Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
Miután Orbán Viktor a Harcosok Klubja zárt csoportban tett először említést arról, hogy augusztus 31-e után is meghosszabbítják az árrésstopot, rövid közleményt adott ki a kiskereskedelmi szereplőket tömörítő Országos Kereskedelmi Szövetség – noha hivatalos kormányzati bejelentés azóta sem történt.
Mint írják:
Az Országos Kereskedelmi Szövetség több alkalommal felhívta a figyelmet az árrésszabályozás gazdaságot erodáló, szétporlasztó hatásáról.
Az inflációt nem a kiskereskedelmi árrés okozza, a probléma sokkal inkább a beszállítói árak (leginkább a termelők és feldolgozók költségeinek) csökkentésével lenne kezelhető – olvasható a közleményben.
Erre a jelenségre a Gazdasági Versenyhivatal tej- és tejtermékek, valamint tojáspiacot érintő elemzése is kitért, amelyben leírták: a vizsgált szektorokban nem az árrés, hanem a beszerzési árak okozták az év elején tapasztalt gyors áremelkedést. A GVH arra jutott, hogy a beszállítói árak leginkább a munkaerő drágulása, a rezsiköltségek növekedése és a termékdíjak emelkedése miatt ugrottak meg. Ezek a hatások minden más élelmiszer-termelőnél és -feldolgozónál érvényesülnek.
Az OKSZ szerint a kiskereskedelmi árrésstop egyszeri inflációcsökkentő hatása fokozatosan elhalványul, negatív hatásai azonban egyre súlyosabbak. „Az intézkedés a lakosság elbizonytalanításával kedvezőtlenül hozzájárul a lakossági fogyasztás visszafogásához, egyéb negatív következményei pedig akkor is súlyos károkat okoznak, ha ezt a vásárlók közvetlenül még nem érzékelik” – teszik hozzá.
Nemcsak a kiskereskedőknek, de az Európai Bizottságnak is komoly problémái vannak az árrésstop intézményével, olyannyira, hogy június közepén kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, mert az intézkedés aránytalanul terheli a külföldi szereplőket.
A bizottsági értékelés szerint Magyarország bizonyos termékek esetében oly mértékben korlátozza a beszerzési és az értékesítési árak közötti árrést, hogy a külföldi tulajdonú vállalkozások esetében az nem fedezi a termékek beszerzési költségein felüli költségeket, emiatt kénytelenek veszteségesen értékesíteni termékeiket. A magyar kormánynak két hónapja volt reagálni a bírálatokra, ez éppen a napokban járt le.
A fogyasztókon nem sokat segít, a gazdaságot viszont terheli
Iparági felmérések szerint ráadásul a kiskereskedelmi forgalom adatai azt mutatják, hogy az árrésstoppal érintett élelmiszerek alacsony árrugalmassága miatt nem jelentkezik többletfogyasztás.
Arról a HVG is beszámolt korábban, hogy a nagy láncok csökkenő árai miatt az élelmiszer-kiskereskedelem 48 százalékát adó kisebb szereplők 18 százaléka készül üzletet, üzleteket bezárni, ami tovább rontja az ellátásbiztonságot. Magyarországon 400 településen nincs élelmiszerbolt, további több száz településen nem lehet egy nagybevásárlást elvégezni. A KSH adatai szerint 2024-ben Magyarországon 1279 élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi egység húzta le a rolót. Számítások szerint éves szinten 150 milliárd forint kiesést okoz a kiskereskedelmi szereplőknek az árrésstop.
Ezenfelül az árrésstop rontja a kiskereskedelem alkupozícióját a beszállítókkal szemben, emellett megzavarja a piaci logika alapján történő eddigi egyeztetési gyakorlatot. A lényegében fix árrés felfedte a termelők és beszállítók előtt egymás értékesítési árait, aminek következtében (a GVH vizsgálati megállapításai szerint) megszaporodtak a beszállítók szerződésmódosítási igényei a kiskereskedelemmel szemben, miközben az árrésstoprendelet kifejezetten tiltja az ezzel ellentétes irányú módosításokat, tehát a kereskedőknek nem szabad új megállapodást kötni a beszállítókkal, hogy csökkentség az árrésstopos terméken keletkező veszteséget.
Az OKSZ szerint a rögtönzött árintézkedések torzítják a termékpályákat, aminek importnövelő hatása van, ez pedig csökkenti a hazai élelmiszeripar kibocsátását és ezzel a hazai GDP-t is.
