Nem lesz gyerekeinké a jövő, ha nem tanítjuk meg őket programozni
A programozás már korántsem az informatikuszsenik kiváltsága, hamarosan ugyanolyan fontos készség lehet, mint az írás vagy az olvasás. Magyarországon vannak pozitív példák arra, hogyan kellene a fiatalokat bevezetni a kódolás világába.
Kisiskolás gyerekek ülnek egy tanteremben, mindegyikőjük előtt monitor és billentyűzet – a képernyőkön egy háromdimenziós videojáték-világ látszik, ahol minden kis kockákból épül fel. A külvilágot szinte teljesen kizárva, elmélyülten mozgatják karaktereiket az elmúlt évtized legsikeresebb számítógépes játéka, a Minecraft világában.
A négyszögletes, mégis bájos virtuális környezetben egy falut bozóttűz fenyeget, a nebulók küldetése az, hogy beprogramozzák segítőjüket, egy kis szürke robotot, a száraz aljnövényzet eltávolítására, megakadályozva a lángok tovább terjedését. Játszva ismerkednek meg a programozás alapjaival, s közben kritikus gondolkodást, kreativitást tanulnak. Üdv a XXI. századi oktatás világában!
Persze a fent leírt programozás órát hiába keresnénk egy átlagos magyar oktatási intézményben. Magyarországon főleg magániskolák foglalkoznak a kódolás játékos megismertetésével.
Aki ezt a tudást megszerzi, az nem csak használója, hanem alkotója is lesz a digitális világnak
– mondja Breuer Anita, a kódolás élményszerű tanításának hazai úttörője, a Logiscool egyik alapítója. Az idén hatéves cég már a világ 14 országában tanítja 6-18 éveseknek a programozást.
Az utánpótlásra nagy szükség is van, különböző becslések szerint most nagyjából 20-30 ezer programozó hiányzik a magyar piacról, de Breuer Anita szerint a hiány ennél jóval nagyobb lehet, ha belevesszük azokat a munkaköröket, amelyekhez részben van szükség kódolási ismeretekre.
