szerző:
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A Fidesz a visszavágásért küzd a februári salgótarjáni polgármesterválasztás előtt, a baloldal pedig azért, hogy végre valamilyen életjelet adjon. A nógrádi megyeszékhely lakói 2014-ben Orbánék ellen szavaztak, nem is nagyon kapnak azóta pénzt a kormánytól. Kérdés, hogy a kivéreztetés megtörte, vagy dacosabbá tette őket.

Ha tejjel-mézzel folyó Kánaánt nem is, de többmilliárdos fejlesztéseket ígért Orbán Viktor azoknak a településeknek, amelyeket az utóbbi hónapokban a Modern városok program jegyében végiglátogatott. Lényegében csak Salgótarján maradt ki a jóból, azaz a decemberi és az ez év eleji kormányzati osztogatásból. A  kabinet "feledékenységének" oka alighanem az volt, hogy a város polgárai 2014-ben a megyei jogú városok közül egyedüliként úgy döntöttek, hogy baloldali polgármesterre cserélik kormánypárti városvezetőjüket. (A másik „vörös bástya”, Szeged már ezt megelőzően is szocialista irányítás alatt állt.)

Az MSZP-s Dóra Ottó másfél éve szoros versenyben (50 szavazattal) ütötte ki a polgármesteri székből a várost előtte két cikluson át irányító fideszes Székyné Sztrémi Melindát, és a közgyűlésben is a baloldali képviselők kerültek többségbe. Jellemző, hogy ezt követően úgí döntött a fideszes többségű megye, hogy Salgótarján helyett legyen inkább Balassagyarmaté  a megyeszékhelyi státus. Ez azonban még a parlamentnek is sok volt: nem erősítették meg a megye döntését.

Dóra novemberi halála új helyzetet teremtett. A polgármesteri székre kiírt februári időközi választáson – amelynek kampánya hivatalosan a napokban indult – a tarjániaknak alaposan fel van adva a lecke. Ha ismét a baloldal közös jelöltjének – az eddig alpolgármesterként tevékenykedő Fekete Zsoltnak – szavaznak bizalmat, könnyen folytatódhat a város másfél éve tartó vesszőfutása. Miközben ugyanis a kormánypárti vezetésű települések ilyen-olyan jogcímeken az elmúlt másfél évben sorra kapták a rendkívüli kormányzati támogatásokat, Salgótarjánnak mindössze 60 millió forint – a kért összeg egytizede – jutott a helyi büdzsében tátongó több mint egymilliárdos hiány enyhítésére. Iskoláik egyre megterhelőbb működtetését pedig csak azzal a feltétellel lett volna hajlandó átvenni tőlük a Klik, ha évente 70 millió forinttal több hozzájárulást fizetnek az állami intézményfenntartónak, mint amennyibe azok finanszírozása a városnak került.

Kampányoló polgármesterjelöltek. Presztízsharc
©

A gondoktól alighanem egy csapásra megszabadulna a város, ha a februári voksoláson polgárai bizonyítanák, hogy csupán véletlen megbicsaklás volt a 2014-es választás, és a kormánypárti színekben induló egykori iskolaigazgatóra, a Kliknél főosztályvezető Simon Tiborra bíznák Salgótarján irányítását. Erre utalt Skuczi Nándor, a Nógrád Megyei Közgyűlés fideszes elnöke is, amikor a Magyar Időkben minden kertelés nélkül kijelentette: „ha a Fidesz polgármesterjelöltje bizalmat kap a szavazóktól, a település finanszírozási problémája is könnyebben orvosolhatóvá válna”. Alighanem a nagyszabású fejlesztésekről fog beszámolni a közeljövőben a városba látogató Orbán Viktor miniszterelnök is.

A kormányfői vizit önmagában is jelzi, hogy a Fidesz–KDNP számára presztízskérdés a város visszahódítása, még ha annak gyakorlati értékét nagyban csökkenti is, hogy a közgyűlésben megmarad a baloldali többség. A kormánypárti győzelem azonban még így is gyógyír lenne Orbánék számára a tavalyi kudarcos veszprémi és tapolcai időközi országgyűlési választások okozta sebekre.

Megint kimaradtak
Pénteken jelent meg a kormány legújabb határozata a megyei jogú városok rendkívüli kormányzati támogatásáról. A decemberit követő új, 2016. január 13-ai keltezésű dokumentum szerint Salgótarján ismét kimaradt a támogatottak köréből. Amely szerint a legtöbbet Érd, Kecskemét és Szolnok kapja (4 milliárd forint), majd Szekszárd (3 milliárd) és Békéscsaba, Debrecen, Kaposvár (2 milliárd) követeznek. Salgótarján neve még a legkevesebb támogatást (500 millió forint) kapott városok - Eger, Nagykanizsa, Nyíregyháza, Pécs, Tatabánya - sorában sem tűnik fel. Csekély vígasz, hogy e második körös osztásból a decemberben még "díjazott" Miskolc és Zalaegerszeg is kimaradt.

A tét a baloldal számára sem csekély. A polgármesteri szék megtartásával bizonyíthatnák, amit az országos politikában régóta nem képesek: a pályán vannak, még mindig számolni kell velük. Az máris előrelépés, hogy Fekete mögött egységesen felsorakozott az MSZP, a Demokratikus Koalíció és a Munkáspárt 2006, valamint az egyik helyi civil szervezet is. A pártelnökét, Thürmer Gyulát indító Magyar Munkáspárt pedig feltehetően nem sok vizet zavar.

Annál kérdésesebb, hogy kiktől vihet el szavazókat a Jobbik, amely ugyanazzal a jelölttel (Hulitka István gépészmérnökkel) száll ringbe, aki 2014 őszén 12 százalékot ért el a polgármester-választáson. A radikálisok az egykori iparvárosban, Ózdon már bizonyították, hogy képesek meglepetést okozni a hátrányos helyzetű térségekben. Janiczak Dávid előbb szolid, majd a kormánypárti nyomásra megismételt választáson már kétharmados győzelmet aratott a fideszes polgármester fölött. Igaz, Nógrád nem Borsod, ahol a Jobbik immár hagyományosan erősnek mondható. Így a radikálisok számára már az is fegyverténynek számítana, ha igazolnák, amit eddig csak a közvélemény-kutatások mutattak ki, hogy ők a „második legerősebb politikai erő”.