Dercsényi Dávid
Dercsényi Dávid
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Az Origo igazán mindent megtett, hogy a Momentum egyik vezetőjét besározza. Nézzük, mit talált volna a portál, ha nem gyanúsítani akar, hanem a tényeket feltárni egy 9,3 millió forintos támogatás ügyében. A momentumos Hajnal Miklós szerint a cikk szerzője kiírta magát az újságírószakmából.

12 millió forintot tüntetett el a Momentum dúsgazdag vezetője címmel írt sajtótörténet-gyanús lejárató cikket az Origo. A gazdagozással, apák és fiúk logikával gazdagon átszőtt cikkben azt állítja a kormányközeli portál Hajnal Miklósról, a momentumosok elnökségi tagjáról, hogy 2014-ben társával 12 millió forint, részben uniós forrásból finanszírozott támogatást kapott egy "internetes honlap" létrehozására, ami a diákok online felületen történő oktatását segítette volna. A LiteUp.org létrejöttét a Traction Labs Zrt. segítette a támogatással, "a támogatás ellenére a LiteUp azóta eltűnt", és az oldalra kattintva egy valutaárfolyamokat közlő oldal jön elő. Hol a pénz? – kérdezi az Origo.

2,7 millióval több lett, maradhat?

Felmerülő kérdéseink tisztázására felhívtuk Károlyi Antalt, a Traction Labs egyik tulajdonosát, aki elmondta, mi is történt a LiteUppal. Károlyi elmondta: nincs követelésük Hajnalék felé, a pénzt arra költötték el, amire a támogatást kifizették. A Traction Labs, amit most inkább Traction Tribe néven ismer a startup-világ, kockázatitőke-befektetéseket hajtott végre akkoriban egy "garázscégek" indítását elősegítő EU-s programból (az uniós projekt 2010 és 2016 között futott). Ez 30 százalék magán- és 70 százalék közös európai tőkével valósult meg.

Hajnal Miklós
Facebook

Összesen 30 befektetési alap épült fel mintegy 500 millió euró értékben – ezek voltak a 2016-ban lezárt Jeremie alapok. A Forbes korábban kimutatta, hogy sok esetben kormányközeli figurák vettek ki ezen keresztül némi pénzt. A Morando alap például a fideszes Tombor András borászatában tulajdonostárs GTR Investments nevű holdingnak juttatott 420 millió forintot. Mondjuk, ez az ügy nem is érte el az Origo ingerküszöbét.

Károlyi úgy emlékszik, sok innovatív ötlet még tervezési fázisban vitt el 100, 200, esetenként 300 millió forintot. Ők ezt a gyakorlatot a Traction Tribe-nál túlzásnak érezték, mivel az új ötletekre alapító startup cégek esetében 10-ből 9 még a megvalósítás során elbukik, vagy egyszerűen nem jön be. Így működik a kockázatitőke-befektetés – ha az ötlet betalál, nagyot kaszál mindenki, ha nem, bukás van. A LiteUpra adott 9,3 millió forint kifejezetten kicsinek számított ebben a programban, a Traction Tribe egyébként 15 projektre kapott 650 millió forintot.

Az Origo mégis hogyan jutott arra, hogy 12 millió forintról van szó? Mert a támogatást átszámították mai árfolyamra – ezt már az érintett Hajnal Miklós árulja el.

A projektek közül volt, amelyik sikeres lett, és volt, amelyik nem, utóbbi közé tartozott a LiteUp is. A Traction Tribe-nak ez úgy üzlet, hogy tulajdonjogot kap a cégekben, másoktól eltérően egyébként kisebbségi, 8-10 százalékosat. (Például a Morando alap 99,9 százalékos tulajdonrészt szerzett az általa támogatott, általában tevékenységet alig végző startup cégekben).

„Elsősorban a weboldal fejlesztésére és marketingre (videókra, hirdetésekre) költöttük el a pénzt. A honlap azért nem érhető el 3 évvel az alapítás után, mert megbukott a startup üzleti terve, ami egyébként elég gyakori – nem lesz mindenkiből Facebook, nem volt elég felhasználó és bevétel, lehúztuk a rolót. Technikai részlet: a domain be volt állítva egy DNS-címre, miután a tárhely megszűnt, egy másik oldal került a szerverre, ezt nem vettük észre (mert kb. 2 éve inaktív a cég), és ezért azóta a domain erre a valutaváltó oldalra mutat. De hiába magyarázom: az origós cikk szerzője valószínűleg még életében nem látott startupot”, mondja Hajnal.

Nem jött be az ötlet, lekapcsolták az oldalt

Hajnal Miklós elmondta, hogy jutott eszükbe a LiteUp ötlete: „Érettségire készültünk épp, egymásnak felváltva prezentáltuk a tananyagot, hogy kevésbé legyen unalmas. Arra jutottunk, fel is vehetnénk a videókat, és a KhanAcademyhez hasonló oldalt fejleszthetnénk: mindezt több nyelven, rövidebben, és monoton hangú tanárok helyett diákok által készített videókban.”

