Korábban túlzottan optimisták voltunk a járvány leküzdésének idejét tekintve – vallja Szlávik János. Az infektológus szerint legalább egy év, mire kiderül, hogy mit tudnak a vakcinák, az ugyanis, hogy jövő év elején már léteznek majd oltások, nem jelenti azt, hogy hatékonyak is. De lesz-e magyar vakcina? Ezt is elárulja M. Kiss Csabának.
A Színművészeti Egyetem lemondott rektorhelyettese úgy véli, hogy a hatalom hamarosan majd adminisztratív eszközökkel akar véget vetni a diákok tiltakozásának és a blokádnak. S, hogy miért az SZFE diákjai hallatják legerősebben a hangjukat? Ez szinte a felvételi szempontjaiba van kódolva – vallja meg Novák Eszter M. Kiss Csaba kérdésére.
Egy ilyen horderejű dolog nem múlhat el változás nélkül – mondja a koronavírus-járvány hatásáról Székely Levente szociológus. A mostani fiatalok életében pedig meghatározó élmény lesz a pandémia, aminek meglepő hatásai is lehetnek. De szexi-e ma a szociológia? Ezt is elárulja M. Kiss Csabának.
A Semmelweis Egyetem rektora szerint jön a járvány második hulláma, de nem nyáron. Azt mondja, az elsőben elrendelt korlátozásokat még egyszer nagyon nehéz lenne kivitelezni, egyrészt, mert az emberektől nehéz elvárni a korábbi fegyelmezettséget, másrészt a gazdaságot, a munkahelyeket rendkívül veszélyeztetné. Meggondolandónak tartja, hogy óvatos, folyamatos őrködéssel csökkentsék a járvány újabb felvonásának hatását.
A nemrég a Momentummal szövetkező független parlamenti képviselő várja az ellenzéki pártok megegyezését, és bármiben is állapodnak meg, ő – mint fogalmaz – be fog állni a sorba. 2018-ban, LMP-s színekben volt már miniszterelnök-jelölt, most nem gondolkodik ezen, azt mondja, vannak nála esélyesebb jelöltek az ellenzéki térfélen. Szerinte bármelyik ellenzéki aspiráns alkalmasabb lenne az ország helyzetének kezelésére, mint Orbán Viktor.
A parlament büntetési gyakorlata már előző, enyhébb formájában is sértette a szólásszabadságot, mondta ki a strasbourgi emberi jogi bíróság. A házelnök immunis a döntésre, de a 8,2 millióra bírságolt, négygyerekes Tordai Bence nem hátrál meg.
A gazdag menők a páholyban ültek és reménykedtek, hogy a sameszaiknak sikerül elcsalni a futamot. Utálták Parizert, a zsidó zugbukmékert, akit legszívesebben keresztre feszítettek volna, mert a legtöbb esetben vitte a téteket. De megbíztak benne, mert ha nyertek, Parizer mindig fizetett. Dezső András magyar szélhámosokról, svindlerekről szóló cikksorozatának újabb epizódjában a Kerepesi úti ügetőn belül működő illegális bukmékerkedésbe vezet be minket olyan tanúk elmondása alapján, akik a nyolcvanas években és a kilencvenes évek elején maguk is tiltott szerencsejátékokból éltek.
A szovjet–magyar szocializmus hétköznapi és kulisszák mögötti világába pillanthatunk be Kulcsár István Gyilkosság a magyar követségen című regényében.
Az 1871-es népfelkelés megrengette a társadalmi hierarchiát és jelentős közéleti szerephez juttatta a nőket is. Emancipációtörténeti szempontból ez kulcsfontosságú, bár az, hogy választójogot kapjanak, akkor még szóba sem jött.
Politikai, vallási vagy társadalmi meggyőződésükön túl a kognitív készségek tesztelésére használt bonyolultabb feladatokban nyújtott teljesítményük alapján is azonosítani lehet a szélsőséges nézeteket vallókat – állítják brit kutatók a Philosophical Transactions of the Royal Society B című folyóiratban közölt tanulmányukban.