A szabályzat szerint nem tehetnék meg, de mégis sokan regisztrálnak a Facebookra a 13 év alatti magyar gyerekek közül. A G Data felmérése során a kutatók ezer magyar internetezőt kérdeztek meg arról, hogy a vele egy háztartásban élő, 13 év alatti gyerek használja-e a legnagyobb közösségi oldalt. Az eredmények szerint az internetező háztartásokban élő 13 év alatti gyermekek 22%-a regisztrált már a Facebookra, további 4%-ról pedig a velük egy háztartásban élők sem tudják, hogy tagja-e a közösségi oldalnak.

A veszélyforrások

A G Data szerint egy gyerekre több veszély vár a Facebookon. Mivel még nem tudja, hogy mire szabad kattintania és mire nem, könnyedén eshet az adathalászok csapdájába átverős posztokon és videókon keresztül. Erre az egyik leggyakoribb példa egy híresség nevével és képével történő visszaélés. A „nem hiszem el, hogy Miley Cyrus ezt tette…” típusú bejegyzések vonzzák a gyerekeket, az ilyen kattintások viszont sokszor végződnek a személyes adatok kiszivárogtatásában, a számítógép megfertőzésében.

A következő lehetőség a bűnözők számára a mobilszámla vagy a hitelkártya megcsapolása. Olyan alkalmazásokat programoznak, melyek emelt díjas sms üzenetért cserébe jövőt mondanak, kiszámolják a párkapcsolat sikerességének valószínűségét, vagy más hasonló szolgáltatást nyújtanak.

A harmadik veszélyforrást a gyermekekkel ismerkedni vágyó felnőttek jelentik, akik sokszor álnéven, fiatalkorúként regisztrálnak a közösségi oldalakra. Fontos ezért, hogy a szülők megtanítsák a gyereküknek, hogy csak azokat jelölje vissza, és csak azokkal beszélgessen a Facebookon, akit egyértelműen, személyesen is ismer.

Emellett számolni kell a kortársak rosszindulatával is. Az elektronikus zaklatás (angol nevén cyberbullying) az a jelenség, melynek során a kiközösített gyermekkel, tinédzserrel az interneten vagy mobiltelefonon keresztül csúfolódnak kortársai, vagy ennél is tovább menve fenyegetik a gyereket. A leghírhedtebb ilyen eset Megan Meier története, mely a tinédzser lány öngyilkosságával végződött, illetve néhány napja is történt hasonló.

Végül az utolsó veszélyforrást a gyermek jelenti önmagára nézve, méghozzá azzal, ha olyan adatokat és fotókat tölt fel, melyeket később szeretne letörölni az internetről.

Betartandó szabályok

A G Data vírusirtócég arra hívja fel a figyelmet, hogy a legjobb, ha a kisgyermeket nem hagyjuk egyedül internetezés közben, hanem a közösségi térben, a nappaliban helyezzük el a számítógépet, amit használhat. Így könnyen észrevehető, ha valami felzaklatja.

Az internetes kártevők elkerülése érdekében szerencsés, ha a gyerek nem ugyanazt a gépet használja, amiről aztán a szülő a bankolást is intézi, de ha csak egy számítógép van a háztartásban, akkor hozzunk létre a gyerek számára egy nem rendszergazdai jogosultságokkal rendelkező fiókot.

Emellett fontos, hogy frissített vírusirtó fusson a gépen, és érdemes megfontolni a szülői felügyelet funkciók használatát, melyek segítségével korlátozható a felkereshető weboldalak köre, vagy akár a számítógép használati ideje.

A Facebook kapcsán a gyereknek el kell magyarázni, hogy ne töltsön fel magáról vagy a családjáról képeket a szülő jóváhagyása nélkül, hogy ne kattintson olyan üzenetekre, melyeket nem ért, és hogy a virtuális világban se álljon szóba ismeretlenekkel – azaz ne jelöljön vissza olyan személyeket, akiket nem ismer személyesen. Arra azonban – az Európai Unió új adatvédelmi rendelkezéseinek bevezetéséig – még nincs mód, hogy csupán azért töröljünk egy adatot, mert az hozzánk vagy gyermekünkhöz kötődik. A G Data szakértője szerint ebben az esetben a leghatékonyabb más jogokkal érvelni: például ha a gyermek olyan fotót vagy videót töltött fel, amit mi készítettünk róla, akkor élhetünk szerzői jogunkkal, és levetethetjük a képet a Facebookról.

Amennyiben valaki szeretne a Facebook felé egy 13 év alatti felhasználót jelenteni, ezt az illető facebookos profilján lévő Jelentés/tiltás gombbal teheti meg. Ilyen esetben amennyiben a Facebook moderátorai úgy találják, hogy a profil egy 13. életévét nem betöltött gyerekhez tartozik, törölni fogják azt.