Windisch Judit
Windisch Judit

Hódmezővásárhely után az ellenzék útja a győzelemhez egyértelmű: egyetlen jelölt felé kell terelniük a protesztszavazókat. Tudni szerettük volna, milyen módszert találtak ki erre a pártok. Nos, abban bíznak, majd a polgárok elég okosak lesznek.

Választás 2018
Diadalmámor és totális összeomlás - ez maradt a 2018-as parlamenti választás után. Magyarország tehát egyrészt olyan, mint volt immár nyolc évig, eközben mégis egészen más lett, mint április 8-án reggel volt. A nagy kérdés most az: hogy jutottunk idáig, és mi jön most. Igyekszünk válaszokat találni.
Friss cikkek a témában

Egyöntetű vélemény, hogy a választás kimenete az egyéni körzeteken múlik, sorsdöntő tehát, hogy az ellenzék hogyan viselkedik és kommunikál április 8-ig – ideértve a sokáig ősellenségeknek számító MSZP-t és DK-t az egyik, illetve a Jobbikot a másik oldalon. A nyilatkozatokból az látszik, bemerevedtek az álláspontok, és egyedül az LMP az, amelyik a nyilvánosság előtt is vállalja, hogy nyitott mindkét irányban. Hadházy Ákos LMP-s társelnök a Magyar Nemzetben kimondta azt, amiről hetek óta a hvg.hu is hallotta a suttogást: akár a Jobbikkal is koordinálnának a választás előtt.

A háttérbeszélgetések alkalmával egy névtelenséget kérő LMP-s politikustól konkrét körzet is elhangzott példaként. Ezek szerint az ökopárt Marcaliban lenne hajlandó hátrébb sasszézni. Ott ugyanis a Jobbik Steinmetz Ádám olimpiai bajnokot indítja, aki nem tagja a pártnak. Ebben a körzetben visszalépni kisebb politikai kockázattal jár tehát. Viszont értéke sem jelentős: négy évvel ezelőt a Balaton dél-nyugati szegleténél 47 százalékot ért el a fideszes Móring József Attila, a baloldali összefogás, illetve a Jobbik jelöltje egyaránt 22,9 százalékot szerzett, az LMP pedig jócskán az országos átlaga alatt szerepelt a 3,2 százalékkal.

Steinmetz Ádám olimpiai bajnok vízilabdázó, a Jobbik országgyűlési képviselőjelöltje bemutatkozó sajtótájékoztatót tart Marcaliban
©

Bár az is kiderült, hogy az ökopártban koránt sincs egységes álláspont a Jobbikkal való együttműködés értelméről, hasznáról, erkölcsi vonzatáról. Vannak, akik kizárólag a baloldali pártokkal működnének együtt. Igaz, ők leginkább a hódmezővásárhelyi eredmény ismerete nélkül foglaltak állást. Más kérdés, hogy valaki a második-harmadik helyért adja fel elveinek egy részét vagy a Fidesz legyőzése érdekében. 

A gondolkodás a DK-nál is új lendületet kapott, hiszen a tisztes helytállás más stratégiát igényel, mint egy esetleg kormánybuktatás. Gyurcsány Ferenc elárulta, informális, "elköteleződés nélküli tapogatózásokat" eddig is tapasztaltak az LMP részéről, Márki-Zay Péter győzelme után a DK már hivatalos tárgyalást kezdeményezett Szél Bernadettékkel, és erre várja az MSZP-t is.

©

A furcsa szivárványkoalíciót a Jobbik fékezte hétfőn. Az LMP által felvetett tárgyalásokat Dúró Dúra a nyilvánosság előtt visszautasította. A jobbikos képviselő közölte: nem tárgyalnak senkivel (vagy tárgyalnak, de akkor az nem tartozik a szavazókra). Az MSZP-nél és a DK-nál ilyen nyilvános ajánlat fel sem merült Vonáék felé. Gyurcsány hétfőn hosszan magyarázta ennek okát.

Eddig minden oldalról csak azt hallottuk, a szavazók majd helyben tudni fogják, ki a legerősebb jelölt, és ők szavazatukkal tudatosan segítik majd a Fidesz legyőzését. Hogyan tennék ezt azonban útmutatás nélkül? Megkérdeztünk hát a DK, az MSZP és a Jobbik elnökét, hogyan kívánják adott körzetekben jelezni, ha a sajátjuknál esélyesebb jelölt van, és ezért örülnének, ha az ő támogatásával segítenének kormányt buktatni. És mivel a hódmezővásárhelyi győzelem után Botka László volt az egyik első politikus, aki az ellenzéki alternatívák leszűkítése mellett érvelt, tőle is tudni akaruk: ezt így hogy?

Gyurcsány Ferenc rövidre vágta a kérdést. A DK elnöke azt mondta:

a szavazók "hallgassanak a saját meggyőződésükre."

Hétfői sajtótájékoztatóján ehhez annyit tett hozzá, hogy ő II. kerületi szavazó, így a Jobbikra voksolás dilemmája az ő esetében nem merül majd fel. A harcos antifasiszta állásfoglalást ebből nehezen tudnánk kihallani.

