Jól fogy a külföldi magyar csoki

A tavalyi év első kilenc hónapjában 12 tonna csokoládét fogyasztottunk, a praliné fogyasztása 39 százalékkal, a táblás csokoládé fogyasztása 11 százalékkal nőtt, míg a szeletes csokoládé fogyasztása stagnál – áll a GfK felmérésében. A háztartások a vizsgált időszakban 20 milliárd forintot meghaladó összegért vásároltak csokoládét. A szeletes édesség vezet 42 százalékkal, 33 százalékot tesz ki a táblás, míg 25 százalékot ért el a praliné fogyasztása.

Egyre többen eszik

A hazai piacon jelenleg 23-24 százalék a nem itthon gyártott édességek aránya – mondta a hvg.hu-nak Halbritter Mátyás, az Édességgyártók Szövetségének (ÉSZ) elnöke. A táblás és a szeletes csokik értékesítése folyamatosan nő a magyarországi piacon; ez jól illeszkedik az uniós országokban már kialakult tendenciához. Az Európai Unióba való belépés nem hozott drasztikus változást; igaz, megszűntek a vámok, de korábban is voltak kedvezmények ezen a területen – magyarázta az elnök.

Szakemberek szerint a fokozódó versenyben csak azok a vállalatok maradhatnak talpon, amelyek üzleti stratégiájukba a méretgazdaságosság elvét is beépítik. A hazai piac gyártói főleg az olcsó munkaerő és az alacsonyabb anyagköltségek miatt viszik külföldre a gyártást – indokolta Halbritter a magyarországi édesipar kiköltözésének okát.

Ahhoz, hogy egy áruról kiderüljön, magyar termék-e vagy sem, nem kell böngésznünk a csomagolás apró betűs részeit, elég ránézni a vonalkód első három számjegyére. Így rögtön kiderül például, hogy a Piros mogyorós már nem magyar üzemben készül, a Negro cukorka zacskóján a 859-cel kezdődő vonalkód pedig arra utal, hogy a torok kéményseprőjét Csehországban állították elő. Ma már egyre kevesebb magyarnak vélt termék vonalkódja kezdődik a valóban Magyarországon készült termékeket jelölő 599-es számjegyekkel.

Az elmúlt nyáron a Fundy márkanév alatt főként gumicukrot és csokoládét gyártó Candy Plus Magyarország Kft. (CPM) is bezárta gyáli üzemét. A Fundy-birodalmat 1989-ben alapította Futó Péter, aki előbb eladott, majd visszavásárolt régi üzemeiből kettőt, míg a harmadikat, a gyáli üzemet a csehek szerezték meg. A rövid itt-tartózkodás után a CPM Kft. a csehországi Hodoninba helyezte át üzemét. A gyáli gyár kapacitásának teljes kihasználása mellett sincs mód a bővítésre – indokolta kivonulását az édesipari vállalkozás, amely nem titkolta, hogy a csehországi alacsonyabb munkabértől a termelés összköltségének jelentős csökkentését reméli.

Ugyancsak a múlt év végén vonult ki Magyarországról a Nutti márkanév alatt mogyorókrémet és csokoládéport gyártó szegedi Candy Hill Kft. Az évente több százmillió forintos forgalmat elérő édesipari vállalkozás már meg is vásárolta szlovákiai telephelyét. A Pozsony melletti háromezer négyzetméteres új területre azért volt szükség, mert az ottani adózási és egyéb adminisztratív feltételek kedvezőbbek az itthoninál.

Az átszervezések folyamatában mégiscsak a Győri keksz sorsa váltotta ki a legnagyobb visszhangot. A Győri Keksz Kft. tulajdonosa, a Danone ma már Varsóban állítja elő egyik legújabb termékét Győri pilóta piskótatallér néven, míg a nevében szintén győri termék, a mini bagett gyártása Prágába költözött.

Az éves szinten 12 milliárd forintos forgalmat bonyolító Győri Keksz Kft. azonban továbbra is Székesfehérváron gyártja az ostyás termékeit - a Balaton szeletet és a nápolyikat -, a kekszek egy részét - Vaníliás karika, Győri Édes -, Győrben készül viszont a Pilóta keksz, a sós TELE-kekszek és a cukorkák - mondták el a cégnél a hvg.hu érdeklődésére.
 
A vállalat korábbi 600 dolgozójából jelenleg 210-en dolgoznak Győrben, míg Székesfehérváron 180-an. "Minden elbocsátott dolgozónak találtunk megoldást: több mint harmincan áttelepültek Székesfehérvárra, a többieknek pedig új munkalehetőségek keresésében segítettünk. Volt olyan is, aki magánvállalkozásba fogott, nekik is segítettünk az indulásnál" - tették hozzá a cégnél.

A Boci csoki gyártója, a Nestlé Hungaria Kft. is vállalkozásának átszervezése mellett döntött, átrajzolva ezzel a Magyarországon gyártott termékek palettáját. A táblás csokoládék, köztük a közkedvelt Boci már nem magyar termékek - ma már Csehországból érkeznek a magyar piacra. A Bocinak évekig otthont adó Szerencsi gyár mára a Nescafé kávé- és Nesquik kakaópor gyártásának regionális központja lett, s az édesipari vállalat onnan látja el a közép-kelet európai országokat kakaó és kávétermékeivel. Az átszervezést legjobban a Nestlé oldotta meg, továbbra is 1400 embernek ad munkát.

A világ második élelmiszeripari birodalma, a Kraft Foods is hasonló lépésre szánta el magát. A Sport szeletért és a Piros mogyorósért kedvelt édesipari óriás szigorú költségcsökkentő programja keretében tavaly bezárta budapesti kávé- és édesüzemét. Így a közkedvelt rumos-kakaós édesség, amelynek termékskálája sokat bővült az elmúlt években - van már Sport falat és ostya, megvásárolhatjuk akár XXL csomagolásban is, s az ínyencek kedvéért megjelent a fehér csokis verzió is – Ausztriából és Szlovákiából érkezik. A Sport szelet elszlovákosodása mellett a Kraft gyárainak bezárása is fájdalmasan érintette a magyar munkavállalókat.

A nagyobbak közül a Stollwerck az egyedüli, amelyet nem érintett meg az elvándorlás szele, az évente 15 milliárdos forgalmat bonyolító cég ugyanis növelte hazai kapacitását és újabb beruházásokat tervez Magyarországon. „Tavaly év végén megvettük a Bonbonetti Sütőipari és Édesipari Rt. nagykanizsai édesipari ágát”– mondta a hvg.hu-nak Justin István, a Bonbonetti Csoport ügyvezető igazgatója. Az új beruházással a terméklista is bővült a Stollwerknél, Nagykanizsán ostyákat gyártanak. „Nem tervezük külföldre vinni a termékek gyártását” – hangsúlyozta Justin István.