Vajon mit érzékelnek majd az ovisok vagy iskolások abból, hogy az intézményben dolgozók épp a "potenciális terrorfenyegetettség miatt esetlegesen bevezetendő különleges jogrendre" készülnek? Remélhetőleg nem sokat, hiszen jellemzően a tanároknak, intézményvezetőknek ad adminisztratív feladatokat a honvédelmi intézkedési terv (HIT) készítése, ám kérdés, lesz-e bármilyen elem, amelyet ugyanúgy el kell majd próbálni, mint azt, hogy mit kell tenni tűzriadó esetén. Akkor mindenkit az utcára terelnek, de vajon egy terrortámadás esetén ugyanez a jó megoldás? Ezek azok a kérdések, amelyekre az általunk megkérdezett pedagógusok nem tudtak válaszolni, csak a kétségeiket fogalmazták meg.

"Az rendben van, ha a kormány a megelőzésre készül, csak nem tudjuk, hogy a HIT mit is fog takarni. Nagyon kicsi a valószínűsége annak, hogy egy szabolcsi, baranyai kicsi iskolába járó gyerek terrortámadásnak legyen kitéve"

– mondja Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. Szerinte az emberek vélhetően nem ódzkodnak majd attól, hogy pontosan legyen szabályozva, mi a teendő egy esetleges támadáskor, miután a tévében azt látják, külföldön a civil lakosság is áldozatul esik a terrortámadásnak. Itthon viszont nem ez a helyzet. Gallóné szerint a HIT-készítést a kampány részévé tette a kormány, azt sugallva a lakosságnak, hogy majd megvédi őket. Hangsúlyozta ugyanakkor, nem az intézkedés, hanem annak módja ellen tiltakoznak, a kérdés pedig azért nehéz, mert mi van, ha egyszer egy őrült mégis támad, és akkor majd azokra mutogatnak, akik "elutálták" ezt az egészet.

Megkérdeztük a parlament nemzetbiztonsági bizottságának szocialista elnökét, Molnár Zsoltot, van-e bármi olyan új információ a terrorfenyegetettségről, ami indokolna egy ilyen szabályozást, de azt mondja, nincs. Gallónéhoz hasonlóan úgy véli, az időzítés és az HIT-ről szóló kommunikáció a kampány része, ezért tiltakozott ellene az MSZP és a DK is. Molnár szerint a kormány csak trükközik, mikor azt állítja, ezt a NATO miatt kell épp most megcsinálni (A NATO diplomatikusan ugyan, de cáfolta is a kormányzati állítást.)

"Így válik egy korrekt lépés irreálissá és vállalhatalanná"

– mondja Molnár. A bizottság soron következő ülésén ez biztosan téma lesz.

Az időzítés okát firtatva megkerestük az Emmit, választ egyelőre nem kaptunk, de a kormany.hu-n kedden publikált Emmi-közlemény megismétli, amivel pár napja Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára érvelt, hogy az állami intézményekben egy NATO-kötelezettség miatt kell honvédelmi intézkedési terveket készíteni, a minisztériumhoz tartozó egészségügyi, kulturális stb. intézményekben ez már meg is történt, most kerültek sorra az oktatási intézmények. Az Emmi-közleményben esetleges krízishelyzetről van szó, de arról nincs, amiről Dömötör egyébként beszélt, hogy a HIT készítését előíró szabályok hátterében az áll, hogy a migrációs válság következtében Európának nincs olyan pontja, ahol ki lehetne zárni terrorcselekmény elkövetését.

MTI / Kelemen Zoltán Gergely

A Hajdú-Bihar megyei Berettyóújfalui kistérség több településén működő Igazgyöngy Alapfokú Művészetoktatási Intézmény igazgatója, Ritók Nóra sem érzékel olyan helyzetet, amely indokolna egy ilyen súlyos adminisztrációs kötelezettséget, mint amilyet most az iskolákra rótt az Emberi Erőforrások Minisztériuma.

„Nincs háborús helyzet, nincs akkora veszély, hogy ilyen fogalmakkal barátkozzunk a köznevelési intézményekben.”

