Orbán úgy adja vissza rendkívüli felhatalmazását, hogy sok mindent megtart belőle

A kétharmad esetleges működési zavarától félt Orbán Viktor, amikor bevezettette a különleges jogrendet. Most rizikó nélkül mond le róla, hogy aztán bármikor visszavehesse. Sőt, legújabban kiderült, ezt máris megkezdi.

Orbán úgy adja vissza rendkívüli felhatalmazását, hogy sok mindent megtart belőle

Igen, ennyire jól állunk – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió szokásos pénteki alákérdezős interjújában a múlt héten, amikor a riporter azt tudakolta, miért javasolja az Országgyűlésnek a rendeleti kormányzás lehetőségét a kezébe adó felhatalmazási törvény visszavonását. A rövid, lakonikus válasz jól jelzi, mit jelentett a kormányfőnek az a két hónap, amiről korábban ő maga mondta, hogy valahol a háború és a békebeli demokrácia között helyezné el. A különleges jogrend mindössze egy eszköz volt, amit Orbán fel tudott használni a céljai elérésére, de nagy szüksége nem volt rá.

A veszélyhelyzet március 11-ei kihirdetése után a Fidesz-kétharmad – Orbán szavaival: az ország 133 bátor embere – ugyanazzal a lendülettel minden fenntartás nélkül megszavazta a felhatalmazási törvényt, időkorlát nélküli lehetőséget adva miniszterelnökének a rendeleti kormányzásra. A jogállamokban szokatlan megoldást Orbán abból a megfontolásból szavaztatta meg a parlamenttel, hogy úgy számolt: Magyarországon is elszabadulhat a járvány, s ezzel esetleg odalehet a kétharmados többsége. Ám a tömeges megbetegedés nem csupán az országot, de lényegében az egész térséget elkerülte, így a parlament is folyamatosan ülésezett. Az Orbánt kritikátlanul támogató kormánypárti képviselők pedig a veszélyhelyzet idején is megtorpanás nélkül áldásukat adták a koronavírushoz legtöbbször semmilyen módon nem kapcsolódó törvényjavaslatokra (lásd alább a döntéseket felsoroló hosszú listánkat).