szerző:
hvg.hu

Ősz óta a gazdasági világválság hatására a munkaerőpiacon is látványos átalakulás ment végbe: míg egyes iparágak – autógyártás, építőipar – ontják az elbocsátott alkalmazottakat, addig más területen, például pénzügyi vonalon, megnőtt az igény a tapasztalt, jól képzett szakemberekre. Hogyan érinti a válság a fejvadász cégeket? Mi jellemzi a munkaadókat és álláskeresőket? Kitekintés.

„Válság van. Én viszont nem érzem. Több a munkám, mint valaha, két cégnek könyvelek, a privát ügyfeleim száma is egyre nő. Nem félek attól, hogy egyszer csak állás nélkül maradok” – meséli Katalin, aki a szó hallatán, globális válság, csak a homlokát ráncolja. Optimista hozzáállása nem véletlen, hiszen a cégek lefaraghatnak ugyan kiadásaikból, karcsúsíthatnak, de költeni továbbra is fognak. „Egyes szakmák keresettebbek, ez részben a válságnak köszönhető, másrészt szezonális okai vannak. Megnőtt az igény a pénzügyi területen dolgozókra – elemzőkre, könyvelőkre –, nem véletlen, most van a bevallások időszaka is. A jól képzett sales-es is kelendő, mert minden cégnél kulcskérdés, hogy állnak a pénzügyei” – számol be tapasztalatairól Gyengő Dóra, a munkaerő-kölcsönzéssel és toborzással foglalkozó Manpower Kft. marketing- és kommunikációs menedzsere.

Ki megy, ki marad?
© sxc.hu
Noha a globális gazdasági válság már tavaly, év végén éreztette hatását a hazai munkaerő-piacon, akkor még – a kezdeti csoportos elbocsátásokat leszámítva – nem volt kézzelfogható jele, mit is jelent mindez keresleti, illetve kínálati szempontból, és milyen lépéseket kell majd tenniük a fejvadász cégeknek, ha alkalmazkodni akarnak a bizonytalan piaci mozgásokhoz. „Nehéz a válság következtében megjelenő visszaesést kimutatni, a recesszió hatásait szétválasztani az időszakos trendektől: a fellendüléstől, illetve a visszaeséstől, amely a keresletet, illetve kínálatot az év egyes időszakaiban jellemzi” – mondja Gyengő Dóra, rávilágítva, hogy a szezonális jellemzők (karácsonyi szabadságolások, idénymunkák) miatt nem egyértelmű, a fejvadász cégeknek valójában mekkora „kiesést” okoz a válság.

„A megrendelések érthető módon visszaestek. Hogy mennyire, az attól is függ, hogy az adott munkaerő-közvetítő cég milyen iparágra szakosodott. Az építőipari, autóipari szakmunkásokat, fizikai dolgozókat közvetítő irodák nehezebb helyzetben vannak, ezekhez alig, vagy egyáltalán nem fut be megrendelés” – vázolja a helyzetet Repka Ágnes, a Trenkwalder Személyzeti Szolgáltató Kft. országos munkaerő-közvetítési vezetője. Ugyanakkor azoknál a fejvadász cégeknél is tíz-húsz százalékkal visszaeshet a forgalom, amelyek olyan területekre szakosodtak – pénzügyi, gazdasági, IT- szakemberek közvetítése –, ahol jelenleg még nem érezhető a válság hatása. Ez benne van a pakliban, a piaci mozgásokból adódik – magyarázza a szakember.

