorláspolitikát, bár szerinte "nem ízléses dolog ma az ész hangján beszélni, amikor még a lélek van megrendülve". Vasárnapra már csillapodott a megrendülése, amihez feltehetőleg a Jobbik kommunikációs offenzívájának is köze lehetett.

A monumentális párizsi Charlie Hebdo-megemlékezés előtt már hosszasan beszélt a politikai korrektség végéről, és arról, hogy Európának meg kell védenie magát: "a gazdasági bevándorlás rossz dolog Európában, nem szabad úgy tekinteni rá, mintha annak bármi haszna is lenne, mert csak bajt és veszedelmet hoz az európai emberre, ezért a bevándorlást meg kell állítani, ez a magyar álláspont" – és ezzel gyors ütemben helyezkedett közös platformra Vona Gáborral.

"Orbán eddig is bevándorlásellenes húrokat pengetett, sőt, most már Rogán Antaltól is hallhatunk hasonló szólamokat", mondta a hvg.hu-nak Juhász Attila, a Political Capital elemzője. Mindez része a Jobbik–Fidesz-rivalizálásnak, ugyanakkor ez a retorika sem passzol a Fidesz politikájának minden eleméhez. A keleti nyitás épp nem a határok lezárásáról szól, a letelepedési kötvény és a könnyített állampolgársághoz jutás szintén nem, melyeknek messze nem elhanyagolható az állambiztonsági kockázata.

A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal nyírbátori őrzött szállásán
©

Juhász szerint Orbán emellett konkrétan értelmezhetetlen dolgokat mond, ami magyarázható a megszólalási kényszerével: a politikai korrektséget bírálja, aminek nincs köze a terrorellenes küzdelemhez, támadja az EU liberális bevándorláspolitikáját, holott az unióban egységes szabályozás csak a menekülthelyzetre van, a munkaerő-piaci, illetve állampolgársági szabályozások tagállami hatáskörbe esnek. A Nyugat-Európában meglévő kisebbségi feszültségek egyáltalán nem a jelenlegi migrációs politikára vezethetőek vissza (amely politika a 70-es évek óta szigorodik), hanem a gyarmati múltra, a vendégmunkásrendszerre, tette hozzá Juhász.

Kevés bevándorlónak nyílik ki a kapu

Krekó Péter, a Political Capital elemző intézet igazgatója azt az aspektust emelte ki, amely szerint a magyar társadalom ugyan fogékony a xenofóbiára, az idegengyűlöletre (ezt az intézet DEREX-indexe is alátámasztja, mely szerint ma a társadalom 12 százaléka tekinthető erősen fogékonynak a szélsőjobboldali ideológiára), Magyarországon eddig kevesen voltak a bevándorlók: a társadalom 2 százalékának vannak mindössze bevándorló gyökerei, többségük külhoni magyar kisebbség. Az ide érkező migránsok nagy része tovább akar menni, a szigorú bevándorlási szabályozást pedig felesleges lenne még jobban szigorítani.

Az ugyanakkor jól látszik, hogy az elmúlt két évben valóban megnőtt a menedékkérők száma, és hogy a legtöbben Koszovóból, Afganisztánból és Szíriából érkeznek. Magyarországon már 2013-ban megkilencszereződött az előző évihez képest a menedékkérelmet benyújtó személyek száma, ami tavaly tovább nőtt több, mint 42 ezerre, amiből közel 22 ezren Koszovóból, közel 8900-an Afganisztánból és valamivel többen, mint 6800-an Szíriából jöttek. Erre a tendenciára hivatkozott Vona Gábor is a hvg.hu-nak adott válaszában, amikor arról írt, hogy csak 2014 novemberében 9000 menekült érkezett az országba, ami több mint „ahány gyermek született ekkor az országban”.

(H)idegen - Menekültek Magyarországon

"A gyerekeim látták a véres emberdarabokat"

"Ilyen gyerekekről van szó, mint ők"

"Az sem elég, hogy van munkám és eltartom magam"

"A menekültbatyut már a kukába dobtam"

"Született január elsején"

Arról viszont nem beszélt se Vona, se Orbán, hogy 2013-ban csak a kérelmek körülbelül negyedében született bármilyen határozat, és a közel 19 ezerből mindössze 360 kérelmező kapott különböző fokozatú, tíz- öt- és és egyéves védettséget jelentő (menekülti, oltalmazotti, befogadotti) státuszt. 2014-ben pedig az előzetes adatok szerint a 42 615 kérelemből csak 535-en. (Az adatok 2014. december 15-ig érvényes helyzetet rögzítik – a szerk.) Mint ahogy arról a (H)idegen – Menekültek Magyarországon című sorozatunkban beszámoltunk, a Magyarországra érkező menekültek nagy számban pattannak le a különböző menekültügyi eljárásokról, és a hazai menekültügyi őrizetnek sincs jó híre. Többek között ezért is törekszenek a legtöbben arra, hogy továbbmenjenek egy másik EU-országba.

