Nettó … fizuért tűrtem, hogy zaklasson, fogdosson, nyalogasson. Akárhányszor kértem segítséget, engem hibáztattak, mert miért nem rúgtam tökön, satöbbi. Azért, mert ő a dékán

– írta egy áldozat egy anonim bejegyzésben, amely egy meg nem nevezett ELTE-oktató részéről érkező zaklatásokról szólt. Ez a hír néhány nappal ezelőtt egy névtelen Tumblr-bejegyzésekben kezdett terjedni, és óvatosan néhány sajtótermék is megírta, hogy szexuális zaklatási botrány robbant ki az egyetemen. A részletek azonban nem voltak világosak.

Ahogy a hvg.hu több forrásból értesült, e közben etikai vizsgálat indult az ügyben, a felsőoktatási intézmény szerdai közleménye pedig arról számol be, hogy az ELTE egy vezetőjét menesztették az egyetemről. És ugyan a közleményben nincs tisztázva, kiről van szó, a hvg.hu több forrásból is úgy értesült, hogy az etikai eljárást Mikonya György, a tanítóképző dékánja ellen folytatták le. Ezt erősíti, hogy a kari honlapon szerda reggeltől nem szerepel dékánként, hanem megbízott dékánként Márkus Éva van megnevezve, aki a tudományos ügyek dékánhelyettese is.

Az ELTE szerdai közleménye így fogalmazott:

"Az ELTE legmagasabb szintű etikai testülete, a Központi Etikai Bizottság, etikai eljárást folytatott le egy vezető státuszú oktatóval szemben. Az etikai eljárásban megállapítást nyert, hogy a panaszolt vezető státuszú oktató súlyos etikai vétségeket követett el, mert az ELTE Etikai Kódexben tiltott cselekményeket, magatartásokat tanúsított. A panaszossal szemben visszaélt valós hatalmi helyzetével, megsértette a panaszos emberi méltóságát és az egyenlő bánásmód követelményét. A folyamatos és megengedhetetlen testi közeledés, a szexuális tartalmú verbális és fizikai megnyilvánulások (anélkül is, hogy azok kifejezetten erőszakosak lettek volna) a panaszosban félelmet és szégyenérzetet kelthettek. A panaszos munkahelyi hierarchiában betöltött helye, a panaszolttal fennálló munkahelyi alárendelt pozíciója, illetőleg a munkahelyével szembeni lojalitása megnehezítették a panaszolttal szembeni közvetlen hatékony fellépését, amit a panaszolt kihasznált.

Az ELTE Központi Etikai Bizottsága a legsúlyosabb etikai szankciókat alkalmazta a panaszolttal szemben. Az ELTE rektora pedig munkáltatói jogkörében eljárva, azonnali hatállyal megszüntette a vezető státuszú oktató közalkalmazotti jogviszonyát. Az Egyetem vezetése és a Központi Etikai Bizottság következetesen érvényesítette az Eötvös Loránd Tudományegyetem fenntartások nélküli elkötelezettségét az egyetemes emberi értékek, az emberi méltóság és a humanizmus iránt. Ezen értékek megsértését senkitől nem tolerálja, és megvédi munkatársait az etikai vétségekben megnyilvánuló sérelmekkel szemben is."

A közlemény azzal zárul, hogy az ELTE együtt érez a panaszossal, és mindent megtesz, hogy mielőbb vissza tudjon illeszkedni munkahelyi környezetébe. Így az üggyel kapcsolatos további részleteket, amelyek már a panaszos személyét beazonosíthatóvá tennék, nem kíván nyilvánosságra hozni.

Nem a hatalmával élt vissza, zaklatott

A hivatalos bejelentésig nem tudtuk leírni a vizsgálat tárgyát, mert Mikonya György az elmúlt napokban minden személyes és telefonos megkeresésünket figyelmen kívül hagyta.

Több forrást is elértünk azonban ezalatt, és a velük folytatott beszélgetésekből azt szűrtük le: több női oktató, egyetemi dolgozó is az ELTE-n kirobbant zaklatási ügy áldozatai között van. Egy tanárnak egyszer úgy kellett az agresszort lelöknie magáról, amikor egy díványon leteperte. Arról beszélt, hogy őt éveken keresztül zaklatta az egyetem egyik vezetője, visszaélve hatalmával. Egyik informátorunk – akinek egy közeli ismerősét zaklatta a dékán – legalább négy áldozatról tud, de a sajtóhoz nem mernek fordulni, mert rettegnek attól, hogy elveszítik állásukat.

Folyamatosak a nyúlkálások, a hatalmát éreztető beszólások és az ellentmondást nem tűrő közeledés. Ráadásul annyira behálóz és nem engedi, hogy szabadulj tőle, hogy egy idő után azt érzed, nincs esélyed, ő győzött

– mondta lapunknak egy dékáni hivatali dolgozó a zaklatójáról. Miközben beszéltünk, a hangja remegett a telefonban, konkrétumot azonban nem mert mondani, félt.

