Kövér László elégedetlensége is közrejátszott abban, hogy Orbán Viktor végre konszolidálni akar, kész korrigálni a Fidesz és a kormány eddigi „háborús” politikáján – értesült a hvg.hu több kormányzati és kormánypárti forrásból. Volt, aki egyenesen Orbán–Kövér-„paktumot” emlegetett, forrásaink többsége viszont úgy véli, nem történt más, mint hogy a miniszterelnök-pártelnök végre meghallotta és megszívlelte legrégebbi barátjának, a házelnöknek, egyszersmind a Fidesz választmányi elnökének kritikai észrevételeit.

Orbán május 29-én, a budai várpalotában új jelszót fogalmazott meg, kijelentve: „ma már nem az erő a legfontosabb. Mostantól a kormányzás kulcsa a figyelem”. Pedig tavaszi évértékelőjében – az elvesztett veszprémi választás után és a szintén elbukott tapolcai időközi előtt – még harcba szólított, elutasította a kritikákat, „fanyalgókról”, „finnyáskodókról” beszélt. A Várban mondott beszéd után viszont külön nyomatékosította a stílusváltást a kormánypárti Napi Gazdaságnak is: „mindazt, amit elértünk, már lehet konszolidálni”. Holott tavaly májusban egy frakcióülésen azt kérte a képviselőktől, hogy ne használják a konszolidáció szót, egyrészt mert nem szereti a kifejezést, másrészt mert „nem fedi politikájának lényegét”.

„Minden döntéssel el kell számolni”

A pártszervezetet egyben tartó, a vidékiekre odafigyelő választmányi elnök az elmúlt hónapokban nem rejtette véka alá, hogy nem tetszik neki a kormány több döntése, elégedetlen a stílussal, a kommunikációval. Bár az elmúlt 25 évben maga is a bűnnek tartotta a „kibeszélést”, a tavalyi kormányalakítás óta adott interjúiban, ha óvatosan is, de jelezte, nem tud mindenben azonosulni a kormány irányvonalával.

Kövér László - álmom s a vas világ a rend

Fülöp Máté

Információink szerint ezeket az interjúkat viszont mindig megelőzték a „házon belüli” beszélgetések. Azaz Kövér soha nem „üzent” Orbánnak a sajtón keresztül, viszont, ha a riporterek kérdezték, nem palástolta különvéleményét. Forrásaink szerint a párt elnökségi ülésein sokszor kemény viták folytak kettőjük között, a házelnök gyakran kijött a sodrából – ahogy egy forrás fogalmazott – „nem válogatta meg a szavait”. Kövér rendszerint a széttartó kommunikációt kifogásolta, illetve azt, hogy több döntést nem készítettek elő megfelelően, hibáztak a kormányfő munkatársai, így szerinte a jó szándékú intézkedésekkel – például az útdíj bevezetése – csak heccelték a választókat.

Egyre türelmetlenebbül figyelte forrásaink szerint a Fidesz-közeli vállalkozók rapid meggazdagodását, illetve azt, amit az elnökség másik tagja, Pokorni Zoltán egy interjúban „urizálásnak” nevezett. Ugyanakkor forrásaink hangsúlyozták, Kövér a „nemzeti tőkésosztály” megteremtéséről szinte ugyanazt gondolja, amit Orbán. A Fidesz elnöke még 1994-ben egy interjúban, Antall József miniszterelnökségét értékelve megjegyezte: „meg kellett volna találni azt a nyolc-tíz nagyvállalkozót, akik majd Magyarország nagytőkései lesznek. (…) Ezekkel kellett volna személyes kontaktust kiépíteni, amelyet ők aztán jól tudtak volna használni a piacon mint versenyelőnyt. Azt a kapcsolatot, amely őket Magyarország miniszterelnökéhez vagy annak legbelső köréhez fűzi.” Kövér ebbéli nézeteit ráadásul harcos antikommunizmusa is meghatározza: ahogyan azt már többször nyilvánosan elmondta, az 1990-es években igazságtalan volt a privatizáció, a kádári nómenklatúra átmentette a hatalmát, ezért a Fidesz-kormánynak segítenie kell egy jobboldali vállalkozói réteg felemelkedését, a „kommunisták” visszaszorítását.