Az MSZP elnöke, Molnár Gyula sem adott egyértelmű útmutatást a kényes kérdésben.

"A fideszes választási rendszer lényege az egyéni jelölt. A Fidesz-KDNP-t egyéni körzetekben kell megverni – ma már tudjuk, hogy ez lehetséges is. Lehet egy párt nagyon szervezett és erős, ha a jelöltje nagyon gyenge. Példának okáért a közvélemény-kutatások szerint a Fidesznek kellett volna megnyernie a hódmezővásárhelyi időközit, a veszprémit, az ózdit és salgótarjánit is, aztán mégsem így lett. Ezért mondjuk mi továbbra is azt, amit a választóink nagyon is jól tudnak és értenek: mindenki menjen el szavazni és ha már voksol, a legesélyesebb jelöltet támogassa!"

©

Sokszínű választási győzelemre utal Molnár Gyula: Veszprémben 2015-ben 42 százalékkal Kész Zoltán független jelölt nyert, baloldali támogatással, a jobbikos jelölt 14 százalékot szerzett – ugyanabban az évben, ugyanabban a megyében, csak egy másik választókerületben, Tapolcán viszont a jobbikos Rig Lajos szerezte meg a Jobbik első egyéni mandátumát, 35 százalékkal, a baloldali induló 25 százalékot ért el. Ózdon a polgármester-választáson a jobbikos Janiczak Dávid nyert elsöprő eredménnyel, Salgótarjánban pedig szintén a baloldali jelölt nyert.

Megpróbáljuk lefordítani a két elnöki iránymutatást, tudván, hogy könnyen félreérthettük az általuk felsőfokon használt politikai jelnyelvet. A választó tehát olvasson maga a jelekből, és rakja össze a képet helyben, vajon a cukisodó szélsőjobb jelöltje nem áll-e közelebb a győzelemhez. Az MSZP-nek és a DK-nak ugyanis bizonyos helyeken az is jó lenne, ha a saját pártlistájuk mellett egyéniben a Jobbik kapja a szavazatot. (Dupla csavar a dologban az, hogy a DK és az MSZP koordinációja miatt a két párt politikusai úgy ajánlhatják fel szimpatizánsaik egyéni szavazatát a Jobbiknak, hogy saját jelöltjük nincs is az adott helyen.)

A hódmezővásárhelyi választási eredmény után szinte azonnal Botka László korábbi miniszterelnök-jelölt is üzent, azt mondta, a vásárhelyi példát kell követni az egész országban, a pártok

"ne a túlélésre játsszanak és ne a költségvetési támogatásra. Teremtsék meg annak a feltételét, hogy minden választópolgár minden körzetben megtalálhassa a győzelemre leginkább esélyes ellenzéki jelöltet."

Megkérdeztük Botkát, hogyan kellene kommunikálnia az MSZP-nek, ha egy körzetben a jobbikos az esélyes, illetve vissza kellene-e lépni a javukra, mire a következő választ kaptuk:

"Az emberek változást akarnak, és erre a politikusoknak reagálniuk kell. A társadalom nagyobbik része kormányváltást akar. Ehhez képest a pártok állami támogatása vagy a megszerezhető töredékszavazatok kérdése másodlagos. A pártoknak ennek megfelelően kellene a jelöltállításukat alakítani."

Ez tehát ismét a pártoknak való iránymutatás, nem az embereknek. Vona Gábortól sem kaptunk egyenesebb választ arra, hogyan mondaná el pártelnökként a Jobbik szavazóinak, ha a baloldal emberét kellene győzelemhez segíteni.

"Az emberek Tapolcán, Veszprémben és Hódmezővásárhelyen is tudták, hogy ki az esélyes ellenzéki jelölt, pedig több jelölt is volt."

A különböző háttérbeszélgetések alapján úgy tűnik, a választók helyben abból vonhatják le a következtetést, hogy pártjuk lemondott a körzetről, ha nem vagy csak véletlenszerűen tűnik fel ott a párt vezetése. Nagy kérdés azonban az, elég tudatosak-e a szavazók maguktól ahhoz, hogy gond nélkül átszavazzanak a másik ellenzéki oldal jelöltjére anélkül, hogy erre pártjuk vezetése külön is megkérné őket.

Csatlakozzon a HVG Pártoló Tagsághoz!

Több mint 1 milliós olvasótáborunk zöme már a digitális, ingyenes tartalmainkból tájékozódik. Az ezt lehetővé tevő hirdetéseken alapuló üzleti modellre azonban nagy nyomást helyeznek a technológiai vállalatok és a független médiát ellehetetlenítő politika.
Azért, hogy továbbra is a tőlünk telhető legmagasabb színvonalon szolgáljuk ki olvasóinkat Pártoló Tagsági programot indítunk. Tagjaink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, illetve számos előnyt élvezhetnek.
Csatlakozzon programunkhoz, vagy támogasson minket egyszeri hozzájárulással!