Mi a helyzet a magyarországi orosz információs hadviseléssel vagy befolyásolási technikákkal, mi Magyarország jelentősége? Erről a témáról tartott előadást csütörtökön Rácz András, a Pázmány Péter Tudományegyetem oktatója, külpolitikai szakértője a Political Capital által szervezett From Russia with Hate című konferencián. A konferencia témája a regionális orosz befolyás és információs műveletek voltak, Rácz pedig hangsúlyozottan a saját véleményét fogalmazta meg Magyarországra vonatkoztatva. Csakis hozzáférhető információforrásokból dolgozott, nem végzet tehát levéltári vagy egyéb kutatásokat.

Mi az oroszok célja a magyarországi lépéseikkel, miért fontos ez nekik? Több szempont is vezérli őket, megakadályozni a NATO további bővülését, fegyverzet regionális telepítését. El akarják érni azt is, hogy feloldja az EU a Krím félsziget elfoglalása után bevezetett szankciókat, és a nyugati befolyás keletre szivárgása ellen is lép a Kreml. Rácz felhívja a figyelmet arra, hogy a kétoldalú kapcsolatok is mindig ezeknek az érdekeknek rendelődnek alá. A NATO gyengítése nem mehet szemtől szembe, hiszen a katonai szövetség erősebb, ezért a tagállamokat kell gyengíteni, lazítani a NATO-hoz fűződő szálakat.

Rácz András Oroszország-szakértő

Fazekas István

Magyarország kicsi és gyenge, jelentőségünk egyedül abban áll, hogy EU- és NATO-tagállamok vagyunk. Az oroszok ráadásul nem bíznak meg bennünk, hiszen a kormánypárt rendkívül erős oroszellenességgel kezdte politikai pályafutását. "Nem partner, eszköz vagyunk", mondja Rácz.

Hogy mi működik nálunk, mi nem, azt több mindentől függ. Magyarország nem mondható oroszbarát országnak, bár vannak nyugatellenes érzületeink. De nincsenek sem szláv gyökereink, sem orosz kisebbség – mindkettő jól kihasználható a csehek, a szlovákok esetében egyébként. Ezért a legjobb nem a társadalmat, hanem a politikai vezetőket célozni – stratégiai kötődést kell kialakítani velük. Erre voltak elvetélt és sikeres próbálkozások, Rácz sorolja: a Mol még Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége idején kivitelezett megszerzésének kísérlete elbukott, Paks II. megvalósult. A Sberbank itt van az országban, az elhíresült MET gázszolgáltató is orosz kötődéssel rendelkezik – ezek sikeres műveletek voltak.

Az információ is eszköz. 2014 óta a közmédiában Ukrajnáról sok oroszbarát, orosz eredetű hír jön le, a szeparatista és az ukrán forrásokat egyenrangúnak kezeli a közmédia. Utóbbi ugyan a NATO-t nem savazza, de az oroszokat sem, soha. Rácz kiemeli, hogy a kormánybarát újságok, portálok gyakran szó szerinti fordításban hozzák le az orosz propagandagépezet szócsöveinek számító RT vagy SputnikNews cikkeit – szerkesztőségi cikkekként. Egy újságíró lehet oroszbarát, de ha a tényekkel hadilábon álló propagandát szó szerint átveszi valaki, az nagyon nincs rendjén, mondja a szakértő. Ugyanakkor nehéz megítélni, ez mennyiben az orosz befolyás eredménye, mennyire pedig a magyar szervilizmusé.

Vannak nem mainstream médiumok is, Rácz szerint olyan 80-100 oroszbarát Facebook-csoport van, amelyek a propagandát terjesztik nálunk. Illetve vannak a trollok. Rácz kicsit utánanézett, és arra az eredményre jutott, hogy ugyanazokról a profilokról megy a a kormánybarát és az oroszbarát trollkodás a neten.

