Csendben kihátrálnak a kormánypártok Lázár János és Semjén Zsolt nagy vihart kavart javaslata mögül, amely tiltott önkényuralmi jelkép használatára hivatkozva akár kétéves börtönbüntetéssel fenyegetné a Heineken forgalmazóját – értesült a hvg.hu. A tervezetet még a Fidesz-frakció jogászai is védhetetlennek találták.

„Na és? Ma beleállunk, aztán majd kiállunk belőle” – cinkos mosollyal a bajsza alatt így kommentálta hétfő kora délután a parlamentben egy fideszes képviselő a hvg.hu információját, hogy a kormánypártok szépen csendben ejtik majd a múlt héten benyújtott lex Heinekent, amely akár kétmilliárd forintra vagy letöltendő szabadságvesztésre büntetné az önkényuralmi jelképek – mint a vörös csillag – kereskedelmi célú felhasználóját. A dolog pikantériája, hogy a javaslat egyik benyújtója, Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfőn úgy tartotta meg indulatos, Heineken-ellenes expozéját a tervezet frissen kezdődött általános vitájában, hogy a Fidesz és a KDNP délelőtti frakcióülésén már elhangzott: átgondolatlan volt és nem állja ki az alkotmányosság próbáját a javaslat.

Kósa Lajos frakcióvezető az ülésen, úgy tudjuk, viszonylag hosszan sorolta, hogy mi a baj a Lázár János és Semjén Zsolt javaslatával. Az egyik például, hogy a nemzetközi és uniós védjegyszabadalmi szabályok alapján bíróság előtt Magyarországnak nem lenne esélye a Heinekennel szemben. A holland gyártó vörös csillaga nemzetközileg védett védjegy, és ha Magyarországnak ezzel baja van, akkor azt sokkal korábban jeleznie kellett volna – legkésőbb mondjuk az európai uniós csatlakozáskor, amivel egyúttal az áruk szabad mozgásáról szóló egyezmény szabályait is elfogadta. Létezik ugyan olyan, hogy egy védjegy bizonyos okok miatt módosított formában szerepel egy adott országban, de azt nagyon nyomós indoklással alátámasztva kell kezdeményezni és nem több évtizeddel az után, hogy az érintett gyártó forgalmazni kezdte a terméket. Az olyan apróságokról már nem is beszélve, hogy hiába tiltanák be a vörös csillagos sört Magyarországon, egy sima – mondjuk német – Bajnokok Ligája-meccs közvetítésével (a Heineken a BL egyik főszponzora) a focipálya melletti molinók révén ugyanúgy eljuthatna több millió magyar háztartásba.

Semjén Zsolt és Kósa Lajos a parlament hétfői ülésén
©

A frakció jogászai szerint a hazai Alkotmánybíróság és a nemzetközi bíróság előtt is védhetetlen a tervezet: mindkettő kimondta már korábban, hogy a vörös csillag puszta használata nem elegendő a büntethetőséghez, csak akkor szankcionálandó, ha a köznyugalom megzavarására alkalmas magatartás társul hozzá. Ebből a szempontból pedig nincs különbség aközött, hogy a Munkáspárt (amúgy békés) vezetőjének kabáthajtókáján vagy egy sörösüveg címkéjén szerepel a szimbólum.

A tervezet harmadik gyenge pontja, hogy kimondaná, hogy a kormány egyedi határozattal teljes vagy részleges felmentést adhat a tiltás alól, ha a kérelmező bizonyítja, hogy „az önkényuralmi jelkép használatához olyan különös méltánylást érdemlő magánérdeke fűződik, ami az önkényuralmi jelkép által érintett társadalmi csoport érzékenységét nem sérti”. Valamit ugyanis vagy szabad használni, vagy nem szabad: a bíróság előtt az biztosan nem állja meg a helyét, hogy van, akinek megengedi ugyanazon szimbólum használatát, valakit meg megbüntet miatta.

„Pancserül lett összerakva”

A frakcióülésen elhangzottak szerint a javaslatot most az igazságügyi minisztérium próbálja gatyába rázni, de a magyarázatból forrásaink szerint egyértelműen lejött, hogy igazából nincs sok esély azt jogilag is vállalható formába önteni. A Heineken vezetőinek a kormánypárti képviselők szerint így nincs miért félniük a javaslattól, „maximum jót röhögnek, hogy milyen pancserül lett összerakva”.

Kérdés, hogy ha ennyire nyilvánvalóan elbaltázott – egyes megszólalók szerint csak „átgondolatlan” – a javaslat, akkor miért állt bele akkora vehemenciával a hétfői általános vitába Lázár János és a javaslat fideszes vezérszónoka, Vas Imre.

Lázár János beszél a lex Heinekenről a parlament hétfői ülésén
©

Lázár – a javaslat benyújtása óta nyíltan amúgy először – elismerte, hogy az indítvány benyújtásának oka, hogy a Heineken-csoport piaci erőfölényével visszaélve ellehetetlenítette az Igazi Csíki Sör erdélyi előállítását és forgalmazását. (Az ügyben eddig megszólaló kormánypárti politikusok eddig csak ködösítettek és „absztrakt erkölcsi megfontolással” és vizuális környezetszennyezéssel indokolták a szigorítást). „A magyar nemzeti érdek következmények nélkül nem sérülhet sem Magyarországon, sem az országhatárokon kívül” – jelentette ki Lázár, arra kérve képviselőtársait, hogy minden esetben védjék meg a magyar nemzeti érdeket is, így amennyiben azt „védjegy vonalon” támadják, akkor arra egy védjegyüggyel válaszoljanak.

A politikai vita kellett, a jogi nem

Hasonlóan érvelt a miniszter után Vas Imre is. Fónagy János, a fejlesztési tárca államtitkára viszont beszédes módon nem tért ki a javaslat részleteire, csak azt mondta: a kormány később alakítja ki róla a végleges álláspontját.

A hvg.hu információi szerint azonban nem lesz miről, mert, ahogy a cikk elején idézett fideszes képviselő is utalt rá, a Fidesz szépen csendben ejti majd a tervezetet. Az általános vitát politikai okból muszáj volt megtartani, jelezve az erdélyi magyar sörgyártó melletti kiállást, a tervezet azonban forrásaink szerint nem megy majd tovább a parlamentben, azaz nem kerül részletes vitára, így szavazásra sem.

A frakcióülésen, úgy tudjuk egyébként, több fideszes képviselő is védelmébe vette a Heinekent. A mezőtúri Boldog István például azt mondta, nehéz támadnia egy olyan céget, amely hamarosan 300 új munkahelyet hoz létre a térségében (a szomszédos Martfűn – a szerk.) és ezret fenntart Sopronban is. A folyosón többen azon morogtak, miért rúg bele a kormány egy olyan vállalatba, amely amúgy évek óta stratégiai partnere.

A kifogásra amúgy Lázár is válaszolt a hétfői expozéban, azt mondta: a javaslat nem munkaadóként és adófizetőként támadja a céget, csak azt szeretné elérni, hogy a multinacionális cégek is tiszteletben tartsák a magyar nemzeti érdeket. A konfliktusnak szerinte lett volna kulturált rendezése, például egy közös védjegy-megállapodással, azonban a Heineken ezt nem kereste.