Szépen illeszkedik a sorba, amitől abszurddá válik

Az intézkedés nem érinti a gyerekeket, viszont kérdés, mennyire kell majd levinni az ő szintjükre, az pedig biztos, hogy az adminisztráció sok időt vesz majd el a pedagógusoktól. Ritók Nóra szerint a meglévő, katasztrófahelyzetre vonatkozó és tűzvédelmi szabályok elegendőek lennének, ő a HIT gyakorlati hasznát nem látja, az időzítést semmivel nem indokolta a feladatot kiosztó Oktatási Hivatal. Ritók nem tudja megérteni, miért kell ezt pont most, ilyen szinten "rásózni" a köznevelési intézményekre, miközben vannak sokkal nagyobb problémák is, amelyekkel fontosabb lenne foglalkozni. Például a szegregáció felszámolásával vagy azzal, mennyire korszerű a tudás, amelyet a gyerekek elsajátítanak. Az utasítás kötelez, így muszáj végrehajtania, ha nem akarja veszélyeztetni az iskolája létét. Az kérdés, hogy a terv végrehajtását mennyire szigorúan ellenőrzik.

Stiller Ákos

A HIT bevezetése normális dolog is lehetne, ugyanúgy, mint egy tűzvédelmi előírás, mégis problematikus amiatt, amilyen sorba illeszkedik – mondja az UNICEF Magyar Bizottság Alapítvány gyermekjogi igazgatója, Tausz Katalin.

"Először megjelent a katonasuli program, majd az iskoláknak jelentést kellett készíteni a lőterek kialakíthatóságáról és a küzdősportokkal kapcsolatos körülményekről, majd jön a hazafias testnevelés. Ez mutatja a teljes abszurditását a dolognak.”

Az egész illeszkedik a menekültellenes retorikába, úgy érzi, az óvodásokat, iskolásokat a választások eszközeiként használják, mikor az ő biztonságukra hivatkozva kell az iskoláknak ilyesmivel foglalkoznia. „A terrorveszély ütőkártya a választási küzdelemben, ebbe bekapcsolják a gyerekeket, hogy növeljék az emberekben kialakult bizonytalanságot.” Tausz Katalin azt üzeni: „el a kezekkel a gyerekekkel a választások előtt”.

Újabb lózung, de a választás közelsége magyarázza

Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégia Védelmi Kutatóközpontjának vezetője azt mondja, általánosságban nézve nőtt a terrorfenyegetettség 2014 óta, így nem ördögtől való egy védekezési terv előírása, még akkor sem, ha Magyarországon – illetve a régióban általában – nincs kifejezetten terrorfenyegetettség, ám szerinte ezt az egészet lehetne halkabban és más érvekkel is kommunikálni.

Fülöp Máté

Átnézve az Emmi 34 oldalas útmutatóját, Tálas azt mondja, a terrorizmussal való szóbeli indoklás „kommunikációs lózung”, valójában szerinte a rendkívüli helyzetekre vonatkozó intézkedési tervről van szó, amihez hasonló 1988 előtt is létezett. Alapvetően az egészet úgy kell elképzelni, mint egy tűzvédelmi vagy katasztrófavédelmi intézkedési tervet.

„Teljesen legitim arról beszélni, vész esetén hogy jusson haza a gyerek vagy hogyan kell kiüríteni egy iskolát, ám ennek kommunikációja kapcsán a migrációra és a terrorizmusra hivatkozni nem túl szerencsés, mert így az egész félelemkeltővé válik.”

Tálas szerint „abban erős a megosztottság, hogy a migráció olyan mértékben növeli-e a terrorveszélyt, mint ahogy azt a kormány gondolja”.

A terrortámadások túlnyomó többségében szélsőséges iszlamista csoportokhoz köthetők, ott szökken szárba, ahol jelentős létszámú muszlim kisebbség van, és többnyire olyanok követik el, akik Európában nőttek fel – magyarázza a szakértő. Hiába nincs nagy terrorfenyegetettség, ez az emberek félelemérzetét nem befolyásolja. Noha például a lengyeleknél iszlamista terrortámadás nem fordult elő, mégis úgy vélik, őket leginkább az Iszlám Állam fenyegeti – derült ki az amerikai PEW Research ősszel publikált felméréséből. Ugyanezen kutatás szerint a magyarok rettegnek a legjobban a közel-keleti bevándorlóktól. Nálunk jobban csak a valóban migrációs célpont Görögország lakói gondolják fenyegetőbbnek a Közel-Keletről érkező migránsokat.

