Sághy Erna
Sághy Erna
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Operaformában hazai közéleti bulvártémát dolgoz fel a független színházi alkotó, aki kőszínházban mutatta be A bajnok című új drámáját. Botrány lett belőle.

Először lép ki a független színházi keretekből a nevét viselő társulat 1998-as megalakulása óta, és dolgozik kőszínházban Pintér Béla. Évek óta minden hasonló felkérést visszautasít, mert minden művészi ambícióját leköti saját csapatának működtetése, amelyben rendszerint ő a darab írója, az előadás rendezője, és mindig játszik is. Pintér régóta Puccini-rajongó, ízlelgette már a Pillangókisasszony adaptálásában rejlő lehetőségeket is, de A köpeny című, szerelmi háromszög történetet feldolgozó egyfelvonásos eszébe juttatott egy vidéki polgármesterről terjedő bulvárhírt, amely az eredeti operalibrettó egyes motívumait megőrző, de teljesen új színpadi mű írására késztette. A Katona prózai színészei szokatlan módon mind végig énekelnek, Kéménczy Antal – Pintér állandó zenei munkatársa – zongorakíséretével.

Rezes Judit és Jordán Adél
©

Mint a mai közéletre reagáló darabjaiban, ebben is megtestesül Pintérnek a 2010-es politikai fordulat után többször elsütött bonmot-ja: „az előző kormány pénzt adott a színházi alkotóknak, a jelenlegi pedig témát”. A színházi nyelv gyökeres megújításával itthon és külföldön egyaránt népszerű, számos rangos díjjal elismert szerző többször nyúlt az operaformához.

Társulatának egyik leggyakrabban játszott, emblematikus előadása az erdélyi népdalokból építkező Parasztopera, amely a műfaj klasszikus elemeit is integrálja. Pintér már ekkor kedvtelve játszott az énekbeszéd adta dramaturgiai lehetőségekkel, a szöveg megemelésének és idézőjelbe tételének ez a módja a cselekmény továbblendítésére és a prózai színészek énekhangbeli hiányosságainak áthidalására is megoldást kínál.

A bulvárpletyka ezúttal is csak apropóként szolgál Pintér Bélának arra, hogy egy önnön törvényei szerint működő mikrokörnyezetben drámai szituációt, konfliktusokat, emberi karaktereket teremtsen.

A politikusnak a nyilvánosság előtt mutatott kirakatélete, a tisztes családi élet tablóképe köztudottan olyan Patyomkin-fal, amely mögött elférhet bármi. Pintér színházában a hatalmon lévők gátlástalansága hiába vezet totális emberi széteséshez, éppen ez működteti a hatalom megőrzésében érdekelt gépezetet.

Az alapul vett Puccini-opera, A köpeny a XX. század elején, a Szajnán állomásozó teherhajón játszódik. Az idősödő kapitány fiatal feleségének elhidegülése miatt őrlődik, s amikor éjszaka a nő rakodómunkás szeretője megérkezik a légyottra, leleplezi és meggyilkolja őt. A bajnok is egyetlen éjszaka története: egy fiktív város, Verőcsény polgármesterének kertre nyíló, tágas nappalijában, a helyhatósági választások után illusztris társaság gyűlik össze: a kampányfőnök, a helyi tévé stábja, élén a dekoratív riporternővel, az olimpiai bajnoknő és a polgármester felesége, hogy megünnepeljék a főnök, Attila negyedik fölényes győzelmét. Nagy Ervin polgármesterként képtelen örülni a diadalnak. Nejeként Rezes Judit alig leplezi férje iránti undorát, és a lopott pillanatokra vár, hogy összebújhasson a Jordán Adél által megformált kick-box bajnoknővel, aki lázadozik a folyamatos hazudozás kényszere ellen.

"Túllőtt a célon", "majd megszabadulunk tőle"

A Bajnok bemutatója után a kormánypárti média cikkek sorában támadt a darabra, a rendezőre és a Katona József Színházra. A Heti Válasz még csak háborgott, hogy a darab túllőtt a célon azzal, hogy egy viszonylag ismert politikai pletykát állított színpadra. A Magyar Idők ennél tovább ment, megállapítja, hogy az ellenzék dühében elkezdte rángatni a kormánypárti politikusok magánéleti szálait. Majd a Katona igazgatója, Máté Gábor igazgatói megbízását firtatja, amit nemrég hosszabbított meg a fideszes többségű főváros, és a lap szerint a Bajnok bemutatásával máris méltatlanná vált a feladatra.  A lap megjegyzi: „majd megszabadulunk tőle újra”.

Ascher Tamás a Facebookon védte meg Máté Gábort és Pintér Bélát. Mint írja, korábban is voltak politikusokat ábrázoló-parodizáló darabok és filmek, igaz „Pintér sokkal nagyobb formátumú rendező, nagyobb a feltűnés”. Ascher egy Gyurcsányt ábrázoló soproni Kerényi-előadást és az Elment az Őszöd című filmet említi. Mint írja, ezek művészi vacakságát senki nem tagadta. „Pintér darabja ellenben megrázó színházi remeklés, a csúfolódás mellett a tragikus emberi helyzetek részvétteli, hiteles ábrázolása sem idegen tőle”.
A bajnokról a Facebookon általában is nagy vita indult, s leginkább a politikai hovatartozás mentén alakulnak az álláspontok. Mindez természetesen nagy reklámot nyújt a darabnak, amire egyébként már nincs is szüksége: jegyet már nem lehet kapni egy előadásra sem.

A jelenlegi médiaviszonyokat eleveníti fel Pálmai Anna dögös vidéki démonként megjelenő, rutinosan alákérdező tévériportere, aki egyben – szigorúan a városvezető szolgálatában álló – profi kurva. Kampányfőnökként Bezerédi Zoltán olyan Cipolla-szerű figura, aki afféle személyi mindenesként beosztja a polgármester minden percét, ellátja fehér porral, alkohollal, nővel, és gondosan építi a nagy tekintélyű városvezető imázsát, megfordítja az eseményeket, majd eltakarítja a romokat. Miközben Puccini operájának hősei szenvedélytől hajtott hétköznapi emberek, Pintér a vidéki hatalmi elit saját hazugságaikba ragadt, velejükig romlott jellegzetes figuráit állítja színpadra, akik a szerzőtől megszokott módon az idő előrehaladtával egyre mélyebbre süllyednek saját piszkukban.

Jelenet az előadásból. Illusztris társaság
©

Puccini operáinak jellegzetessége az énekbeszéd, amellyel az áriák egymásba folynak, s így a zenei motívumok a szereplők érzelmeinek hullámzását követik. A népszerű operaszerző legkomorabb operájának feszültséggel telített, baljós dallamai, a műfajhoz kötődő emelkedettség tökéletes kontrasztban állnak a hétköznapi elemekből építkező, banalitásokkal, közhelyekkel, kampánylózungokkal vagy éppen tömény trágársággal tűzdelt szövegekkel. Az eredeti operából átvett motívumok és díszletelemek, fontos dramaturgiai pillanatban beúsztatott Puccini-operaslágerek, illetve a fényűző környezet és a köztiszteletben álló helyi potentát és felesége alpári, méltatlan viselkedése olyan szélsőséges hatáselemek, amelyek segítségével a vicc és a tragédia sokféle árnyalata egy időben, egymással szoros összefüggésben jelenik meg a színpadon. Pintér és a Katona együttműködéséből a mai közélet lényegét megragadó, érvényes előadás született, amely az eredeti opera ismeretében intellektuális élmény, de enélkül is felettébb szórakoztató.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!