A szakemberek szerint nem meglepő, hogy a koronavírus-járvány aggodalmat váltott ki emberek százmillióiból, hiszen új, nem egyértelmű, ismeretlen, kiszámíthatatlan helyzetet hozott létre. A Covid-szorongás kezelésére adnak praktikus tanácsokat a cikkünkben szereplő pszichológusok.
A milliárdos cégeinél bizonyító alkalmazottak saját vállalkozásban is kipróbálhatják magukat.
A német köztelevízióhoz képest a magyar kevésbé kormánypárti – mondta a közelmúltban a magyar miniszterelnök. Tudósítónk a cikkében a honi tévéviszonyokhoz szokottak számára nyújt bepillantást a német közszolgálati újságírás működésébe.
A járvány miatt megváltozott munkakörülmények arra kényszerítik a cégeket, hogy új módszerekkel próbálják magukhoz csábítani a képzett munkaerőt, illetve megtartani a régit. A figyelem anyagilag is megtérül.
A hat nyelven beszélő utolsó magyar trónörökös magyarnak vallja magát és úgy gondolja, hogy édesapja leginkább az optimizmust hiányolná a politikusok vitáiból. Mit ért el Horn Gyula utazó nagyköveteként és a Vöröskeresztben? Mit jelent számára a luxus? HVG portré a párizsi magyar nagykövetről, Habsburg Györgyről.
A nyugati demokráciák a túlélésért küzdenek a tolvaj rezsimek ellen, amelyek mindennél nagyobb fenyegetést jelentenek – írja a tekintélyes brit konzervatív The Times. Már az is előrelépés, hogy megkezdődött harc a kleptokráciák ellen, amelyek kifosztják a saját országukat, és felforgatják a Nyugatot. De lehet, hogy már túl késő.
Trükkösen csökken a szocho, örülhetnek a jól kereső fiatalok, ösztönzik a kriptovaluta-kereskedelmet. Adótörvény-tervezeteket nyújtott be a kormány.
Egészségügy és a közlekedés zöldítése – ezek maradtak az uniós támogatással megvalósítandó helyreállítási terv fő tételei.
Sorozatunkhoz öt írót kértünk fel: írjanak arról, miként élték meg az elmúlt hetet. Egy megkötésünk volt csupán: adunk öt kulcsszót, ezeknek valahol fel kell bukkanniuk ebben a szubjektív visszatekintésben. Péterfy Gergelynek most ezekből kellett ihletet merítenie: szabadulás, bulibárók, spionparadicsom, vétóbajnokok, harcmodor.
Nemzetközi politikai ellentámadásra használja fel Ukrajna azt, hogy tavasszal Oroszország nagy létszámú katonaságot vont össze a két ország határán. A pozícióit erősíti, hogy Moszkva egyre több fronton kerül szembe a Nyugattal.
A hatalom a közízlést szolgálja ki a historizáló épületek replikáival. A modernizmustól azért fordulnak el világszerte, mert az emberek a társadalom értékeiben is elbizonytalanodnak – mondja a velencei biennálé magyar pavilonjának kurátora.
Egyszer talán csak megmosolyogtató emlék lesz abból, hogy a közösségi médiás tartalomszűrők közismert reneszánsz festményeket pornográfiaként jelölnek meg.
A Covid-járványt, a koronavírus okozta betegséget, majd a betegség aktív szakaszát követő lábadozást is kísérhetik tartós és néha súlyos neurológiai tünetek. A tudósok már vizsgálják az okokat, és kutatják a lehetséges gyógymódokat.
Lehet, hogy a populizmus sok helyen akadozik, az emberi gyarlóság azonban megújuló forrást jelent az autokraták számára.
A közösségi média korában már ciki mindig (vagy sokáig) ugyanabban a göncben mutatkozni. Azoknak, akik nem akarnak folyton új ruhákat, kiegészítőket vásárolni, megjelentek a „sima”, tehát nem alkalmi cuccokat kínáló kölcsönzők.
Bár az épületek lapos vagy sátortetőinél kreatívabban is elhelyezhetők, mi több, sokszor hatékonyabban üzemeltethetők a napelemek, a látványos alternatívák nem mindig fenntarthatók.
Lili és lánya, Edit Ausztráliában élnek, de igyekeznek tartani magyarságukat. Kiderül, hogy a család súlyos terhet cipel: Lili elsőszülött lányát Magyarországon hagyta, mikor 56-ban elmenekült az országból. 60 évvel később Budapestre utaznak, hogy találkozzanak a család egy másik ágával. Lili, első rész.
A klíma- és a járványválság újraértelmezheti a felelősségünket a gyerekvállalás és a jövő iránt. Míg sok nő eddig leginkább csak a szülés időzítésében volt bizonytalan, addig ma már vannak, akik magában a szülésben bizonytalanok.
Belegondolni is nehéz a Nyugatra átszökő szülők dilemmájába. A német újraegyesítésről szóló Eljött a paradicsom című sorozatunk következő darabja.
A kalandorok századának egyik leghíresebb kalandora volt a magyar-szlovák-lengyel Benyovszky Móric, aki első magyarként (szlovákként, lengyelként) járt a Föld sok eldugott helyén, melyet az ő emlékirataiból ismert meg a világ. Könyvek, kutatások, műalkotások és kommersz darabok tömege szól az életéről, amely mégis tele van máig megoldatlan rejtélyekkel. Már a neve is 33 változatban szerepel a Deutsche Nationalbibliothek katalógusában. Vannak, akik szabadságharcosként őrzik emlékét, aki korát messze megelőzve, első fehér emberként adta életét a gyarmati népek szabadságáért, és vannak, akik notórius hazudozóként, rabszolgakereskedőként, szerencsevadászként tartják őt nyilván. A Magyar-Madagaszkári Társaság Benyovszky-évnek hirdette ki az ideit születésének 280. évfordulója alkalmából. Holott nem is akkor született. Az viszont biztos, hogy 235 évvel ezelőtt, 1786. május 23-án halt meg (vagy 24-én).