Az éveken át zajló visszaélések után az ELTE-n idén ősszel etikai vizsgálat zajlott az ügyben, ám hivatalosan nem szexuális zaklatás miatt. Az egyetem azt írja, ennek a vizsgálatnak nincs köze az elmúlt hetekben indult globális, zaklatásokat feltáró kampányhoz. A hvg.hu úgy értesült, hogy az eljárás nem hallgatói bejelentés, hanem egy TÓK-os, dékáni hivatalon dolgozó, zaklatott munkatárs jelzése alapján indult. Az ELTE megkeresésünkre azt írta még a hét elején, hogy:

Jelenleg az Eötvös Loránd Tudományegyetemen etikai vizsgálat zajlik munkahelyi hatalommal való visszaélés ügyében az egyetem egyik oktatójával szemben. Az eljárás lezárultáig nem adhatunk tájékoztatást a részletekkel kapcsolatban, kérjük szíves türelmét.

Az egyetem a hét eleji érdeklődésünkre nem erősítette meg, de nem is cáfolta, hogy a cikkünkben megnevezett dékán ellen folyt a vizsgálat.

A cikk szerzője ezt követően kedden reggel elment a karra, szeretettünk volna ugyanis beszélni a dékánnal, és senkit sem vádolni pusztán azért, mert az értesüléseket az intézmény nem cáfolja. Viszont csak a titkárságig jutottunk, hiába hallottuk, hogy beszélgetés szűrődik ki a dékáni irodából, oda nem mehettünk be. Arra a kérdésre, hogy milyen ügyben keresnénk a professzort, azt válaszoltuk, hogy a karon folyó ügyekről érdeklődnénk, erre az oktatási dékánhelyetteshez irányítottak minket. Azonban sikerült beszélni egy nevét egzisztenciális okokból nem vállaló oktatóval, aki elsírta magát, amikor a zaklatásról kérdeztük.

Ez nem hatalommal való visszaélés, hanem zaklatás és erőszak

– mondta a nő, aki szintén beszámolt arról, hogy leteperték egy kanapéra, fogdosták és puszilgatták, szabadulni csak nehezen tudott.

A diákok – akik a kari sajátosságok miatt zömmel fiatal lányok – többségének első reakciója, amikor a dékánról kérdeztük, az összerezzenés volt, legtöbben féltek bármit is mondani a vezetőségről. Egyikük azt mondta, csodálkozik, hogy csak most indult vizsgálat, neki a nővére is a karon tanult már, „tartottam is egy kicsit, amikor elkezdtem ide járni, de a dékán elsősorban nem a hallgatókra megy rá”.

Kedd délutánra, amikor információink szerint már megszületett a Mikonya eltávolításáról szóló döntés, a dékán hivatalának egyik telefonját sem vették fel. Az elmúlt két napban folyamatosan kerestük Mikonyát telefonon, SMS-eket is hagytunk neki, de megkeresésünkre semmilyen formában nem válaszolt. Ekkor még nem csak arra lett volna lehetősége, hogy saját álláspontját a hvg.hu-nak elmondja, de a döntés ellen is fellebezhetett volna. Az első kérdésünk is erre irányult volna.

A professzor, akire büszke volt az ELTE

Az 1955-ben született Mikonya 1993 óta oktat az ELTE-n, 2009 óta az egyetem Tanító- és Óvóképző Karának dékánja, 2013 áprilisában választották újra, a megbízatása 2018 júniusáig szólt. Amikor újraválasztották, a dékánválasztást előkészítő bizottság elnöke, Mészárosné Darvay Sarolta azt mondta, a „bizottság egyetértésre jutott abban, hogy a dékán az elmúlt periódusban eredményesen védte a kar érdekeit; mind az oktatás fejlesztésére, mind a kar gazdasági egyensúlyának a megőrzésére konkrét elképzelései vannak; személyisége, szervezőképessége, kommunikációs és kooperációs képességei biztosítékot jelentenek az intézmény nyugodt légkörének biztosítására”.

Szakterülete a pedagógia, kutatási témái pedig a neveléstörténet és a reformpedagógia, többször publikált a Gyermeknevelés online tudományos folyóiratban is.

Megfosztás, kizárás

Az egyetem Etikai Kódexének vonatkozó passzusa szerint, aki az abban leírtakat „szándékosan nem teljesíti, vagy az abban tiltott cselekményeket, magatartást szándékosan megvalósítja, etikai vétséget követ el”. Alkalmazható szankcióból kettőt írnak, az elkövető személyének, valamint az etikai vétség elkövetése tényének az egyetem honlapján történő nyilvánosságra hozatala az egyik, ez történt G. Fodor Gáborral is, amikor az általa főszerkesztett propagandaoldal betámadta Tóbiás József feleségét. A másik esetben,

amennyiben a kifogásolt viselkedés súlyossága oly mértékű, az Egyetem kezdeményezheti vezetői megbízatás visszavonását, a vétséggel összefüggő vagy általában valamennyi testületi tagságtól való megfosztását, illetve a tagságból meghatározott időtartamra történő kizárását.

