Céges bankkártyák – Hogyan osszunk?
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
A magyar kis- és középvállalkozásokat (kkv-kat) rendesen megtépázta a három éve kezdődött gazdasági válság, és mire elkezdtek volna kilábalni szorult helyzetükből, a svájci frank újabb csapást mért rájuk. De már ekkor is sok olyan kkv volt, amelynek problémái adódtak a hiteltörlesztéssel.
Rossz adósok
A helyzet azóta csak romlott. A PSZÁF júniusi adatai szerint a 40 ezer problémás hitellel rendelkező kis- és középvállalkozás több mint háromnegyede rossz adós volt, ők 90 napot meghaladó tartozással rendelkeztek. A kormány intézkedéseinek hatására folyamatosan változik a gazdasági környezet is, amelyhez egyre nehezebb a még talpon állóknak is alkalmazkodniuk.
Horváth Szabolcs
Pedig a kkv-k fontos szerepet játszanak a hazai gazdaságban, hiszen ők adják a GDP 40 százalékát, tehát szükség lenne a folyamatos fejlesztésükre. Ehhez persze tőkére van szükség, és mivel megtakarítással nem nagyon rendelkeznek, nem marad más, csak a hitelfelvétel. Persze nemcsak a beruházásokhoz kellenek hitelek: forgóeszközökre, a fizetőképességük biztosítására is kellene banki segítség – sok esetben a termelésük szezonalitása miatt is.
A válság hatása azonban a bankoknál és a hitelezésben is megmutatkozott: 2008 decemberétől évente több mint 7 százalékkal csökkent a hitelállomány, a folyósított hitelek összege pedig az előző évhez képest negyedével lett kevesebb. A KSH adatai szerint ebben az évben a kkv-k által felvett devizahitelállomány nem haladja meg a 170 milliárd forintot, a forinthitelállomány pedig a 300 milliárdot sem éri el.
Óvatos bankok
2011 elején úgy tűnt, javulni fog a helyzet, a Citibanknál például újra növekvő hiteligényt tapasztaltak, ezen belül is – hosszú idő után – egyre több ügyfelet kezdtek el érdekelni a beruházási hitelek – mondta a hvg.hu-nak Bencsik Judit, a Citibank kkv termékmenedzsere. Tapasztalata szerint mostanában meghatározó a forintban történő hitelezés, a devizahiteleket csak az exportra termelő cégeknek ajánlják, akiknek van devizabevételük.
A válság előtti helyzethez képest az üzleti tervekre vonatkozó elvárás Bencsik állítása szerint nem változott, a hitelkérelmi dokumentáció is csak kis mértékben. A hiteles pénzügyi beszámoló és könyvvezetés mellett fontos a cégek fizetési fegyelme a köztartozások és a banki hitelek vonatkozásában. A pozitív megítélést erősíti, ha a finanszírozást igénylő cég által felajánlott fedezet forgalomképes és jelentős piaci értékkel bír. A cég kockázati megítélése szempontjából pedig a cég piaci pozíciója, a vállalkozás vevői és szállítói kapcsolatainak minősége is számít.
| Ha kkv-ja van, ezekkel a papírokkal induljon útnak |
| A hitelt igénylő vállalkozásnak kitöltött hitelkérelem mellett többek között utolsó és utolsó előtti lezárt évi pénzügyi beszámolót, utolsó lezárt év végi főkönyvet, mérleg- és eredménykimutatást, a beszámoló kiegészítő mellékleteit, könyvvizsgálói jelentést vagy hitelesítő záradékot, adóigazolást (nullás igazolás – nincs köztartozás) és ha van az ügyfélnek átütemezett ügylete, akkor a vonatkozó átütemezési megállapodás és törlesztések igazolását kell bemutatni. Időnként szükség lehet olyan speciális dokumentumokra is, mint a vámigazolás vagy a vagyonleltár. Ha ez mind megvan, nem teljesen esélytelen a hitelkérelmező. |
A kkv-üzletágban a gazdasági válság hatására tapasztaltak ugyan némi növekedést az ügyfelek fizetési késedelme terén, illetve a késedelmes napok számában, és emelkedett a hitelezési veszteség mértéke is, de a Citibanknál ez nem volt olyan kiugró.
Csalódott vállalkozók
Sokkal borúsabbnak látják a helyzetet vállalkozói oldalról. Bisztray B. György, a Kis- és Középvállalkozások Egyesületének elnöke szerint egyszerűen nincs befektetni való pénz, a cégek katasztrofális helyzetben vannak, és nem csak Magyarországon. Az ausztriai Wiener-Neustadt egyik utcájában, ahol vállalkozása működik, az utóbbi másfél évben 37 kis- és középvállalkozás ment tönkre. Magyarországon és Ausztriában is a bajok 2008 végével kezdődtek, amikor a cégek arra kényszerültek, hogy mindenütt visszafogják a költségeiket, ahol csak lehetséges.
Túry Gergely
Az Ipartestületek Országos Szövetségénél (IPOSZ) is folyamatosan jelentkeznek olyan kisvállalkozók, akiknek a hitelkérelmét visszautasította a bank, legtöbbször arra hivatkozva, hogy nem látják a megtérülést. A legnehezebb helyzetben a szolgáltatóiparban működő cégek vannak, mert ők a lakosság fogyasztásától függnek, az pedig a következő években biztosan csökkenni fog.
Állami garanciavállalás, takarékok feltőkésítése
Törleszteni azonban nem csak a forgalom növekedéséből lehet, hanem a költségek csökkentéséből is, jegyezte meg Kassai Róbert, az IPOSZ alelnöke. Ez viszont csak pénzigényes beruházásokkal lehetséges. A szövetség igyekszik segíteni a vállalkozásoknak, ezért létrehoztak egy pénzügyi szolgáltató rendszert. Az ebben részt vevő szakemberek alaposan tanulmányozzák a hitelrendszert és segítenek kidolgozni a hitelfelvételi kérelmet, hogy a bank felé a lehető legalacsonyabbra csökkentsék a kérelmező kkv kockázatát.
Kassai szerint több módszer összekapcsolásával kellene megoldani ezt a helyzetet. Egyrészt fontos lenne a sokféle támogatási rendszert egyszerűsíteni, mert a vállalkozók számára áttekinthetetlen. Fontos lenne az állami szerepvállalás is, főként két területen. Egyrészt a bankok számára ösztönzőleg hatna, ha a vállalkozások mögött állami garancia is állna. Másrészt továbbra is probléma a körbetartozás, a lánctartozás, a csődbe vitt, nem fizető alvállalkozások jelenléte – de erre nincs nagyon javaslatuk.
Az IPOSZ ugyanakkor felkérte Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy amennyiben a költségvetés megengedi, akkor tőkésítsék fel a takarékszövetkezeteket. Ezáltal ugyanis további 700-800 millárd forint állna rendelkezésre, amelyet hitelezésre lehetne fordítani.
