Orbán úgy adja vissza rendkívüli felhatalmazását, hogy sok mindent megtart belőle

Igen, ennyire jól állunk – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió szokásos pénteki alákérdezős interjújában a múlt héten, amikor a riporter azt tudakolta, miért javasolja az Országgyűlésnek a rendeleti kormányzás lehetőségét a kezébe adó felhatalmazási törvény visszavonását. A rövid, lakonikus válasz jól jelzi, mit jelentett a kormányfőnek az a két hónap, amiről korábban ő maga mondta, hogy valahol a háború és a békebeli demokrácia között helyezné el. A különleges jogrend mindössze egy eszköz volt, amit Orbán fel tudott használni a céljai elérésére, de nagy szüksége nem volt rá.

A veszélyhelyzet március 11-ei kihirdetése után a Fidesz-kétharmad – Orbán szavaival: az ország 133 bátor embere – ugyanazzal a lendülettel minden fenntartás nélkül megszavazta a felhatalmazási törvényt, időkorlát nélküli lehetőséget adva miniszterelnökének a rendeleti kormányzásra. A jogállamokban szokatlan megoldást Orbán abból a megfontolásból szavaztatta meg a parlamenttel, hogy úgy számolt: Magyarországon is elszabadulhat a járvány, s ezzel esetleg odalehet a kétharmados többsége. Ám a tömeges megbetegedés nem csupán az országot, de lényegében az egész térséget elkerülte, így a parlament is folyamatosan ülésezett. Az Orbánt kritikátlanul támogató kormánypárti képviselők pedig a veszélyhelyzet idején is megtorpanás nélkül áldásukat adták a koronavírushoz legtöbbször semmilyen módon nem kapcsolódó törvényjavaslatokra (lásd alább a döntéseket felsoroló hosszú listánkat).