szerző:

Olyan módszert találtak ki Finnországban a kikukázásra ítélt az élelmiszer hasznosítására, amely még profitot is termel.

Közhelyszámba megy, hogy az éttermek rengeteg maradék ételt és italt dobnak ki ahelyett, hogy a rászorulóknak adnák. A probléma megoldása az élelmiszer-biztonsági előírások és egyéb jogszabályok miatt nem egyszerű, egy nemrég indult finn vállalkozás azonban egész jó rendszert talált ki a hasznosításra. Nem segélyegyletről van szó, hanem profitra dolgozó cégről, amelynek sikerült olyan modellt kieszelnie, hogy minden érintett jól járjon.

A ResQ Club rövid idő alatt 200 finn vendéglátóhelyet csatlakoztatott a rendszeréhez, amelyen keresztül össze tudja hozni az éhes szájakat és az ételmaradékot. Amint egy étterem észreveszi, hogy aznap már biztosan nem fogy el a friss kínálata, regisztrálja a gazdára váró ételeket a ResQ online rendszerében. A potenciális vevők a GPS-koordináták alapján, mobilalkalmazásban látják, hogy a közelükben hol és milyen maradékot kínálnak kedvezményesen. Az ételekért nem kell versenyt futniuk: leadhatják a rendelésüket az applikációban, és ugyanott ki is fizethetik. Amint megérkeznek az étterembe, feltálalják nekik a megrendelt menüt – a ResQ pedig bezsebelheti a közvetítői jutalékát.

A csúcsidő délután 3 és 4 óra között van, amikor a klasszikus ebédidő már lecsengett – nagyjából ekkorra derül ki ugyanis, hogy a megfőzött ebédből mennyi maradna a vendéglősök nyakán. Akik tudnak eddig várni, azok a Helsinkiben átlagos nyolc euró helyett már négy euró körül is megkaphatják ugyanazt a menüt. A rendszerhez nagyobb hotelek is csatlakoztak már, tőlük jellemzően a reggeliből megmaradt ételeket lehet a helyi pénztárcához mérten jutányos áron elhozni. Öt euróért egy hotel általában olyan csomagot ad, amely három ember reggelijét is lefedi. Főként a megmaradt főtt tojást, sajtokat, zöldségeket és zsemléket szokták ilyen módon értékesíteni a szállodák.

Az alapító Tuure Parkkinen egy ideig Tanzániában és Dél-Afrikában élt a családjával, ahol volt alkalma megtanulni, mekkora értéke van az ételnek. Az üzletbe mégsem emocionális okok miatt vágott bele. „Pusztán érzelmi alapon nem lennék vállalkozó. Tisztán látszott a piaci rés, az élelmiszer-hulladék hasznosítása ma népszerű téma, és én valami olyat szerettem volna tenni, ami konkrét megoldást kínál a problémára” – mondta az YLE finn állami tévécsatornának adott interjújában.

Parkkinen nem árulja el, hogy mennyi pénz üti a markát a kereslet és a kínálat összehozásából, de azt mondja, az éttermeket nagyon érdekli a lehetőség, hiszen így a már kukába szánt ételből is bevételt termelhetnek. A mindössze 14 főt foglalkoztató cég januárban indult Finnországban, 400 ezer eurós befektetést kapott eddig, és Helsinki után vidéken is elég gyorsan terjeszkedni tudott: a csatlakozó éttermeknek csak a fele van a főváros környékén. Pár hete indult el a szolgáltatás Hollandiában és Észtországban, most pedig a svédországi bevezetésen dolgoznak.

Finnországban becslések szerint évente 150-200 ezer tonna élelmiszer-hulladék keletkezik a szupermarketekben és az éttermekben, nem csoda, hogy a ResQ mellett más startup vállalkozások is igyekeznek jó helyre csatornázni ennek a felhasználható részét. Júniusban Helsinkiben megnyílt például az első olyan étterem, amely kizárólag maradék alapanyagokból dolgozik. A Loop nevű vendéglő nonprofit tevékenységet végez, furgonjai minden hajnalban begyűjtik az áruházakban megmaradt ételt, és a séfek a beérkező alapanyagokból találják ki az aznapi menüt. Menet közben kiderült, hogy a behozott élelmiszernek ők is csak a tizedét képesek felhasználni, ezért a többit – a maradék maradékát – karitatív szervezeteknek adják tovább. Az étterem a toborzási politikájában is érvényesíti szociális érzékenységét: előnyben részesíti a menekülteket, a hátrányos helyzetű fiatalokat és a hosszabb ideje munka nélkül lévőket.