Szeretettel Brüsszelből: A belga kormányfővel megtörtént, ami Orbán Viktorral nemigen fog

Vértessy Péter / Brüsszel

5 perc

2020.05.26. 09:00

2020.05.26. 09:39

Európában a hivatalos adatok szerint lakosságarányosan Belgiumban haltak meg a legtöbben, ezért sokan a kormányt teszik felelőssé, egy kórház dolgozói személyesen Sophie Wilmès miniszterelnökön verték el a port.

Azt, hogy a koronavírus-járvány és a márciusban bevezetett szigorú kijárási korlátozások a normálistól mennyire eltérő világot teremtettek Belgiumban, talán a két alábbi példa illusztrálja a legjobban. Brüsszel kihalt főterén, a Grand Place-on, ahol a télen-nyáron ott tolongó turisták miatt máskor egy gombostűt sem lehet elejteni, most a kockakövek között kizöldült a fű. A főtértől nem messze található másik fő turistalátványosság, egy pisilő kisfiúról mintázott pöttöm Manneken Pis pedig immár hivatalos koronavírus-szájmaszkban pompázik.

Az élet ettől a héttől már Belgiumban is kezd visszazökkenni valamilyen új, a korábbi „normálisra” távolról emlékeztető, de attól azért jócskán eltérő kerékvágásba. Az ország nem sokszor szerepelt a koronavírusról írott címlapsztorik között, pedig ugyancsak megérdemelte volna, hiszen az olasz, a francia és a napjainkban zajló brit katasztrófával is összevetve a kórokozó Belgiumban sokkal nagyobb pusztítást végzett.

A pisilő kisfiú nemzeti zászlós maszkban

Aktualizált jelkép

AFP

A brüsszeli VUB egyetem kutatóinak megállapítása szerint a II. világháború óta 2020 áprilisában haltak meg a legtöbben az országban, mivel abban a hónapban tetőzött Belgiumban a járvány, amely azóta csak igen lassan csillapodik. Február elején regisztrálták az első fertőzöttet, és máig több mint 9200-ra emelkedett a halálos áldozatok száma.

Ezzel a 11 és félmilliós Belgiumnak jut az a kétes dicsőség, hogy az egymillió lakosra eső áldozatok száma Európában itt a legmagasabb: 795. Csak összehasonlításképp: ugyanez az adat jóval alacsonyabb a járvány sújtotta Spanyolországban (598), Olaszországban (537) vagy az Egyesült Királyságban (531).

A kórházba került fertőzött betegeknek több mint a fele Belgiumban is idős, 71 év fölötti ember és az áldozatok több mint 51 százaléka idősek otthonában élt. Ezek a statisztikák persze itt is sokakat elgondolkodtattak, és egyesek ugyancsak hajmeresztő következtetéseket vontak le belőlük.

A korlátozások enyhítése után sorban állnak a brüsszeli üzletek előtt

Rendetlen kerékvágás

MTI / EPA / Olivier Hoslet

Az oxfordi egyetemen tanító közgazdász, Jan-Emmanuel de Neve például a flamand VRT televízióban állt elő egy minimum meghökkentőnek nevezhető ötlettel. Szerinte a járvány miatt megbetegedett sok idős ember aránytalanul nagy terhet jelent a belga egészségügyi rendszernek, ám a kijárási és egyéb korlátozások súlyos gazdasági hatásai nem őket, hanem elsősorban a fiatalokat sújtják, ezért véleménye szerint célszerű lenne az idősebb korosztályt egy egyszeri koronavírus-adóval sújtani. Az ötlet részleteinek kidolgozására és népszerűsítésére szerencsére nemigen volt ideje, akkora volt a felháborodás.

A kiugróan rossz belga mortalitási adatokra sokféle részmagyarázatot olvastam már, de igazából egyik sem mondja el az egész történetet. Az egyik – közhelyes – megközelítés az, hogy a 11 és fél millió lakos egyharmad magyarországnyi területen zsúfolódik össze, tehát a nagy népsűrűség is hozzájárulhatott a vírus terjedéséhez. A belgák 98 százaléka városlakó, és főleg Flandriában az is megszokott dolog, hogy az emberek idős korban bevonulnak egy minden kényelemmel rendelkező öregek otthonába. Flandriában most ezek az intézmények lettek a fertőzés melegágyai.