Károlyiék bizalmi alapokon álltak a kis startupokhoz, és azok elmondása szerint nem is éltek ezzel vissza, mindenki igyekezett, tolta a munkát, hiszen ők is sikeresek szerettek volna lenni. A LiteUpot eredendően Amerikában szerették volna működtetni, ezért el kellett végezni az ötlet validálását. Ez azt jelenti, hogy tulajdonképpen fel kellett mérni az ötlet népszerűségét, hogy lenne-e rá igény, érdemes-e több forrást bevonni, továbbfejleszteni. Másfelől le kellett fejleszteni magát az oldalt is.

A validálás azt jelentette, hogy egyetemeken diákokat kérdeztek meg arról Hajnalék, érdeklődnének-e egy ilyen, oktatást segítő oldal iránt. Végül az jött ki, hogy nem. A két ötlettulajdonos ezután Európában is próbált valamiféle életet lehelni a LiteUpba, de ezek az egyetemi együttműködési keretszerződések sem működtek.

De hogy talált rá Hajnalék ötletére a Traction Tribe? A magyar startup-tér nem túl nagy, Hajnallal és Stickel Adriánnal egymástól függetlenül találkozott Károlyi és a Traction Tribe másik tulajdonosa, Kádas Péter, akinek startup blogja Golden Blog-győztes. Kádashoz így rengeteg megkeresés, érdeklődés érkezett.

Origo

A LiteUp ellen a cégjegyzéki iratok szerint 2016. március 7-én kezdeményezett végrehajtást a NAV Csongrád Megyei Adó- és Vámigazgatósága Hátralékkezelési Osztálya. Hajnal szerint egy befizetéssel késlekedtek (bár ő nem ügyvezető volt, hanem tulajdonostárs), de ezt azóta pótolták, erről friss NAV-igazolást is tud mutatni. Az oldalt 2015-ben kapcsolták le.

Hajnal: Az újságíró kiírta magát a szakmából

Hajnal arról is beszélt, hogy érintette a kivételes cikk: „Diákhitelből tanultam mind a három egyetemi évem során. Az angol diákhitel-konstrukció keretében csak bizonyos fizetés felett kell törlesztenem ezt, ezért sosem féltem felvenni. Orbán Viktor is tanult Oxfordban, bár sosem fejezte be a képzését, a kormányszóvivő Kovács Zoltán is, ő amúgy a CEU-n is doktorált. Ezek kiváló egyetemek, politikai nézetektől függetlenül megéri itt tanulni és kutatni, nincs mit szégyellni rajta. A 'világkormányzati modul' tervezésében (nem pedig oktatásában) vettem részt, pont az említett Wolfgang Reinickével csináltuk, mert felfigyelt rám a Global Public Policy Institute-nál és segíteni hívott. Bejelentett munkaviszonyom sosem volt a CEU-val, a kutatóasszisztensi munka elsősorban szakmai fejlődésre és az önéletrajzom csiszolására volt jó. Fizetésem a Google-nél bőven a belga átlagkereset alatt volt. Egy normális országban nem kell magyarázkodnom azért, hogy mit lájkolnak a szüleim, vagy azért, hogy melyik utcában élek. A propagandalapok kedvéért: a lakcímem 14 éve ugyanaz, egy 3 szobás lakásban nőttem fel szüleimmel és testvéreimmel, előtte 5 évet éltünk Németországban. Az ottani megtakarításokból vettük az ingatlant. Senkinek nem kívánom, hogy szakmai eredményeit és családját így támadják. Kovács András, a cikk írója pedig örökre kiírta magát a szakmából.

Sok sikert a tükörbe nézéshez.”

A Momentumot rögtön azután támadni kezdte a kormányhű sajtó, hogy összehozták a 266 ezer nolimpiás aláírást – előtte az agyonhallgatás taktikáját választották, majd miután ez sikertelen volt, rögtön előkerült a Simicska-kártya. Ezután következett az „új-SZDSZ”, „SZDSZ-ifitagozat” próbálkozás. Fekete-Győr András elnök már többször cáfolta, hogy a korábbi MSZP-s politikus Haris Éva tanácsára hallgatna – ezt Szanyi Tibor MSZP-s EP-képviselő dobta be, szerinte a Fidesz Harison keresztül pénzeli a Momentumot – itt olvashatja a vádakat tételesen. De Lendvai Ildikóval is próbálkoztak összehozni a pártot – a vád elég gyenge lábakon állt.

A Momentumot szegedi fóruma idején Mécs János elnökségi tag egy korábbi, vidékieket gúnyoló írása miatt támadták helyi fidelitasos. A trollokat a Momentum elég sikeresen tudja leszerelni.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!