Ragaszkodik villanyírógépéhez az irodalmi Nobel-díj spanyol várományosa

Amíg ki nem vonják az írógépét a forgalomból, nem hagy fel a filozofikus eszmefuttatásokkal átitatott, rejtelmes történetmeséléssel Javier Marías. A kortárs spanyol irodalom virtuózának műveit világszerte 50 országban olvassák, eddigi 15 regényéből 6 - legutóbb a Berta Isla - már magyarul is megjelent.

  • Horeczky Krisztina Horeczky Krisztina
Ragaszkodik villanyírógépéhez az irodalmi Nobel-díj spanyol várományosa

Nincs számítógépe, okostelefonja, mobilja, közösségi hálózata, technofóbiája. Van távbeszélő- és faxkészüléke, játékkatona-gyűjteménye, padlótól a plafonig érő könyvtára számos ritkasággal, és egy Olympia Carrera de Luxe márkájú elektromos írógépe; ezzel a típussal dolgozik több mint 25 éve.

Nem sietek. Amikor írok, nem takarékoskodom az idővel. Ellenkezőleg. Részint azért írok, hogy időt veszítsek

– mondja. Szeret papírra írni, kézzel javítani, újragépelni. „Nem érdekel, hogy gyorsabb legyek. Az érdekel, hogy lassabb legyek” – felelte mindazoknak, akik megpróbálták rávenni a PC-használatra.

Javier Marías a kilencvenes években lett sikeres író /// Negyedszázada ugyanazon az írógépen
AFP

Az 1951-ben Madridban született Javier Marías ez idáig 15 regényt, számos novellás-, gyűjteményes és esszékötetet jegyez. Hetente publikál az El País napilapban. Művei 44 nyelven olvashatók, legalább 8,5 millió példányban keltek el világszerte. Spanyolország legünnepeltebb élő elbeszélője visszautasítja az állami díjakat, jó ideje az irodalmi Nobel-díj várományosa. Magyarul eddig hat regényét és az Amikor halandó voltam című, 1998-as novelláskötetét adták ki. Legutóbbi kötete, a 2017-es Berta Isla tavaly jelent meg a Jelenkor Kiadónál.

Az állami alkalmazottakon spórol a kormány, nehogy mások érezzék a megszorítást

Az állami alkalmazottakon spórol a kormány, nehogy mások érezzék a megszorítást

Muszáj költségvetési szigort felmutatnia a kormánynak, de ennyi idővel a választás előtt ezt úgy kell megcsinálnia, hogy ne az átlagember szenvedje meg igazán. Az eredmény: az állami cégeknek kell spórolniuk a dolgozóikon. Az állam nem omlik össze, a költségvetés viszont bajban van, úgy is, hogy már a sokadik hasonló lépést tették meg.