Akármennyire is nevetségesek a Nagy Hollywoodi Trendek (lásd: a Kaliforniai álom sikere után mindenki musicalt akar rendezni, vagy a mára kifutni látszó Young Adults-őrület), le a kalappal a tavaly mozikba került Deadpool előtt, amely megnyitotta az utat a magasabb korhatár-besorolású, a megszokott formulától eltérő szuperhősfilmek előtt. Nagy trendre mondjuk ne számítsunk: az X-Men mint filmes franchise ugyan egyelőre a 20th Century Foxhoz tartozik, de bármikor jöhet egy Disney-ajánlat, és akkor vissza minden.

Soha ne mondd, hogy soha, ugye, de mivel Hugh Jackman és az X Professzort alakító Patrick Stewart is bejelentette, hogy a Logan – Farkas az utolsó filmjük ezekkel a karakterekkel, vegyük úgy, hogy igazat mondanak. Így viszont ez a film mindenképp egy korszak végét jelenti: az X-Men filmes univerzuma ugyanis az eddigi legjobb szuperhősös vállalkozás a moziban – a DC-filmekről egyelőre beszélni sem érdemes (a Batman v Superman tarolt az Arany Málnán), a Disney/Marvel-mozik pedig a jól bevált sémáikkal egyre kiszámíthatóbbak.

A 2000-es, első X-Men-film

Intercom

Az X-Men-filmekre legfeljebb azt lehet felhozni, hogy egyenetlenek. A 2000-es X-Men az újdonság erejével hatott, a három évvel későbbi X2 tökélyre csiszolta ezt a világot, de a 2006-os Az ellenállás vége már inkább az effektorgiára esküdött a tartalom helyett (a nagyszerű Vinnie Jones egysorosa méltóan reprezentálja a filmet). A 2011-es reboot (Az elsők) zseniálisan sikerült, a 2014-es Az eljövendő múlt napjai máig a legjobb X-Men-film, a tavalyi Apokalipszis viszont egy kibírhatatlan káosz volt.

A két trilógiát egyvalaki köti össze igazán: Hugh Jackman mint Farkas (egy jobb világban: Rozsomák). Mivel az újabb részek a hatvanas, hetvenes és nyolcvanas években játszódnak, logikus, hogy az elpusztíthatatlannak tűnő, adamantium csontvázzal és öngyógyító képességgel „megáldott” Logan a kapocs, de nem csak ezért kapott pont ő külön filmet. Ráadásul hármat is.

Mert hiába is próbáljuk feledni, a kétezres évek végén a Fox kitalálta, hogy X-Men kezdetek főcímmel néha-néha kidobnak egy filmet egy hősükről – csakhogy az első próbálkozás, a dögunalmas Farkas 2009-ben akkora kritikai bukás volt, hogy a Magnetóról szóló különmozit le is fújták. Ekkor vette kézbe a franchise-t James Mangold, és bár a 2013-as Farkas már sokkal jobban sikerült az elődjénél, a CGI-orgiának ekkor még nem tudott ellenállni a rendező.

Ezúttal ellen tudott állni, és ez volt élete legjobb döntése.

InterCom

„A képregényfilmeknek nincs identitásuk. Ott a Bosszúállók, A galaxis őrzői, a Deadpool vagy A sötét lovag-féle sötétebb filmek. Az, hogy ’képregényfilm’, nem ír le egy filmet sem. Tőlünk függ, hogy feltöltsük egy zsánerrel és megtaláljuk a hangnemét. Úgy remélem, ez teszi a Logant eredetivé, hogy találtunk egy új hangnemet, amilyet még nem láthattunk” – nyilatkozta a műfajkirály rendező (Copland, Kate és Leopold, Azonosság, A nyughatatlan, Börtönvonat Yumába) a Slashfilmnek. És milyen jól remélte:

Azzal, hogy egy lepusztult westernbe helyezte az öregedő szuperhősöket, szinte saját zsánert teremtett, ami tényleg nem hasonlítható semmihez.

A realista képregényfilm persze nem újdonság, de Christopher Nolan részletes, technológiailag megalapozott Batman-univerzuma egy varázsmentes övezet, míg a Loganben úgy találkozhatunk életszerű környezetben a lerobbant Farkassal és X Professzorral, hogy közben minden szupererejüket bevethetik.

Logan - Farkas

InterCom

2029-ben járunk, a mutánspopuláció hatalmas veszteségeket szenvedett az elmúlt években – hol külső, hol belső hatások révén –, és Logan sem a régi már: öngyógyító képessége időről időre cserben hagyja, ezért az alkoholizmusba menekül, és mindig tart magánál egy adamantium lőszert, ha végleg elege lenne a földi létből. Egyébként sofőrként talált munkát, és egy elhagyatott texasi erőműben húzza meg magát albínó társával, Calibannel (Stephen Merchant) együtt.

Ők ketten gondoskodnak a demenciával küszködő Charles Xavierről (Patrick Stewart), aki szupererős rohamainak köszönhetően minden mutánsra veszélyt jelent. Az ő életükbe csöppen hirtelen a 11 éves Laura (Dafne Keen), aki egyike azoknak a gyerekeknek, akiket mutáns-DNS-sel nemzettek – és akinek egy célja van: eljutni a mutánsmenekültek Mekkájába, az észak-dakotai Édenbe. Logannek már alapból gyanús ez az útiterv, hát még amikor megtudja, hogy Éden létezését egy X-Men képregényből vette a lány (ne is próbáljunk belemenni), de egy idő után nincs sok választása, megindulnak. És persze üldözi, akinek üldöznie kell.

Logan - Farkas

InterCom

A Logan zsenialitása abban rejlik, hogy a nyílegyenes sztori ellenére, amelyben a fordulatokat (talán azt az egy igazán agyeldobósat kivéve) kilométerekről lehet látni, egy húzással sokkal érdekesebbé tette a filmjét Mangold az összes Marvel- vagy DC-mozinál: eltörölte a tétnélküliséget. Minden pillanatban érezzük, hogy a főhősnek itt komolyan tudnak ártani – és ezt ugye pont azzal a szuperhőssel érték el, akit eddig az elpusztíthatatlansága határozott meg.

Óriási döntés volt a képi világ totális fejre állítása is: az X-Menre olyannyira jellemző hi-tech-abuzálás itt teljesen elmarad, és végig ragaszkodnak az olaj- és rozsdaszagú déli határ menti környezethez, amiről egyszerre ugorhatnak be a Leone-féle spagettiwesternek, a drogkartelles filmek vagy a Breaking Bad.

Így, hogy Jackman és Stewart visszavonult, a Fassbender- vagy Jennifer Lawrence-kaliberű sztárok pedig egyre kevésbé érzik vállalhatónak az Apokalipszis-szintű égéseket, lehet, hogy a Logan lenne a tökéletes pont az X-Men-filmszériára. A tévében úgyis ott van nekünk a Légió.

Ha már hiányzik egy sorozat, amin lehet gondolkodni: indul a Légió

Mától el lehet felejteni minden képregény-adaptációs klisét: az FX új sorozata egy skizofréniával kezelt férfi elméjében merül el olyan képi és hangi megoldásokkal, amit tévében még nem nagyon láthattunk. Magyar premier csütörtök este 9-kor a FOX-on.

Kultúra – frissen, első kézből. Kövesse a HVG Kult Facebook-oldalát!