100 éves a Bauhaus, és most a sötét oldalát is megismerhetjük
Bár csak 14 évig működött, a Bauhaus hatása olyan erős volt, hogy világszerte számos követője akadt. Századik évfordulójáról szülőhelyén, Weimarban új múzeummal emlékeznek meg.
Bár csak 14 évig működött, a Bauhaus hatása olyan erős volt, hogy világszerte számos követője akadt. Századik évfordulójáról szülőhelyén, Weimarban új múzeummal emlékeznek meg.
Újít a CIG: a piacról nemrég még kiszorulni látszó Fundamenta ügynökeivel közösen alapított közvetítőcéget.
A százfős monstre állami intézmény a szittyahívők kedvében járva a keleti külkapcsolatokat is egyengetheti.
Freudi elütések, mosolyfakasztó félrehallások, tudatos betűmerényletek tárháza az írott sajtó története, melynek XX. századi eseteiben a hatalomgyakorlók gyakorta nem ismertek tréfát.
Míg egyesek a gépek lázadásától féltik az embert, a katolikus egyház szerint az emberi tevékenység vezethet katasztrófához. Azt mondják, a racionális tudomány mellől nem szabadna hiányoznia a léleknek.
A hatalom soha nem szívelte a filozófiát, és ez kölcsönös volt – mondja a nemrégiben a nagy presztízsű olasz Galileo Galilei-díjjal elismert, közel fél évszázadon át oktató filozófiaprofesszor. Interjú.
„Az autonómia százszázalékos likvidálása lehetetlen, az, hogy a lehetőségekből mennyit használnak ki az emberek, rajtuk is múlik” – szűri le a közelmúlt tapasztalatait Kornai János, a Harvard és a Budapesti Corvinus Egyetem professor emeritusa.
Vida József szakácsként kezdte, de jó ütemben váltott profilt. A kutyák és a lovak fontosak az életében, maga darálja a takarmányt a tyúkjainak, de forgatott filmet Afrikában és "svábosan spórolós".
Bulgária helyett Görögországban raboskodhatott csak A tolmács című regény hőse – ez a helyszínváltás volt a feltétele annak, hogy Gergely Ágnes felkavaró könyve 1972-ben megjelenhessen Magyarországon.
Lassan már csak machetével lehet közlekedni ebben a társadalmi dzsungelben – jut végletes következtetésre a „kultúrharcon” elszörnyedő, regényeiben Erdély múltját megíró szerző.
A Szemrevaló Filmfesztiválon nézhetünk romantikus, ám merész vígjátékot és szerelmi roadmovie-t is.
Az országimázs-építés egyik pillérének szánt éttermi cigányzene támogatására született kormányprogram, a Muzsikáló Magyarország ötlete Kerényi Imre fejéből pattant ki. A kormánybiztos állítólag akkor érezte a szükségét az állami beavatkozásnak, amikor jó egy éve betért egy vendéglőbe, ahol csalódottan tapasztalta, hogy élő cigányzene helyett csak silány gépi muzsika szól. Hazatérve felkereste Orbán Viktort, akitől a hagyomány feltámasztásáért gyors kormányzati beavatkozást kért. A miniszterelnököt, aki maga is kedveli ezt a zenei műfajt, nem igazán kellett kapacitálni.