Vona vs. radikálisok

Krekó Péter kitért a Jobbik antiterrorista-antiiszlamista retorikájára, illetve az itt fellelhető ellentmondásokra. A Jobbiknak eleve szoros pártkapcsolatai vannak olyan országokkal, kiváltképpen Iránnal vagy Törökországgal, ahol erős az iszlám (az iráni követség egyik dolgozója segített a pártnak ajánlószelvényeket gyűjteni a választásokra). De gyengíti az érvelését az is, hogy a párt korábban nem riadt vissza a Magyarok Nyilai terrorszervezet egyik kulcsfigurájának tartott Budaházy György szabadon bocsátásának követelésétől. Sőt, Vona nemrég interjút adott a Betyársereg honlapjának is, amelynek vezetője, Tirityán Zsolt pár éve még azt a kérdést tette fel a Magyar Sziget fesztiválon, hogy „És bennünk lesz annyi, hogy le merjünk lőni egy rohadt, tetves zsidót?” Ezek még akkor is ellentmondások szóban és tettben, ha Vonának legalább annyira kell figyelnie saját pártja radikálisaira, mint Orbánnak  a Jobbik politikai kommunikációjára.

Krekó Péter
©

„Vona csak a Jobbik egyik hangja, a pártban vannak és mindig is voltak megzabolázhatatlanok, akik nem törődnek azzal, hogy a Jobbik szalonképesebb, kormányzóképes párttá válna, ha megszüntetné a cigányellenes-idegenellenes-antiszemita retorikát” – állítja Krekó, aki szerint ez hosszabb távon elriasztja a választókat, például a Fideszből kiábrándult tömegeket, akik bizonyos kérdésekben osztják a Jobbik álláspontját (EU-szkepszis, keleti nyitás), de a nyílt szélsőjobbos retorika elriasztja őket. Kérdés az is, hogy az egymással össze nem egyeztethető elemekből (például Novák Előd antiszemita, romaellenes kirohanásai, lásd Rikárdó-ügy vs. Vona „a cigányozás-zsidózás nem vezet sehova”) mennyit tud kihozni a baloldali ellenzék.

A Jobbik nemcsak a roma-magyar együttélés tekintetében épít az emberi félelmekre, hanem a menekültkérdésben is. Így például Vona hivatkozik többek között arra, hogy mennyire megnehezült azokon a településeken élő élete, ahol van menekülttábor. Tavaly a Jobbik megpróbált rárepülni a vámosszabadiak tiltakozó akciójára, ahol új tábor épült. Az azóta szerzett tapasztalatok megerősítették, hogy az előzetes félelmek alaptalanok voltak: 2014 júliusában Kukorelli Gábor polgármester úgy nyilatkozott: „Az ellenzők félelmei nem igazolódtak be, egyetlen, táborlakóhoz köthető bűncselekmény sem fordult elő a faluban, a kedélyek megnyugodtak.”

Konjunktúralovagok
Európa-szerte felerősödtek a bevándorlóellenes hangok, Nigel Farage, a szélsőjobboldali UKIP elnöke szerint a muzulmán bevándorlók „ötödik hadoszlop”-ot alkotnak, és „utálnak minket”. Az Új Nemzeti Front népszerű elnöke, Marine Le Pen szerint „a képmutatás kora lejárt”, Franciaországnak öntudatára kell ébrednie. A szintén szélsőjobbos német NPD elnökségének tagja, Holger Szymanski úgy véli „az eset Párizsban történt, de Berlinben is megeshetett volna. Felhívjuk tagjainkat, hogy tiltakozzanak az iszlamizáció ellen”. Ugyanakkor a kérdés más megítélés alá esik abban a Franciaországban, ahol 5 millió muzulmán a társadalom 7,7 százalékát alkotja, vagy Németországban, ahol 2,4-3 millió török nemzetiségű állampolgár él.