Ugyanebben a dokumentumban leírják, hogy az egyetem „elvárja a polgáraitól, hogy tartózkodjanak az ELTE tekintélyének, jóhírének csorbításától, és törekedjenek az ELTE tekintélyének gyarapítására”.

Rejtélyes közlemény napokkal ezelőtt

Az ELTE Egyetemi Hallgatói Önkormányzata november 3-án közleményt adott ki. Ebben csak annyit írnak, hogy hisznek abban, „együtt bármilyen nehézségen felül tudunk kerekedni. Az elmúlt időszakban erőnkhöz mérten minden eszközünkkel azon voltunk, hogy segítsünk felmérni, kezelni, megelőzni azokat az eseteket, ahol BÁRKI visszaél bármilyen adottságával egy gyengébb, kiszolgáltatottabb ember kárára.”

A közlemény külön érdekessége, hogy az EHÖK tanulmányi alelnöke egyben az ELTE Egyetemi Etikai Testületének a tagja is. Kerestük az ELTE EHÖK vezetőségét is, hogy megtudjuk, mi indokolta a közlemény november 3-i megjelenését. A szervezet elnöke, Murai László a hvg.hu-nak azt mondta, a névtelen Tumblr-posztokra és az ez alapján született cikkekre reagáltak a hallgatóknak címzett közleményükkel.

Fontosnak gondoltuk, hogy tudatosítsuk bennük, hogy hasonló helyzetek kezelésére egyetemünk és önkormányzatunk nyitott, és minden eszközünk rendelkezésre áll.

A levelünkben leírt feltételezésünkre, hogy ki ellen folyik az etikai vizsgálat, nem tudott érdemben válaszolni az elnök, mert „nem vagyok az Etikai Bizottság tagja, és ha az is lennék, akkor sem nyilatkozhatnék ebben a kérdésben, amíg az ügy le nem zárul. Az ügy sajnos még nem zárult le” – válaszolta. (Murai mellett válaszolt levelünkre Badinszky Áron is, ő az EHÖK tanulmányi alelnöke az etikai bizottságnak is tagja, de úgy nyilatkozott, kérdésünket nem áll módjában megválaszolni, mivel a testület elé kerülő ügyekről kizárólag az etikai bizottság elnöke adhat tájékoztatást.)

Nemi erőszak a 2014-es gólyatáborban

A Tanító- és Óvóképző Kar 2014-es gólyatáborában megerőszakoltak egy lányt. Az elkövető egy külsős fotós volt, az áldozat egy ELTE-s lány. Mikonya az esetről a Magyar Nemzetnek három éve azt mondta, fotóskörökben, illetve az ELTE Bölcsészettudományi Karán is ismert volt az elkövető, K. S. Szilárd aberráltsága, ő maga is tudott arról, hogy az egyetem egyébként informatikus–könyvtáros szakának hallgatója „alamuszi” módon készít fotókat lányokról, neki azonban fogalma sem volt arról, hogy kerülhetett a férfi a gólyatáborba.

Később az ELTE akkori rektora, Mezey Barna nyolc diákkal szemben indított fegyelmi eljárást, a Magyar Narancs híre szerint az egyetem akkori vizsgálata szerint Mikonya tagadta korábbi állítását, miszerint tudott K. S. Szilárd perverziójáról. „Ilyen formában nem ismerte el az újságírónak az értesüléseit, a Magyar Nemzetben a dékán nyilatkozatának jelentősen módosított változata jelent meg” – mondta az akkori sajtótájékoztatón Fábri György, az ELTE kommunikációs igazgatója.

Kétszázötven zaklatás

A gólyatábori erőszakot követően az ELTE Szenátusa által 2015 júniusában elfogadta az Erőszak-megelőzési koncepciót, aminek elvben fontos célkitűzése, hogy stratégiai lépésekkel, hosszú távon az erőszak minden formáját elutasító, nemek egyenlőségét vállaló, befogadó és toleráns egyetemi környezetet alakítson ki, majd tartson fenn.

Idén márciusban az ELTE Online oldalán megjelent egy cikk, amiben ismertettek egy előző évi, 4500 diák megkérdezésével végzett kutatást. Ebből kiderült, hogy szexuális jellegű visszaélést/nem kívánt közeledést a megkérdezett női hallgatók 10 százaléka, míg a férfiak 8 százaléka élt már át diáktársától egyetemi évei megkezdése óta. Nemi alapú megkülönböztetést oktató részéről a nők 12 százaléka, férfiak 10 százaléka tapasztalt már. Akkor úgy fogalmaztak, körülbelül 250 diák esett áldozatul szexuális zaklatásnak, és 140-re becsülik a szexuális erőszak elszenvedőinek számát. Az akkori kutatás nem terjedt ki a tanárokra vagy egyetemi alkalmazottakra (az ELTE-nek nagyjából harmincezer hallgatója és háromezer alkalmazottja van), akik szexuális zaklatás áldozatai lehetnek, de ahogy egy, a kutatás készítésében közreműködő ELTE-s forrásunk fogalmazott, érezték, most is érzik ennek a szükségességét.

Információink szerint a most menesztett Mikonya a professzor emeritusi cím előszobájában volt már, egyúttal a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja.