Akár a hét kormányzati sikere is lehetett volna, hogy hétfőn, néhány kisebb módosítással, de nagy többséggel elfogadta a parlament a Nemzeti Energiastratégiát. Azt a dokumentumot, ami a megújuló energiaforrások felhasználásának növelését, az atomenergia jelenlegi kapacitásainak megőrzését, a regionális energetikai infrastruktúra fejlesztését, valamint az energiahatékonyság és energiatakarékosság fokozását kezdeményezi, és ami 2030-ig kijelöli az utat a magyar energetika előtt.

Ünnepelni lehetne, de nem

Az előző kormányok ehhez hasonló, megalapozott és világos tervet egyetlen alkalommal sem készítettek, de a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium irányításával tető alá hozott dokumentum jelentőségét azonban több dolog is beárnyékolja.

A zöldek leginkább azt fájlalják, hogy a megújuló energiának az Európai Unió felé vállalt térnyerése és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése gyakorlatilag nem olvasható ki az elfogadott dokumentumból. Az ugyan szerepel benne, hogy a kormány "alakítson ki az európai szabályozással összhangban lévő, a befektetői környezet kiszámíthatóságát biztosító, átlátható, elszámoltatható és a fogyasztói érdekeket is figyelembe vevő új kormányzati energetikai intézmény- és eszközrendszert", de ennek megoldásával kapcsolatban az Országgyűlésben is megfogalmaztak már kételyeket.

Ráadásul egy belső forrásokkal dolgozó szakmai blogon mára azt is megszellőztették, hogy az idén már biztosan nem lép életbe az új támogatási rendszer, a METÁR. Ennek az az oka, hogy sem a Magyar Energia Hivatalban, sem a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban nem állnak rendelkezésre egyelőre azok a számítások, amelyek alapján meghatározhatóak lennének az egyes energiatermelési módok támogatási sarokszámai.

Kiáltványnak beillő elemzés

Ez azt jelenti, hogy a megújuló iparágban érdekelt vállalatok, amelyek már alig várták a beruházási döntések meghozásához nélkülözhetetlen szabályozás megszületését, megint csak hoppon maradnak. A szélenergiás beruházók több mint egy éve azt lesik, hogy mikor lehet újra jelentkezni a megtermelt energia függvényében kiosztott kapacitásokra. A biomasszás, biogázas és napenergiás beruházási tervek pedig még ezeknél is bizonytalanabbak.

A vállalkozók úgy látják, hogy a jelenlegi rendszer bonyolult és kiszámíthatatlan, és ezért a hazai befektetők többsége már most is inkább a határainkon túli, román, bolgár és nyugat-balkáni lehetőségeket méri fel, semmint hazai projektekben gondolkodna. "Ha továbbra sem lesz megfelelő a beruházói környezet, akkor Magyarország lemarad a külföldi befektetőkért folytatott régiós versenyben" – áll a Green Energy Investment Forum és a Faludi Wolf Theiss jogi iroda frissen publikált elemzésben. Szerintük a bizonytalan szabályozási környezet megemeli a projektek finanszírozási költségét és a kockázatot, melyek már versenyképességi problémaként üthetnek vissza Magyarországra a külföldi tőkéért folyó régiós versenyben.

„A nyugati megújuló piacok kezdenek telítődni, így egyre több befektető és energiavállalat fordul a Közép-Kelet-Európa és Dél-Kelet-Európa régióban rejlő zöld befektetési lehetőségek felé. A külföldi befektetők alapvetően kockázatosabb piacként tekintenek Közép-Kelet-Európára, ezért egy jól átgondolt, transzparens és megfelelő biztosítékokkal ellátott támogatási rendszer bevezetése komoly versenyelőnyt jelenhet a régióban, az adott esetben gyengébb környezeti adottság ellenére is” – emelte ki Patkó Gábor, a Green Energy Investment Forum programigazgatója.

Mit kívánnak a zöldbefektetők?

„A hazai zöld beruházások elterjedését a bizonytalan, gyorsan változó és kiszámíthatatlan szabályozás felszámolásával kell ösztönözni. A stabil környezet hiánya nem teszi ugyanis lehetővé a beruházók és a finanszírozók számára, hogy hosszú távú és felelős beruházási döntéseket hozzanak” – hangsúlyozta Kenyeres László, a Faludi Wolf Theiss nemzetközi jogi iroda partnere.

Ezért kiszámíthatóságot és világos válaszokat szeretnének kapni az árkockázati kérdésekre. Arra, hogy mennyi lesz az elérhető támogatott kötelező átvételi ár, mert ha ez nem biztosítja a beruházások megtérülését, akkor a hazai beruházók és finanszírozók már veszik is az irányt a román, a bolgár és a teljes nyugat-balkáni régió zöldenergia-befektetési lehetőségei felé.  

A kiáltványként is felfogható közleményükben a vállalkozók egyebek mellett azt követelik a kormánytól, hogy a beruházási döntések meghozatala után a komplex engedélyezési és egyéb adminisztratív eljárások ne akaszthassák meg akár évekre is a projektek tényleges megvalósulását.