Hodorkovszkij: Meg kell állítani Putyint, különben nagy baj lesz

A korábbi olajmágnás és politikai fogoly szerint súlyos, hogy a világ nem érti: Putyin személyében egy csirkefogóval van dolga, és fogalma sincs, miként kell egy ilyen emberrel tárgyalni. Mihail Hodorkovszkij, aki 10 éves börtönbüntetése után londoni emigrációban él, az Economist kérésére fejtette ki véleményét.


Elszigetelheti Orbán Viktort, ha tovább gyengül a magyar–lengyel dacszövetség

Időzített bomba a magyar–lengyel kapcsolatokban Orbán Viktor oroszbarátsága, súlyosan veszélyeztetheti a két ország véd- és dacszövetségét. Varsó az elmúlt hetekben igyekszik újrapozicionálni magát a nemzetközi színtéren, az odavezető úton azonban a magyaroknak egyelőre nem osztottak lapot. A visegrádi négyeknél pedig a csehek lehetnek a lengyelek új szövetségesei.


Ujházy András közoktatásról, tudományról: „Az emberiség nem beavatott része feladta a megértést”

A kormánynak közel hárommilliárd forintnyi uniós támogatást kell visszafizetnie, mert nem arra költötte, amire kellett volna. Például nem az Öveges-programra, amelynek célja a hatékonyabb és korszerűbb természettudományos oktatás előmozdítása. Interjú a mindenkori kabinetek általtalán legmostohábban kezelt területről, a hazai természettudományos oktatásról Ujházy András vegyész-kémiatanárral, volt iskolaigazgatóval, az Öveges József Tanáregylet elnökhelyettesével. Aki szerint a gyerekek túlterheltsége részben az alulterheltségükből fakad, és 12 éves kortól ragaszkodni kellene az egymásra épülő szaktárgyakhoz.


A szankciók az ártatlanokat jobban sújtják, de a háborúnál a rossz szankció is jobb

A szegények, az egyébként is elnyomottak, és persze a nők, valamint a gyerekek érzik meg gyakran egy ország ellen bevezetett gazdasági szankciók káros hatásait – mutatta ki több közgazdász is az elmúlt évtizedekben. Van azonban olyan helyzet, amikor még mindig ez a kisebb rossz számukra is minden más opcióhoz képest. Azt pedig már John Keynes megmondta évtizedekkel ezelőtt, mit kellene tenni, hogy a szankciók igazán hatékonyak legyenek, és ne az ártatlanokat büntessék, csak épp akkor sem, és azóta sem nagyon hallgattak rá.


Ingyenlaptop aranyáron: ki jár jól az állami pályázattal?

Kampánycélokra használtak fideszes politikusok egy diákokat és tanárokat informatikai eszközökkel kisegítő pályázatot. A beszerzés részleteit takargatják, de a boltban bárki vehet olcsóbban gépeket, mint amennyit az állam átlagosan költ a laptopokra.



Kampányhajrá: a háború mindent eltorzított, de mi jöhet még?

Óriási tétet adott a választásnak Orbán Viktor március 15-i beszédében, mikor arról beszélt, hogy a békepárti jobboldal és a háborúpárti baloldal között kell választani. Márki-Zay próbál szabadulni a ráfestett képtől, de nincs könnyű dolga. A háború mindenkinél újraírta a forgatókönyveket, és egyelőre úgy tűnik, az egészből Orbán Viktor jött ki jobban.


„Orbán a választások közeledtével elfordul Putyintól”

A magyar kormányfő 12 éven át az orosz elnök szekértolójának számított, de most megingott. Mondjuk, ezzel együtt mindig is politikai kaméleon volt, hiszen antikommunistaként indult, jelenleg viszont a világ illiberális ikonjaként tündököl, és a kettő között több bőrt is levedlett magáról. Az orosz invázió azonban váratlanul érte, ezért különleges csavarokra kényszerül. Így foglalja össze a magyar vezetőről kiállított véleményét Amanda Coakley, aki több külföldi orgánumot is tudósít Bécsből.






A lezseren magabiztos Orbán és az erőltetetten optimista Márki-Zay csapott össze március 15-én

Orbán Viktor miniszterelnök választási győzelem esetére most nem fenyegette meg az ellenzéket, minden eddiginél magasabbra emelte viszont a választás tétjét. A leegyszerűsítő - és torzított - üzenet úgy szólt, ők vannak a béke, az ellenzék a háború oldalán. Márki-Zay Péter a csodában bízik, azzal viszont egyet bevitt Orbánnak, hogy mellé állt a színpadra Donald Tusk, miközben a Fidesz nem tudott felmutatni lengyel "testvéreket." Nekik más dolguk volt.


„Könyörgök, március, jöjj vissza újra!” – 1972 történelmi jelentőségű március 15-éje

Már több mint húsz éve kilökték március 15-ét a pirosbetűs ünnepek és a munkaszüneti napok sorából, amikor ötven évvel ezelőtt a forradalom ünnepének leminősítése elleni lázadás a felszínre tört. 1956 óta először ellenzéki tüntetést tartottak Budapesten. Lényegében ez volt az ellenzéki aktivitás kezdőpontja a Kádár-korszakban. A rendőrség brutálisan fellépett. Néhányan börtönbe kerültek, több száz fiatalt rúgtak ki középiskolákból, egyetemekről, munkahelyekről.



Ziemowit Szczerek író: Orbán Viktor egy gigászi tank, Gyurcsány Ferenc sármos széltoló

A Via Carpatia lengyel szerzője nem a Békemenet lengyel légiójával járt Magyarországon. Interjúnkban elmondja, sok kis utat tett meg egy olyan országban, ahol a hegemónia visszaállításáról álmodoznak, ehhez régi-új szövetségeseket keresnek, és a jelek szerint találnak is. Bejön neki Gyurcsány Ferenc, Orbán Viktorról pedig azt mondja, veszélyes játékot űz, de hatékony. Interjú.


Tóta W.: Az utolsó ünnepély

Legyen ez az utolsó március 15-e! Felejtsük el ezt a tévutat, és mondjuk ki bátran: Magyarországnak ebből a háborúból ki kellett volna maradnia! Ünnepeljük helyette április negyedikét, amikor orosz barátaink érvényesítették jogos biztonsági érdekei­ket, és megmutatták a magyaroknak, hol lakik az Úristen. Vélemény.


Mit gondoltak 1848-ban a nemzetről és mit gondolunk róla most?

Ha valami sci-fibe illő fordulat hatására egy asztalhoz ülhetne valaki a XIX. század közepéről egy mai honfitársával, tudnának-e úgy beszélgetni egymással, hogy meg is értik a másik problémáit? Nehéz még csak elképzelni is egy ilyen találkozót, hiszen annyi minden lett más a világban és nem csak a monumentális társadalmi és technológiai változásokra kell itt gondolni, hanem a megélt múlt másféleségére és a magyarsággal, illetve nemzettel kapcsolatos eltérő felfogásokra is.



Ungváry Krisztián: Arcpirító hazugság, hogy a kormány ne lett volna oroszbarát

Pusztító lett volna az uniós válasz, ha Orbán Viktor egyedüliként nem szavazta volna meg az Oroszország elleni szankciókat - mondta a hvg360-nak Ungváry Krisztián történész, aki szerint Putyin nem számított ilyen egységes fellépésre. Ungváry szerint az agresszor kezében vannak még kártyák, arra számít, hogy orosz érdekből nő a széthúzás. Meddig tarthat a háború? Mi jön azután, ha az orosz hadsereg elhagyja Ukrajnát? Interjú.