Mindkét fél engedett, így mindenki győzelemként tálalhatja a Brexit-alkut

Valószínűleg már a karácsonyfákat díszítették Európa-szerte, amikor december 24-én, kora délután a két elcsigázott tárgyalódelegáció végre mindenről megállapodott, és megszületett az alku arról, hogyan lép ki e hét péntektől az Egyesült Királyság az Európai Unióból. Bár pontosan senki sem tudja megjósolni, hogy mi következik január 1-jével, egy hosszú és több rövidebb folyamat lezárult. A 2016-os népszavazás után négy és fél év telt el, mire valóság lett a Brexitből. Tizenegy hónap múlt el azóta, hogy a lisszaboni szerződés 50. cikkelye alapján a britek 2020. január 31-én megszűntek az EU tagjai lenni, és megkezdődött a tényleges kilépéshez vezető átmeneti időszak. Két hónap telt el azóta, hogy az álláspontok olyan messze voltak, hogy Brüsszelben és Londonban is káoszt ígérő brit kizuhanással számoltak.

És négy hétbe telt, mialatt – gyakorlatilag nonstop egyeztetéssel – összekalapálták a megállapodást, miután november végén az egymással civakodó főtárgyalók (Michel Barnier és David Frost) feje fölött átnyúlva átvette az irányítást Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság német elnöke, és Boris Johnson brit miniszterelnök, akik számtalan telefonhívás során, tegeződve tisztázták az utolsó részleteket is. Ha pedig nem lett volna elég annak a bonyolultsága, hogy az unióból 48 év után kiválik az EU második és a világ ötödik legnagyobb gazdasága, még beütött a koronavírus-járvány is, ami tovább nehezítette a tárgyalásokat.