Gyengült a demokratikus rendszer, nehezebb hozzájutni közérdekű adatokhoz, megbélyegzik és indokolatlanul ellenőrzik a magyar civil szevezeteket és jogvédőket – többek között ez áll abban a jelentésben, amit az ENSZ független szakértője készített.

Michael Forst, az ENSZ független emberi jogi szakrétője kilenc napot töltött Magyarországon, hogy feltérképezze, milyen jogi, közigazgatási és intézményi keretek között működnek a hazai civil szervezetek. Látogatása során állami tisztségviselőkkel, a bírói testület tagjaival, parlamenti képviselőkkel, az ombudsmannal, emberi jogi aktivistákkal, valamint a civil társadalom képviselőivel és diplomatákkal is találkozott a különmegbízott, aki jelentésében azt írja, az utóbbi években gyengült a fékek és ellensúlyok rendszere, és egy sor olyan jogszabályt hozott a kormányt, amit mindenféle egyeztetés nélkül, rohamtempóban fogadott el az országgyűlés.

„Az alkotmány drasztikus módosításai az Alkotmánybíróság gyengülését eredményezték, valamint ahhoz vezettek, hogy az állam a korábbinál lényegesen nagyobb mértékben gyakorol ellenőrzést a bíróságok, a média, a vallási szervezetek és a közélet egyéb területei fölött, ami hol közvetlenül, hogy közvetve az emberi jogok gyakorlására is hatással van” – tette hozzá Forst.

Átpolitizált környezet

Az ENSZ szakértője szerint ugyan a hazai jogvédő szervezetek hatékonyan tudják ellátni feladatukat, mégis „egy polarizált és átpolitizált környezetben kénytelenek dolgozni”. Sok olyan esetről szerzett tudomást, amikor megfélemlítettek, megbélyegeztek egyes, a kormánnyal szemben kritikus civil szervezeteket, vagy indokolatlan és túlzó adóügyi ellenőrzésnek vetették őket alá a hatóságok: „az emberi jogi aktivisták súlyos nehézségekkel szembesülnek, amelyek bizonyos esetekben akár alapvető jogaik és szabadságaik, valamint az emberi jogok védelméhez kapcsolódó legitim joguk megsértésére is kiterjednek”.

Itt konkrétan megemlítette a Norvég Alapot ért kormányvati támadást, illetve azt, hogy magas rangú kormányzati köztisztviselők és a vizsgálatot folytató Kehi egyoldalúan, és nem objektíven nyilatkoztak a vizsgált szervezetekről, amivel megsértették a tisztességes lejáráshoz való jogot, sorolta az ENSZ szakértője. Hozzátette, beszélt olyan köztisztviselővel, aki elismerte, hogy politikai célok álltak a Norvég Alap ellen irányuló vizsgálatok mögött. Forst azt is megemlítette, hogy a jogvédőket nem egyszer „politikai aktivistának” vagy „külföldi ügynöknek” állították be. Ugyanakkor a civil szervezetek munkáját az is nehezíti, hogy nagyon hosszadalmas és bonyolult procedúra a bejegyzési folyamat.

Fizikai fenyegetés is érte a civileket

A jelentés szerint elsősorban a migránsokkal és a romákkal foglalkozó aktivisták vannak kitéve a legnagyobb kockázatnak. A rágalmazáson, megbélyegzésen túl nem egyszer fizikai fenyegetéssel is találkoztak már ezek az aktivisták, magyarázta Forst. Az sem ritka, hogy nem állami szereplők próbálják lejáratni a különböző civil szervezeteket, így például a környezetvédőket mint a fejlődés akadályozóiként bélyegzik meg sokszor. Forst a sajtótájékoztató végén felszólította a hatóságokat, hogy „a kormány kritikáitól és ellenvéleményétől függetlenül inkább támogassák a független civil szervezetek munkáját, szem előtt tartva azok meghatározó szerepét a magyar társadalom fejlődésében”.

A szakértő szerint a kormány "pozitívan fogadta" a jelentést, és bár nem örültek az abban szereplő adatoknak, de készek megfontolni a jelentésben megfogalmazottakat. Nem kizárt, hogy 1-2 éven belül újra Budapestre jön az ENSZ megbízottja, hogy megnézze, történt-e előrelépés a problémás területeken. A végleges  jelentés 2017 márciusára készül el.

 

Különleges eljárás

A különmegbízottak részét képezik az Emberi Jogi Tanács „különleges eljárásainak”. A különleges eljárások – az ENSZ Emberi Jogok legnagyobb, független szakértőket tömörítő testülete – az Emberi Jogi Tanács független tényfeltáró és monitoring mechanizmusainak általános megnevezése, amely országspecifikus problémákkal vagy tematikus kérdésekkel foglalkozik a világ különböző részein. A különleges eljárások szakértői önkéntesek – nem tartoznak az ENSZ állományába, és nem kapnak fizetést munkájukért. Nem függenek egyetlen kormánytól vagy szervezettől sem, és egyéni minőségükben járnak el.