Ennek ellenére Kövér szerint ez a folyamat is rossz irányt vett, a Fideszben már nem ügyelnek a látszatra sem. Amikor márciusban a Heti Válasz a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak a közbeszerzéseiről és Mészáros Lőrincz orosz cégéről kérdezte, így válaszolt: „Minden döntéssel el kell számolni, elsősorban annak, aki meghozta – különösen, ha közpénzről van szó. Leginkább azért, hogy a kormány ellenfelei ne alakíthassanak ki olyan közhangulatot, amely az egyébként valós alapot nélkülöző hecckampányukra is fogékonnyá válik. Ezt azoknak is szem előtt kell tartaniuk, akiket a miniszterelnök környezetéhez szoktak sorolni.”

Visszavonulna?

Bár javában zajlik a kormány idegengyűlöletre alapozó kampánya, és a médiapiac átalakításáról sem mondott le a miniszterelnök, forrásaink szerint bizonyos döntésekben tetten érhető a „stílusváltás”. Ebben – a belső használatra készült és lesújtó adatokat tartalmazó közvélemény-kutatások mellett – szerepet játszottak Kövér kifogásai is. Ahogy egy a miniszterelnökségi munkára rálátó forrás fogalmazott, a kritikákat mind ez idáig elutasító Orbánt „erős impulzusok érték”.

Egy névtelenséget kérő forrás egyenesen arról beszélt, Kövér jelezte, annyira nem tud azonosulni az iránnyal, hogy fontolgatja visszavonulását. Azt, hogy ez a párt választmányának elnökségi posztját, esetleg a házelnökséget jelentené, forrásunk nem tudta megmondani. Akárhogy is történt, kilenc nappal azt követően, hogy megjelent a fent idézett Válasz-interjú, Tiborcz István megvált energetikai cégétől, előtte pedig a keszthelyi kikötőtől. Múlt héten derült ki az is, hogy négy év halogatás után a titkosszolgálatok elindították a filmügyi kormánybiztos, Andy Vajna átvilágítását is. Két hónappal ezelőtt egy interjúban az 1998 és 2000 közötti nemzetbiztonsági miniszter, Kövér megdorgálta a szolgálatokat is, amikor a letartoztatott agrárattasé, Kiss Szilárd átvilágításáról megjegyezte, még mindig „nem takarították ki” azt a „szennyet”, ami Gyurcsány Ferenc titokminisztere „idején gyülemlett fel”.

Indul a Fideszben is a cukiságkampány?

MTI / Bruzák Noémi

Az országos választmány elnöke egy éve nemcsak a kommunikációt, hanem annak fő irányítóját, Habony Árpádot is bírálja. Őt állítólag Kövér kifejezetten kerüli, nem kedveli. Ugyanakkor kifogásolta, hogy a miniszterelnök tanácsadója „lebeg” a párt felett, a sajtó állandóan támadja, amiért nincs beazonosítható jövedelme, miközben „újgazdagként” szórja a pénzt. Orbán végül részben ezt az ügyet is kipipálta: Habony lett az új médiacsoportot építő Modern Media Group Zrt. egyik tulajdonosa.

Egyébként Orbánnak a Várban elhangzott beszédében több olyan elem is felfedezhető, amit Kövér előtte szóvá tett nyilatkozataiban. A Magyar Polgári Együttműködés Egyesületnél tartott áprilisi beszédében kifejtette: ha egy fiatal politikus gazdagszik, ellenőrizni lehet, hogy a vagyonosodása jogszerű-e, de ha az, akkor nem szabad bírálni csak azért, mert sikeres, különben az egész rendszerváltásnak nem volt értelme. Orbán májusi beszédében is hasonlóakat mondott: „Senki sem állhat a törvények fölött (…) De azt sem fogadjuk el, hogy merő irigységből támadjanak embereket azért, mert bátrak és sikeresek. (…) Az irigység kultúrája kommunista örökség.”

Több forrásunk is egyértelműen Kövér érdekérvényesítő képességének tudta be, hogy a választások óta a saját öttagú stábjával egyeztető Orbán elfogadta, legyenek rendszeres elnökségi ülések is. Míg a stábban főleg a kormányfőhöz kötődő fiatalabb politikusok vannak jelen (Lázár János, Rogán Antal, Giró-Szász András, Habony Árpád, Kubatov Gábor), addig az elnökségben a kritikusabb véleményt is megfogalmazó idősebbek (Kövér, Pokorni) is hallatják véleményüket.