Az elmúlt hónapokban nem kiugróan, de megnőtt a munkaerő-közvetítő cégeknél jelentkező álláskeresők száma, ugyanakkor keresleti oldalon is érezhető a változás – állították egybehangzóan a hvg.hu által megkérdezett fejvadászcégek képviselői. Tapasztalataik szerint az álláskeresőkre tétovaság, késleltetés jellemző: bíznak benne, hogy az elbocsátások nem érintik őket, ezért nem is mozdulnak, nem váltanak. „Sokan visszaléptek, lemondtak a korábban megpályázott állásról, mert úgy gondolták, nem adják fel biztos helyüket egy jobb, de bizonytalanabb pozícióért” – mondja Kovács András, a Grafton Recruitment Kft. ágazatvezetője. Döntésük hátterében minden bizonnyal az a tény áll, hogy leépítéskor először a kölcsönzött munkaerőt bocsátják el, valamint azokat, akik próbaidőn vannak, vagy később kerültek a céghez. Újonnan felvett kollégák esetében előfordulhat, hogy az első három hónapot sem éri meg a „szerzemény”, hiszen a próbaidő letelte előtt a munkaadó indok nélkül felmondhatja a szerződést. (Igaz, a munkavállaló is.) Az sem egyedi eset, hogy egy cég egy-két hónappal a munkavállaló alkalmazása után megszünteti pozícióját, így az állás nélkül marad.

Elbocsátás vagy átcsoportosítás? (Oldaltörés)

Dilemma. Aki keres, nem biztos, hogy talál
© sxc.hu
„Sok cég megpróbálja legalább az első időkben megtartani saját állományát, és azokat elküldeni, akiket annak idején időszakos munkára vettek föl” – erősíti meg Repka Ágnes. Arra viszont törekszenek, hogy a jól képzett munkaerőt ne engedjék el.

A szakember szerint a szellemi munkakörben dolgozók elbocsátása mindig nagyobb dilemma, mert míg fizikai dolgozót bármikor lehet toborozni, a jól képzett alkalmazottakat, ha elküldik, többször már nem tudják visszacsábítani a cégek. Ráadásul, ha időt, energiát és pénzt öltek a képzésükbe, nem szívesen eresztik szélnek a válság miatt, mert egy-két év múlva nagy szükség lehet rájuk. Mi a megoldás ilyen helyzetben?

Ki hogyan toboroz?
A Grafton Kft. tavaly készített felmérésében közel 450 céget kérdezett meg arról, hogy 2009-ben változtat-e toborzási tervein. A cégek fele nem változtat, felveszik azokat, akikre szükségük van, vagyis bővítik a dolgozói létszámot. A megkérdezettek 35 százaléka azt felelte, hogy beszünteti a toborzási folyamatokat, elhalasztja a munkaerő-felvételt, míg 15 százalék elbocsátást tervez – ismertette a felmérés eredményét Kovács András.
A munkaerő-átcsoportosítás, cégen belüli áthelyezés, esetleg átképzés járható út, és egyéb alternatív megoldások is vannak, amivel a vállalatok megtarthatják értékes szakembereiket, míg ismét fellendül a termelés. Egyre több piacvezető cég – németországi gyáraiban a BMW, itthon a GE Hungary Zrt. hajdúböszörményi gyára – választja a munkaidő-csökkentést, vagyis a négynapos munkahét bevezetését. A részmunkaidős alkalmazás vagy a távmunka is kifizetődő, ha a cég megszorításokra kényszerül. Emberbarát megoldás a három hónapos fizetésnélküli szabadság, amely elsősorban az alkalmazottnak kedvez: ez idő alatt is fönnáll a munkaviszonya, és van ideje, hogy másik helyet találjon magának, mielőtt hivatalosan is elbocsátják.

„Érezhetően kisebb az igény új munkaerőre, sok cég hezitál, a válság egy részüket érzékenyen érintette, a többiek pedig kivárnak” - világít rá a munkaadók helyzetére, taktikájára Kovács András. Azokon a területeken nem változott a munkaerő-kereslet, amelyek ugyanúgy működnek, mint korábban: az élelmiszeripar például továbbra is elnyeli a dolgozókat; ahogy az alacsonyabb pozíciókra – adminisztráció, ügyfélszolgálat, recepciós munka – is ugyanúgy keresik a megfelelő embereket, mint a magasan képzett vezetőket a gazdasági vagy pénzügyi szektorba. Hasonló tapasztalatokról számol be Repka Ágnes is: januárban már érezhető volt, hogy munkaerő-közvetítéskor a cégek bizonytalanabbak, mert nem tudják, hogy alakul a létszám- vagy bérkeretük, hány alkalmazottat vehetnek föl, tudnak-e hosszú távú jövőképet kínálni az új kollégáknak. 