A szakszolgálatok képben vannak, eredményeikről a belső szaksajtóban számot is adnak, de nem látszik, hogy ezekkel a kormány valamit is kezdene – ellentétben Csehországgal vagy Szlovákiával, ahol az orosz befolyás elleni külön kormányzati szervezeteket hoztak létre a kormányok.

Rácz felsorolja azt négy próbálkozást, amit kifejezetten Magyarország ellen léptek megfelelő orosz szakszolgálatok.

1. 2014 júniusában jött egy kis hírportálon hír arról, hogy magyarok harcolnak az ukrán szeparatisták oldalán, ez a Szent István Légió. A hírhez egy katonákat ábrázoló kép is járult, amit később más országokban is kijátszottak. Ez egy igazi álhír volt, nem túl profin kivitelezve.
2. 2014 augusztusában egy orosz katonai Felderítő Főcsoportfőnökséghez, a GRU-hoz köthető kis híroldal arról adott hír, hogy Magyarország tankokat küldött Ukrajnába. Az amúgy elsikkadó hírre az orosz külügy hamar reagált, berendelte a nagykövetet, azaz védekezésre késztették Magyarországot.
3. 2016-ban egy inkább orosz belpolitikai célú húzásnál húzta Magyarország a rövidebbet, az orosz média egy 1956-ról súlyosan torzító összeállítást közölt.
4. 2017. február 2-án jelent meg egy cikk, amely Orbán Viktorral szemben fogalmazott meg korrupciós vádakat a korábbi évekre vonatkozóan. Az időzítés fontos, emeli ki Rácz, ez volt a Putyin-látogatás napja. Ez egyértelmű üzenet volt, és a hírt a magyar média is átvette.

A kép elég érdekes, foglalja össze Rácz: az állami média befogadó az orosz propagandára, nincs látható-hivatalos állami válaszlépés, az oroszok pedig aktívan támadnak minket.

Vlagyimir Putyin budapesti látogatásán 2017. február 2-án.

Túry Gergely

Bármit is gondolunk ezekről, az biztos, hogy a magyar állam erőfeszítései nem képesek megvédeni a magyar társadalmat az orosz információs hadviseléstől. Ilyen időszakban a kormánynak talán helyesebb lenne az erősebb félhez csatlakozni, mint kétkulacsos politikát folytatni, de hogy mi a taktika és a stratégia, arról semmit nem lehet tudni hivatalosan.

Még egy érdekességre hívta fel a figyelmet Rácz: Orbán Viktor egész sokáig kifejezetten oroszellenes politikát vitt, majd 2009-ben meghívást kapott Szentpétervárra, ott találkozott Putyinnal is, és utána nem sokkal lényegében kijelentette, hogy Paks II.-t az oroszok fogják felépíteni. (2008-ban még így beszélt Lengyelországban a grúz-orosz konfliktusról: "amikor egy független államot az oroszok katonai agresszióval megtámadnak, akkor nekünk világosan, egyenesen és helyes erkölcsi alapállást elfoglalva érdemes megszólalni. Megmondom őszintén, hogy tényleg lehangol mindaz, amit ma Magyarországon a nyilvánosságban ezzel kapcsolatban látok és hallok. (...) A ma bennünket körülvevő konfliktus lényegi ténye pedig úgy hangzik, hogy Oroszország egy másik független állam, Grúzia területén katonai akciókat hajt végre. Ez az a tény, amiről nekünk véleményt kell kialakítani. Minden más csak mellébeszélés, önfelmentés és a szocializmusból itt maradt erkölcsi relativizmus maradványa." 2010-ben pedig, amikor Moszkvában ismét találkozott Putyinnal, már úgy értesült az Origo, hogy "Orbán egy kész csomaggal utazik Moszkvába. Ebben állítólag a Paksi Atomerőmű bővítése, orosz metrókocsik vásárlása, illetve a magyarországi gáztározók egy részének átengedése mellett az is szerepel, hogy Oroszország kereskedelmi bázist építhetne ki Magyarországon".)

És azóta is látványosan javulnak a magyar-orosz kapcsolatok.