Két másik fontos kérdés is van a honvédelmi intézkedési tervvel kapcsolatban: az egyik az időzítése, a másik pedig az, hogy nem „biztonságiasítjuk-e túl” a kérdést.

MTI / Róka László

A választás közelsége indokolhatja mindkettőt. Tálas Péter ugyanis azt mondja, ilyenkor a kormányoknak hoz szavazatot minden olyan lépés, mikor elhitetik az emberekkel, hogy veszélyben vannak, a kormány pedig megvédi őket. A terrorizmus elleni fellépéssel amúgy nem lehet vitatkozni, csak azzal, hogy miért most és miért egy ilyen általános felkészülési terv kapcsán hozták elő – mondja a szakértő.

Kafka, Martin Luther King, Hitler egy jogi szakvéleményben a HIT-ről

A Civil Közoktatási Platform lehozta a Corvinus Egyetemen nemzetközi és összehasonlító adójoggal foglalkozó – lapunknak korábban az oligarchák tömését szolgáló adórendszert elemző – Deák Dániel egyetemi tanár jogi szakvéleményét, aki nagyon keményen nekiment a kormánynak. Deák szerint az Emmi leirata "hadüzenet" az iskoláknak, a szabályozás nagyon súlyos jogi aggályokat vet fel. Miután ez a dolgozókra nézve kötelező, felmerül mindjárt a lelkiismereti szabadság korlátozásának kérdése, az egyetemi tanár szerint ugyanis a kényszerű besorolás sértheti azok alkotmányosan garantált lelkiismereti szabadságát, akik indolatlannak és károsnak tartják a terv bevezetését.

Deák szerint árulkodó az is, a "különleges működési rend" (KMR) hatálya alá besorolták a KMR-t el nem érő mértékű állapotot is, ami szerinte végképp értelmezhetetlen.

"A meghatározatlan jogi fogalmak eleve kétséget támasztanak a vonatkozó jogszabályi rendelkezések érvényessége iránt."

Deák szerint a HIT az iskolákat és azok polgárait "nyilvánvalóan megalapozatlanul kényszeríti egy intézkedéssorozat hatálya alá", és miközben egy lehetőséggel számol, kiválthat hisztériát, idegellenességet és gyűlölködést. Az pedig, hogy a HIT alapján egy óvodát vagy iskolát a válságkezelés katonai feladatainak támogatására kötelezhetnek, "nemcsak a józan észnek mond ellent, de a köznyugalom megzavarására is alkalmas, felkorbácsolja az indulatokat anélkül, hogy a veszélyhelyzetnek bármiféle ténybeli alapja lenne".

Szerinte felvethető az is, hogy az ágazati miniszter jog- és célszerűen létesít-e adatszolgáltatási csatornákat, és azok mennyiben támaszthatók alá korrekt törvényi felhatalmazással. Ezügyben megkerestük Péterfalvi Attilát, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökét, válaszával a cikket frissítjük.

Deák lesújtó véleménnyel van a folyamatokról, elemzése végén arról ír, az állam polgári államból egyre inkább Franz Kafka kísértetkastélyává válik, irracionális működése fokozódik, ami egyre nagyobb veszélyt jelent polgárai biztonságára nézve. Felvetette a polgári engedetlenség lehetőségét is (ehhez később gyakorlati útmutatót is mellékelt), elemzését pedig az amerikai polgárjogi harc ikonjának, Martin Luther Kingnek épp a polgári engedetlenséget indokló drámai intelmével zárja:

"Minden, amit Hitler tett, törvényes volt."

Gyarmathy Éva: Jobb nem félni

Az Emmi honvédelmi intézkedési terv kidolgozására szólította fel az iskolákat, óvodákat. Ezt az adminisztratív terhet azért kapják a nyakukba a pedagógusok, hogy növekedhessen a félelem. Vélemény.