És mi lesz a munkaerő-közvetítő cégekkel?

Noha a fejvadász cégeknek továbbra sem kell lasszóval fogniuk az álláskeresőket, az elbocsátások miatt egyre többen vállalkoznak arra, hogy önerőből találjanak állást: a vállalatok tehát bőséges kínálatból mazsolázhatnak. Ebből következhetne, hogy kiiktatják a közvetítőt, és saját szimatukra hagyatkoznak a megfelelő alkalmazott kiválasztásakor – amennyiben létszámbővítésre készülnek. Mégsem ezt az utat választják, és ez a szakmai szempontokat leszámítva – a legrátermettebb jelöltet keresik, ezért bíznak meg közvetítő céget a toborzással –, annak tulajdonítható, hogy a munkaerő-közvetítő cégek a piaci körülményekhez és követelményekhez alkalmazkodva újabb szolgáltatásokat kínálnak.

Négy munkanap

A BMW  több németországi gyárában vezet be rövidített munkaidőt februárban és márciusban. Ezalatt az alkalmazottak legalább bérük 93 százalékát kapják. A Volkswagen valamennyi németországi gyárában február 23-27-ike között tér át a négynapos munkahétre, itt a dolgozók teljes bérüket megkapják.
Négynapos munkahéttel indított januárban a Graboplast Zrt. parkettagyára, majd a hengerfejeket gyártó Nemak Győr Kft. Hasonló intézkedésre készül áprilistól szeptemberig a Toyota hazai beszállítója, a székesfehérvári Denso Gyártó Magyarország Kft. A cégnél a béreket a munkaidő csökkentésével arányosan redukálják. Rövidített munkahetet vezetnek be a GE Hungary Zrt. hajdúböszörményi gyárában is.

A munkaerő-kölcsönzés továbbra is népszerű, mert ez a legkényelmesebb megoldás, ha hirtelen létszámbővítésre van szükség, de sem a cég létszámkerete, sem bérkerete nem engedi a felvételt. Ugyanakkor rizikós, hiszen a bérelt munkavállalótól a legegyszerűbb megszabadulni leépítéskor. „Mégis érdemes elfogadni, ha kölcsönzéses formában szeretnék alkalmazni a munkavállalót, mert addig is dolgozik, tapasztalatokat szerez” – javasolja Gyengő Dóra.

Emellett egyre több nagyvállalat veszi igénybe az outplacement szolgáltatást: a „gondoskodó elbocsátás”, ahogy Repka Ágnes nevezi, gesztus a munkaadótól, aki a munkaerő-közvetítő céget megbízva igyekszik állást biztosítani azoknak a dolgozóknak, akiket elbocsátott vagy a közeljövőben el fog küldeni.

hvg.hu Karrier

A válság szétbombázza az álláspiacot?

Mire számíthatnak a hazai munkavállalók, amikor a gazdasági válság hatására világ- és Európa-szerte rohamtempóban bocsátják el alkalmazottaikat a kis- és nagyvállalatok? Mely szektorokat érintheti legérzékenyebben a válság, és kik eshetnek a létszámleépítés áldozatául? Borúlátás és válságkezelés.

hvg.hu Karrier

Riasztó elbocsátási hullám

Egymás után jelentik be leépítési szándékukat és terveiket az európai nagyvállalatok: az autóiparon és a pénzügyi szektoron kívül az idegenforgalom is érzékeny terület. Hogyan érinti a válság a külföldön munkát vállalókat? Milyen esélyeik vannak és lesznek azoknak, akik az unió tagállamaiban próbálnak szerencsét? Kitekintés.