Dercsényi Dávid
Dercsényi Dávid

Lassan lejár a magánkiadók által kínált tankönyvek engedélye, és az érintettek nem tudják, mi vár rájuk. A problémát fokozza az új alaptanterv bevezetése. Irányváltásra azonban a NER egyik büszkeségében, az erőből átvitt tankönyves államosításban remény sincs. Magyar kiadók inkább külföldön kamatoztatják tudásukat.

Április 1-jén indul az iskolák egy hónapos tankönyvrendelési időszaka, és ezzel a kormány lezárhatja a tankönyvpiac államosításával indult uniformizálást. 2018. augusztus 31-én ugyanis lejár az engedélye azoknak a tankönyveknek, amelyeket a piaci magánkiadók adtak ki. Rengeteg tankönyvről van szó. Az utolsó közismereti engedélyeket ugyanis 2013-ban adta ki az Emmi, ezek járnak le.

A tankönyvbeszerzési felelősök ennek megfelelően idegesek, elkezdték kérdezgetni a szakszervezeteket és az emberi erőforrások minisztériumát, hogy a lejáró tankönyvekből beszerezhetnek-e még nagyobb adagot, illetve a tárca tervezi-e meghosszabbítani a tankönyvek engedélyét. A kiadók érdekvédelmi szövetsége, a TANOSZ is elkezdett érdeklődni, hogy tisztábban lássanak a jövőt illetően.

A kormány tankönyvpiaci államosítási törekvéseiről többször írtunk – az Emmi egyszerre alakítja a piaci szabályokat, de az állam kiadóként (EU-s források segítségével nyomott árakon) is részt vesz a „versenyben”. A kiadóknak tehát eleve hátrányból kéne indulnia. A minisztérium ráadásul 2013 óta nem írt ki tankönyvpályázatot közismereti tantárgyakban, ide be sem léphetnek tehát a magánkiadók. A tankönyvrendelést a fenntartó hagyja jóvá (korábban a Klik, most a KK), és a KELLO rendszerében kell lebonyolítani.

©

Fordítva ül a lovon a kormány

Az Emmi kérdésünkre állítja, a lejáró tankönyvek is rendelhetőek lesznek, rajta lesznek a tankönyvlistán. A kutya azonban nem itt van elásva. A minisztérium szerint még korai arról beszélni, meghosszabbítják-e a lejáró engedélyeket, ezt majd egy év múlva lehet megtenni. Ám a tankönyvfelelősöknek épp azért kéne most tudni, hogy lesz-e hosszabbítás, mert ha nem, akkor most előre bespájzolnának a kívánt könyvekből – a bizonytalanság segít nekik a legkevésbé.

A TANOSZ szerint, ha ki is ír valamilyen tankönyvre pályázatot az Emmi, azok, ha az eddigi rendet vesszük alapul, nem nyújtanak megoldást. 2013 óta csak nemzetiségi, speciális nevelési igényű gyerekeknek szóló tananyagra volt pályázat, illetve egyéb különleges területekre. A kormány tehát fordítva ül a lovon: ott száll ki a tankönyvpiacról, ahol dolga lenne, és oda nyomult be, ahova nem kellett volna, mondja a TANOSZ elnöke, Kereszty Péter. Az Emmi egyébként most azt ígéri, ezeken a területeken is jönnek az állami tankönyvek, folyamatosak a fejlesztések.

©

A kormány 2017 óta az első kilenc évfolyamon ingyen adja a tankönyvet a családoknak – ez persze nem ingyenes tankönyvet jelent, hanem közpénzből kikísérletezett, kifejlesztett, legyártott, szétosztott tankönyvet. A kísérleti tankönyvekkel korábban rengeteg probléma volt, számos iskolában a pedagógusok inkább megkérik a szülőket, dobjanak össze nem állami tankönyvlistás könyvre.

„Furcsa, hogy más országok diákjainak oktatására kell koncentrálnunk”

Erről számol be a hvg.hu-nak a Mozaik kiadó is, amely 2013-ban még 343 tankönyvvel volt jelen a tankönyvjegyzéken, a magyar tankönyvek egyharmadát szállította, vagyis 4,5 millió darabot adott el. Ma már csak 196 tankönyv érhető el a tankönyvjegyzéken. A szülők egy része inkább fizet, csak hogy jobb könyvből tanuljon a gyereke, és az is számít, hogy így a tankönyvet nem kell visszaadni az iskolának, hanem a diáké lesz.

