szerző:
Földi Gábor - Bodnár Zsolt

Call of Duty, Assassin’s Creed - a világ legfelkapottabb számítógépes játékai. Kevesen tudják, hogy ezek vizuális megjelenéséért egy budapesti cég felel. A Digic Pictures alkotásait az amerikai animációs filmeket megszégyenítő képi világ és hihetetlen élethűség jellemzi. Rabb Sándor Alex alapító-ügyvezető ráadásul Hollywoodban tanulhatta ki a szakmát: dolgozott a Titanic és a Terminátor 3 trükkjein is. A filmes háttérembereket bemutató cikksorozatunk második részében a digitális animáció világában merülünk el.

„Aláírtátok a titoktartási papírt is?” – ez a kérdés fogadott minket, nem sokkal azután, hogy beléptünk a Digic Pictures épületébe. Amint az később kiderült, a presztízsértékű intézkedés mögött nem fontoskodás, hanem valódi teljesítmény is áll – a nagyjából 150 főt foglalkoztató magyar animációs cég valamivel több mint 10 év alatt jutott el odáig, hogy a világ legnagyobb videojáték brandjeihez készíthet animációkat.

A gamer-szubkultúrán kívül mégsincs akkora hírük Magyarországon – leginkább az egyik alapító, Andy Vajna miatt szokták emlegetni a céget. Pedig korántsem arról van szó, hogy leosztottak egy bizniszt az ismerősnek: Rabb Sándor Alex, a Digic Pictures másik alapítója lassan 20 éve dolgozik a vizuális effekt-szakmában, hollywoodi karrierje során például a Titanic trükkjein is munkálkodott.

Rabb Sándor Alex
©

Rabb programozó-matematikus végzettségével döntött úgy, hogy Amerikában próbál szerencsét – James Cameron cégénél, a Digital Domainnél pedig épp adódott egy lehetőség. „Két héttel a munkába állásom  után behívtak, hogy tessék, itt ez a film, ezen kéne majd dolgoznod. Elolvastam a forgatókönyvet, de nagyon nem tetszett, mert egy tipikus, kiszámítható szerelmi történet volt, én meg szerettem volna valami nagy, látványos filmen dolgozni. De gondoltam, az első munkát nem szabad kritizálni – ez volt a Titanic” – mesélte az ügyvezető.

Következő nagy projektje egy nem kevésbé ambiciózus vállalkozás volt – a rendkívül népszerű japán szerepjáték, a Final Fantasy animációs filmváltozatán dolgozott: „Ez akkoriban nagyon forradalminak számított abban, hogy a minél valósághűbb látványra törekedett”. A 2001-es Final Fantasy: A harc szelleme volt az első olyan nagyszabású mozifilm, ami használta a motion capture, vagyis a digitális mozgásrögzítés technikáját – azt az egyre nagyobb teret nyerő technikát, aminek köszönhetjük A Gyűrűk Ura Gollamját vagy mondjuk az új Majmok bolygója-filmek szereplőit.

Míg a valósághű animációk készítésének saját üzletben folytatásának ötlete a Final Fantasy idején vetődött fel Rabban, valósággá akkor vált, amikor a Terminátor 3-on dolgozott – ekkor győzte meg a producereket (köztük Vajnát is), hogy adjanak a Digic csapatának lehetőséget egy tesztre, amivel később éltek is. A Digic Pictures 2002-es alapítása után még egy játékfilmnek a trükkjein dolgozott (Szabadság, szerelem), aztán viszont az egyre bővülő cégnek el kellett döntenie, merre tovább.

Utána - előtte
©

Hogy mi szólt az animáció mellett? „Nagyon egyszerű. Sosem akartam olyan céget, aminek az aljamunkát adják. Be kellett látnom, hogy nagyon nehéz összerakni itthon egy 4-500 fős csapatot, akinek van ambíciója, szaktudása és tapasztalata is a vizuális effektekben, kisebb csapatban pedig egyszerűen nem éri meg dolgozni” – mondta Rabb. Persze az animációban sem árt a szaktudás vagy a tapasztalat, de sokkal nagyobb értéke van a tehetségnek, a kreativitásnak ezen a területen. Nagy szerepet kap így az átképzés is: festőművészekből digitális háttérfestők, szobrászokból modellezők válhatnak, így a cégvezető szerint „kapnak itthon egy jövedelmező és érdekes munkát, nem kell kényszerből elmenniük külföldre”.

A használt technológiák rohamos fejlődésével azonban mára annyira elmosódtak a határvonalak az animáció és a filmes effektek között, hogy lassan visszatérhetnek a filmes munkákhoz is: „Gondoljunk csak bele, a Transformers-hez hasonló filmekben perceken keresztül látunk olyan jeleneteket, amiben semmi forgatott anyag nincsen, csakis digitálisan generált dolgok”.

Bár fogyasztói szempontból sokszor csak színes, szórakoztató extráknak tűnnek a videojátékokhoz kiadott kísérővideók, vagy a játékban helyet kapó átvezető animációk, a valóságban sokkal nagyobb jelentőséggel rendelkeznek. Sok esetben az ő videójuk az első, amivel a közönség találkozik egy videojátéknál, ami ekkor még hónapokra, évekre van a megjelenéstől. „A fejlesztők után mi vagyunk az elsők, akik egy új játék készüléséről értesülünk, tehát ha megbíznak egy új munkával, akkor konkrétan ránk bízzák a nagyon értékes brandjüket. Óriási felelősség és kihívás, hogy úgy kell eladnunk a leendő közönségnek valamit, 1-2 évig fenntartani az érdeklődésüket, hogy magából a játékból még semmit nem láttak, csak azt a pár perces kisfilmet, amit mi csináltunk hozzá” – mondta Rabb.

