A középkori európai pestisnek és egy történelmi véletlennek tulajdonítja két amerikai kutató, hogy Kelet-Európa és Nyugat-Európa között ilyen fejlettségi különbség alakult ki.
Ha Nyugaton kevés a munkaerő, akkor jobban megfizetik, ha Keleten, akkor jobban kizsákmányolják. Hát igen, errefelé ez már régóta így van, mondhatnánk. De mennyire!
Habár 1346-ban még csak kis különbségek voltak Nyugat- és Kelet-Európa politikai és gazdasági intézményrendszere között, 1600-ban már egy világ választotta el azokat egymástól
– olvasható két amerikai közgazdász, Daron Acemoglu és James Robinson 2012-es (magyarul 2013-ban megjelent) könyvében, amelynek címe: Miért buknak el nemzetek? (Alcíme és témája pedig: A hatalom, a jólét és a szegénység eredete.)
A könyv arról is szól, hogy történelmi véletlenek pár száz év távlatában nagy különbségeket okozhatnak, és ezek a különbségek makacsul tovább élnek. A gazdag példatár egyik esete a nagy európai pestisjárvány az 1340-es években (amelyhez Boccaccio Dekameronja is kötődik). A tömeges halálozás miatt munkaerőhiány állt elő. Angliában és több más nyugat-európai országban ez ahhoz vezetett, hogy a parasztok – illetve általában a dolgozók – magasabb béreket, több jogot vívhattak ki maguknak.
David Zucker, a Naked Gun rendezője biztosan nem nézi meg a Liam Neesonnal készült negyedik részt, mert az szerinte ötlettelen másolat lesz csupán. A ZAZ-trió egyharmadával Leslie Nielsen fingógépéről, a pilótás pedofilpoénokról, a Top Secret bukásáról és O.J. Simpsonról is beszélgettünk. És persze a Csupasz pisztoly 4-ről, amiből kihagyták.
Nem világos, hogy a leginkább szablyacsörgetésnek tekinthető kereskedelmi háború átmegy egy langymeleg állapotba, vagy augusztus elsején totális káosz lesz a vége.
Vajon eljön az idő, amikor a boltok nekünk fizetnek majd azért, hogy náluk vásároljunk? Nem tudni, de tény, történelem során volt néhány furcsa példa arra, mi miért került kevesebbe és ennek mi lett a következménye. Elek Péter hozott is párat a Duma Aktuál közönségének.