„Sok könyvhöz készítettünk új kerettantervi kiegészítő kiadványt, ezeket a könyvek mellé ingyenesen biztosítjuk, így az iskolák a régebbi könyvekből esetleg hiányzó, az új tantervben megjelent anyagrészt ezzel pótolni tudják” – írja a Mozaik. Aki megvesz egy könyvet, egyben egy évig ingyenes hozzáférést is kap a kiadó digitális tartalmaihoz, megkapja a kiadó szoftverét az adott tankönyv digitalizált változatához, és mivel a cég fejleszt játékokat, tanítást ösztönző eszközöket is, az egyre növekvő e-piaci bevételével próbálja ellensúlyozni az állami, adminisztratív ellehetetlenítés káros pénzügyi hatásait. A digitális piac lehet a kitörési pont más kiadóknak is, a Mozaik külföldre is fejleszt ilyen tananyagot.

„Ha tehát itthon nem kellünk, megpróbálunk más országokban érvényesülni. Magyarként meglehetősen furcsa átélni azt, hogy más országok diákjainak oktatására kell koncentrálnunk, más országok versenyképességét kell növelnünk.”

Mindeközben az állam 1,4 milliárdért fejlesztett Nemzeti Közoktatási Portálját kevesen látogatják, és az sem teljesült, amit a minisztérium ígért: hogy minden állami tankönyv digitalizált verziója megtalálható lesz rajta.

És az új NAT-ról még nem is beszéltünk

Bonyolítja a kérdést az alaptanterv bevezetése – a kormány 2019-ben már az új NAT szerint oktatna, de a tankönyvesek szerint ez nehezen tartható. Az új alaptanterv teljesen más lesz, mint a Hoffmann Rózsa-féle, ezért a tankönyveket is át kell dolgozni. A TANOSZ úgy látja, egy tankönyv kifejlesztése egy év, az engedélyeztetés és akkreditáció még négy hónap. Most már ismerni kéne a kerettanterveket ahhoz, hogy lehessen tankönyvet fejleszteni, de még az annak alapot adó NAT szövege sem készült el. Ezért a szervezet szerint a NAT reális bevezetési ideje inkább 2020. Ezért is szeretnék a kiadók, hogy a tankönyveik engedélyét hosszabbítsák meg legalább két évvel, épp erre az átmeneti időszakra, mert különben káosz lehet a tankönyvpiacon.

Az Emmi azt mondja, mivel a NAT még nincs kész, nem indulhatott meg a tankönyvfejlesztés – az azt jelenti, hogy vagy gyorsan fejlesztett tankönyvek készülnek majd sebtiben a 2019-es határidőhöz (és a gyorsan kifejlesztett kísérleti tankönyvekkel egyszer már bakot lőtt az állam), vagy csúszik a NAT bevezetése.

©

A Mozaik többször is felvetette az Emminek, hogy továbbra is legyenek ingyenesek a tankönyvek, de, ahogy Ausztriában, lehessenek magánkiadók is a rendszerben – ám az ötletet nem tartotta a kormány elég jónak.

Néhány kiadó megpróbálta e tanévben meghosszabbítani az érvényes engedéllyel rendelkező tankönyveit, ez azonban nem járt sikerrel, írja a hvg.hu-nak a TANOSZ. "Az Oktatási Hivatal részéről megkaptuk a hivatalos választ: az elutasítást." Ha a szülők, pedagógusok már nem rendelhetik a nem tankönyvjegyzéki kiadványokat, a különböző kiadói kedvezményeket, például is digitális hozzáférést is elvesztik, írta az egyik tankönyvfelelős a hvg.hu-nak, azaz a hátrányok halmozódnak. 

A tankönyvpiaci államosítás egyik problémájából következik tehát egy másik. A rendszeren a kormány nem akar változtatni, hosszabb távon pedig mindenképp a tankönyvek sokszínűsége sínyli meg a dolgot – az pedig a diákokon csapódik le.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!