©

A modellezők asztalán olyan bábuk sorakoznak, amik anatómiai pontossággal ábrázolják az emberi izomzatot – ez sem véletlen. Bár nagyon büszkék arra, hogy milyen élethű jeleneteket tudnak készíteni, a lényeg mégis azon van, hogy sikerül-e érzelmet kicsikarni a nézőből. “Egy számítógépes karaktert nehéz sajnálni, vagy félni tőle, mert tudod, hogy pixelekből áll. Nekünk mégis azt kell elérnünk, hogy ilyen rövid idő alatt is kialakuljon valamilyen érzelmi kötődés a szereplő felé. Ez a titka az egésznek."

Egy animáció – vagy, ahogy Rabb szívesebben hívja őket: a játék világában játszódó rövidfilm – elkészítése nagyjából 8-10 ezer „feladatból” áll, külön feladat lehet mondjuk egy karakter hajának létrehozása, és a haj mozgásának animálása. Így nem csoda, hogy hosszú hónapokig dolgoznak egy néhány perces filmen – átlagosan 30 perc kész anyagot tudnak le egy évben.

Az áttörést a Digicnek 2006-ban a Warhammer Mark Of Chaos című játékhoz készített videó hozta meg. “Ezzel második alkalommal kerültünk be a SIGGRAPH (az egyik legrangosabb, évente megrendezésre kerülő számítógépes grafikai konferencia - a szerk.) válogatásai közé, ahol játékanimációval a Digic előtt csak a Blizzard tudott labdába rúgni“. Ez már előrejelzett valamit a későbbi sikerekből, de addig több év kemény munka volt még hátra. 2008-ban állapodtak meg a Ubisofttal arról, hogy ők készítik az Assassin’s Creed-játékok előzeteseit.

“Ez egy hatalmas lehetőség volt, a játék a második részétől lett igazán sikeres. Nagyon fontos volt, hogy tudtunk élni a lehetőséggel és így elmondhatjuk, hogy kezdettől fogva dolgozunk napjaink egyik legnagyobb franchise-án. Ezután jött a HALO, ami szintén hatalmas lehetőség volt, hiszen a Microsoft egyik legfontosabb brandje és fontos szerepünk volt az újraindításában. A csúcsot pedig az jelentette, mikor megállapodtunk a Call Of Duty-ról az Activision kiadóval. Ebből a játékból adták el a tavalyi évben a legtöbbet, de már egy ideje minden évben letarolja a piacot.”

A Call Of Duty lehetőséget adott, hogy eddig nem látott körülmények között dolgozzanak: “Ennél a játéknál nem nekünk kellett kitalálni és megvalósítani a karaktereket, hanem beszkenneltünk élő színészeket és őket kellett a lehető legvalósághűbben modelleznünk. Ez egy új megközelítés volt”. A Call Of Duty legújabb részének a főgonoszát maga Kevin Spacey alakította, így egy néhány napos forgatás keretében vele is együtt dolgozhattak. Rabb nagyon jó véleménnyel volt a színészről, aki komolyan vette a munkát és még akkor is tovább csiszolta volna az alakítását, mikor ők már elégedettek voltak vele.

36 kamera egyszerre történő exponálásával zajlik a 3D-s karaktermodellezés
©

A Digic Pictures abban is egyedülálló a szakmában, hogy egy-két kivételtől eltekintve csak magyar animátorokkal dolgozik. A cég folyamatosan növekszik, 2012 óta 70 főről 150-re nőtt az alkalmazottak száma – bár Rabb úgy érzi, hogy még mindig van hely új munkatársaknak, ezt a cég honlapján található álláslehetőségek is alátámasztják. Itthon azonban még kevesen vannak, akik az animációra építik fel a karrierjüket, pedig a Digic régebbi dolgozói már úgy vélik, érdemes erre alapozni, mert biztos a munkahely. Az ügyvezető szerint nyitniuk kell a pályakezdők felé, nemrégiben például a MOME-ről vettek fel tehetséges végzősőket. A hangsúly a “tehetség” szón van - mivel Magyarországon kevés konkurens cég van, ahonnan munkaerőt toborozhatnának, muszáj olyanokat keresniük, akik tehetségesek, de nem ezen a pályán vannak jelenleg.

Rabbnak tíz éve az az álma, hogy saját egész estés animációs filmmel jöjjenek elő, de ez még mindig odébb van. Szeretnének kicsit távolabb kerülni a komfortzónájuktól, ami jelenleg ezeket a 2-3 perces bevezető videókat és 10-15 perces átvezető animációkat jelenti. “Az elmúlt jó néhány évben létrejöttek olyan digitális platformok, mint a Netflix vagy a Youtube, amiken keresztül a hagyományos csatornákon kívül is el lehet juttatni emberekhez komoly tartalmat, nem szükséges többé a hagyományos filmes-tévés modell. Ha nem is lesz egyhamar egész estés filmünk, simán elképzelhető, hogy csinálunk egy félórás filmet, egy háttértörténetet, amit pár dollárért megnézhet, akit érdekel”.

Kövesse a hvg.hu Élet+Stílus rovatát a Facebookon is!

A filmes háttérembereket bemutató sorozat 1. része: Az ember, aki szétzúzza a stúdiót, és még pénzt is kap érte