szerző:
MTI / hvg.hu

Vagyis GDP-arányosan 5,2 százalékot.

A minisztert az M1-en azzal kapcsolatban kérdezték, hogy új, átfogó iskolafejlesztési program indul: 81,2 milliárd forintból közel 400 település 527 intézménye újul meg. Balog Zoltán szerint a felújítások először azokban a megyékben – Borsod-Abaúj-Zemplén, Bács-Kiskun – kezdődnek, ahol a legnagyobb szükség van rájuk, de a népsűrűség is fontos szempont. Pest megyében tanterembővítésekre, új iskolák építésére is szükség van.

A tárcavezető szerint három éven belül minden ötödik gyerek – vagyis húsz százalékuk – olyan iskolában tanul majd, amelyben valamilyen fontos beruházás, felújítás történt.

A programra uniós forrást nem vehetnek igénybe, vagyis ez teljes mértékben az állami büdzsé terhére történik majd – mondta a miniszter.

Balog Zoltán a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában is nyilatkozott, ahol közölte: a felújításokat próbálják úgy végigvinni, hogy azok ne zavarják a tanítás rendjét, így például a szünidőben lesznek a munkák. A projekt része – mondta – az oktatási eszközök beszerzése és egy digitális program is.

A miniszter szerint

a GDP 5,2 százalékát költi a magyar kormány oktatásra, ami azt jelenti, hogy Lengyelországgal együtt Magyarország fordítja a legtöbbet erre a célra.

A Központi Statisztikai Hivatalnál egyelőre csak korábbi adatok szerepelnek, de a vonatkozó táblázatából is kiderül: lehet, hogy most a GDP 5,2 százaléka megy el az oktatásra, de az elmúlt években ennél jóval kevesebbet fordítottak e területre. A KSH szerint legutóbb 2005-ben érték el az 5,2 százalékos szintet az oktatási kiadások, akkor 5,33 százalékot tettek ki. Azóta így alakultak a számok:

  • 2006: 5,12
  • 2007: 4,85
  • 2008: 4,77
  • 2009: 4,83
  • 2010: 4,75
  • 2011: 4,34
  • 2012: 4,08
  • 2013: 3,93
  • 2014: 4,30

Balog Zoltán – kérdésre – kitért a lombikbébiprogramra is, megjegyezve, hogy a kormány hamarosan, egy rendelet útján több milliárd forinttal támogatja majd a programot. Szerinte ugyanakkor oda kell figyelni arra, hogy pontosan mi is történik a megfogant életekkel, és ezért létezik olyan szabályozás, amelyen változtatni kell, hogy "nyugodtabb lelkiismerettel tudjuk azt mondani, hogy itt nem pusztítás folyik, hanem valóban gyermekek születhetnek".

Hangsúlyozta, hogy a gyermekvállalást, a születést nem győzheti le az üzleti élet, ezért a kormány célja az, hogy szigorúbb szabályozás érvényesüljön a fel nem használt embriók ügyében.