Az igazsághoz viszont az is hozzátartozik, hogy a munkahelyek zömét és az egész belga egészségügyi rendszert felkészületlenül érte a járvány. A fertőzöttek megkérdezett csoportjának fele például arról számolt, hogy a koronavírust nagy valószínűséggel a munkahelyén szerezte be.

Az újranyitásra készülnek egy brüsszeli boltban

Vigyázat, munkahely!

MTI / EPA / Olivier Hoslet

A „normális” időkben jó színvonalon teljesítő és megbízható belga egészségügyről pedig nem egészen egy hete állapította meg az Európai Bizottság, hogy a koronavírus-járvány okozta extra megterhelés számtalan gyengeségre, köztük az egészségügyi és ápoló személyzet, valamint a személyi védőfelszerelések, maszkok, köpenyek és kesztyűk krónikus hiányára világított rá. Utóbbira csak egy példa: a járvány csúcsán derítették ki a belga lapok, hogy pár évvel ezelőtt a brüsszeli szövetségi egészségügyi minisztérium – lejárt szavatossági időre hivatkozva – védőmaszkok millióinak megsemmisítését rendelte el, majd ezeket, a várható nagy költségre hivatkozva, elmulasztotta pótolni.

Nem is csoda ezek után, hogy a belga orvosok és betegápolók egyre kevésbé hiszik azt, hogy az ügyvezető szövetségi kormány profi módon kezeli a válságot. Nemtetszésüket a napokban látványosan kifejezésre is juttatták, amikor az egyik brüsszeli kórházba ellátogató Sophie Wilmès miniszterelnök fogadására felsorakozott személyzet – mint az alábbi felvételen látható – egyszerűen hátat fordított a magasrangú látogatónak.

Külföldiként Belgiumban élve semmi meglepőt nem találok abban, hogy a belgák – miként oly sok más ország polgárai – nem bíznak saját kormányukban, de, mint kiderült, egymásban sem. A leuveni katolikus egyetem kutatói számoltak be erről május 10-e, a kijárási tilalom első, részleges enyhítése után. 83 ezer fő részvételével végzett közvélemény-kutatásuk szerint a belga polgárok 85-90% százaléka eleve úgy véli, hogy honfitársaik nem fogják majd betartani az új, fokozatosan enyhített szabályokat sem. Főleg azt, amelyik a hosszú hetek elzártsága, önkéntes vagy nem önkéntes karanténba vonulása után megengedi, hogy mindenki maximum négy embert fogadhasson a lakásában vagy házában – feltéve, hogy ez mindig szigorúan ugyanaz a négy személy. Thomas Neyens professzor, a kutatás vezetője szerint a 18-35 közötti férfiak fele eleve azt közölte, hogy esze ágában sincs ezt a korlátozást figyelembe venni.

Fülöp belga király védőmaszkban beszélget egy brüsszeli üzlet eladóival

Királyi többes

MTI / AP Pool fotó / Didier Lebrun

A fertőzöttségi statisztikák azonban fokozatosan javulnak, és azok, akik nem tud otthonról dolgozni, kényszerűségből kezdenek visszatérni a munkába. A tilalmak feloldása után azonban egészen más lett a munkába járás is: aki csak teheti, kerüli a tömegközlekedést, és a kerékpározást választja. A bicikliboltokat megrohamozták az emberek, a bejáratok előtt hosszú sorokban várakoztak, hogy bejuthassanak, és nem egy kereskedő számolt be arról, hogy az olyan, pár ezer euróba kerülő elektromos kerékpárból melyből korábban hetente 2-3 darabot adtak el, most alig tudják kielégíteni az igényeket.

A brüsszeli Mini Európa makettparkban máris elkészültek a távolságtartást ironikusan bemutató apróságok

Így jártak

AFP

A kijárási zárlat idején elnéptelenedett utak látványa sokaknak meghozta a kedvét a kerékpározáshoz. Az utakon lényegesen kevesebb az autó – és ami nagy változás: katonákat sem kell majd kerülgetni, mivel szeptembertől végleg eltűnnek majd Belgium utcáiról a fegyveres járőrök. A hadsereget még 2015 januárjában, a párizsi Charlie Hebdo című újság elleni véres terrortámadás után vezényelték ki, hogy támogassa a rendőrséget a sebezhetőnek tartott intézmények védelmében. A 2016 márciusi brüsszeli terrorista merényletek után a járőröző katonák száma 1800-ra nőtt, ám most a belga szövetségi védelmi miniszter szerint a terroristaveszély csökkenése miatt a rendőrségnek már nincs szüksége további katonai támogatásra.