„Orbán képességei páratlanok”

„Kövér a párt ’lelkiismerete’, a Fidesz középkáderei szeretik, rendszerint ő békít, ha belső viták vannak. Sokan szóvá is tették az utóbbi időben, hogy háttérbe szorult” – magyarázta a hvg.hu-nak egy idősebb fideszes politikus, miért nélkülözhetetlen a miniszterelnök számára Kövér tekintélye.

A házelnök az utolsó azon politikusok közül, akik együtt kezdtek Orbánnal. Ahogy a kormányfővel azóta szembefordult Simicska Lajos, úgy Kövér is még a rendszerváltás előtt barátkozott össze a Fidesz elnökével. A jogi egyetem szakkollégiumában ismerkedtek össze, 1987-ben közösen jegyezték azt a tanulmányt, melyben a rendszer átalakítását, „demokratikus, pluralista és semleges (azaz a szovjet katonai blokkból kilépő – a szerk.)” Magyarországot követeltek. Tavaly januárban a Népszabadság arról írt, ő is meglepődött azon, hogy az oroszoké lett a paksi beruházás, de akkor nem tette szóvá nyilvánosan, mert lojális volt a kormányhoz. Ugyanakkor minden alkalommal Orbán oldalára állt az egykori pártigazgatóval szemben. „Simicska Lajos a mezőgazdasági, útépítő és médiavállalkozásait érő sérelmek miatt döntött a bosszú mellett” – fejtette ki a Heti Válasznak.

„Meggyőződésem, hogy Orbán Viktor politikai képességei a mai magyar mezőnyben páratlanok. (…) Ebben a pillanatban ő az egyedüli, akit az államférfi jelzővel mernék illetni” – tette le egyértelműen a voksát barátja mellett Kövér április végén a Veszprém Megyei Naplónak adott interjújában. Forrásaink szerint Kövér üzenete – több hónapnyi vita után – jelzésértékű: a választmány elnöke jelezte az őszi tisztújító kongresszus előtt, hogy továbbra is Orbánt szeretné pártelnöknek. A Naplónak adott interjú érdekessége, hogy a napilap végig csakis a rendszerváltásról beszéltette Kövért, majd a végén hirtelen megkérdezte, váltaná-e Orbánt a miniszterelnöki székben. Erre válaszolta a házelnök, hogy már túl idős ahhoz, hogy „a hiúság magával ragadja”: „egyáltalán nem gondolom azt, hogy velem vagy bárki mással a Fidesz, s ami ennél fontosabb: az ország előrébb jutna”. Az interjúra a Fideszben is felkapták a fejüket, és többen úgy értelmezték azt a hvg.hu-nak, hogy Kövér egyben azt is jelezte, a bírálatok ellenére lojális marad barátjához, felőle Orbánnak soha nem volt, és nem is lesz tartanivalója.

Orbán és Kövér, egy kép a múltból - régi barátság

Túry Gergely

Forrásaink szerint abban az értelemben beszélhetünk "paktumról", hogy Orbán teljesítette Kövér több kérését is – elsősorban a Tiborczra és a Habonyra vonatkozót –, konszolidációt hirdetett, cserébe Kövér folytatja közéleti, választmányi tevékenységét, támogatja a miniszterelnök politikáját.

Az eldurvult bevándorlóellenes kampány ellenére a Fideszben úgy tartják, hogy részben Kövér hatására nyáron és ősszel már lesznek kézzelfogható jelei a „konszolidációnak”. A napokban értékelték ki a tárcák egyéves teljesítményét a hibákat keresve, a Népszabadság nemrég arról írt, Orbán többéves kormányprogramot fog hirdetni, ősszel pedig a morgolódó jobboldali értelmiségnek is tesznek gesztusokat. A miniszterelnök a Napi Gazdaságnak azt mondta, azért is hozta előre a 2016-os költségvetés elfogadását, mert jelentős változtatásokra készül, ám legyenek türelemmel, mert „minden politikai folyamat lassú és lépcsőzetes”.

Kövér László óvatos intelmei: