Ónody Gomperz: A lottóötös és a kormányváltás esélye a NER-ben
Amíg a kormány elméletileg leváltható választások útján, addig demokráciában élünk – hajtogatják tíz éve az egyrészt-másrészt között egyensúlyozó politológusok. Kérdés, hogy szabad választásnak minősíthető-e az az esemény, amelyen annyi esély sincs a kormányt leváltani, mint nyerni a lottón. A német alkotmánybíróság szerint nem. Vélemény.
Gyakrabban tér be Németh Szilárd egy bevándorlók által működtetett vegán étterembe tahinis céklalevest szürcsölni, mint ahányszor a kormány elismerően nyilatkozik valamelyik nyugati ország intézményéről. Most azonban a magyar igazságügyi miniszter egyenesen mérföldkőnek titulálta a német alkotmánybíróság egyik határozatát. Természetesen azt, amely felülírta az Európai Bíróság ítéletét, és ezzel szíven lőtte az uniót, de ez abból a szempontból mellékes, hogy a fülkeforradalom óta talán még egyszer sem hivatkozott pozitív előjellel kormánytag a rendszerváltás utáni években mintául szolgáló karlsruhei testületre.
Ez kapóra jön, mert az utóbbi időkben már bágyadtnak is alig mondható érdeklődés kíséri azt a vitát, amelynek az orbánizmus helyes megnevezése és pontos rendszertani besorolása a tárgya. Ahhoz túl kevés idő telt el, hogy történészek döntsenek erről, ahhoz túl sok, hogy a kortársakat a szóhasználat izgassa. Mindegy, minek hívják: van. Ennek egyesek örülnek, mások meg nem a nemzet részei. Nem is mennék bele jobban ebbe a témába, legyen elég annyi, hogy a NER liberális demokráciának biztosan nem nevezhető, hiszen ennek a kifejezésnek az első felét maga a rendszergazda tagadta meg az emlékezetes tusványosi fellépésén. Na, de mi a helyzet a második felével? A német AB erre is válaszolt.