Nemet mond a gazdagréti Lidl megépítésére az újbudai önkormányzat

Miután július végén lincshangulat alakult ki a Gazdagrétre tervezett Lidlről szóló lakossági fórumon, a XI. kerületi önkormányzat hétfőn közleményben jelezte, hogy ők is nemet mondanak a beruházásra, amely a helyi Szent Angyalok Plébánia állami hátszéllel megtolt fejlesztéséhez kapcsolódik.

Az Újbuda Önkormányzata által kiírt hivatalos véleménynyilvánító szavazáson a résztvevők 70 százaléka elutasította a beruházást. Ezzel összhangban az önkormányzat határozottan tiltakozik a megvalósítás ellen – írták.

A lakosok legfőbb problémája az, hogy amellett, hogy zöldterületet veszítenének, jelentősen megnőne a forgalom a diszkontáruház miatt.

Az önkormányzat most úgy érvelt: a területre korábban az egyház olyan fejlesztést tervezett, amely szabadidős és sportlétesítmények mellett egy Lidl áruház építését is magában foglalta. A helyiek tiltakozása miatt az önkormányzat szavazást kezdeményezett. A Lidl és az egyház ígéretet tett, hogy figyelembe veszik az eredményt, ám

a kormány váratlanul kiemelt beruházássá minősítette a projektet, ezzel megkerülve az önkormányzat és a helyi közösség döntési jogát.

Hozzátették: bár a szavazás jogilag nem kötelező erejű, véleményünk szerint a helyiek többségi akaratának figyelmen kívül hagyása a demokrácia súlyos semmibevétele lenne. Ezért hivatalos levélben fordulnak a Lidl Magyarországhoz és a Szent Angyalok Plébánia vezetőjéhez, felszólítva őket, hogy álljanak el a beruházástól. Egyben emlékeztetik őket a korábbi ígéretükre is, amely szerint figyelembe veszik a szavazás eredményét.

Az önkormányzat a kormányt is felszólítja, hogy vegye tudomásul: a helyiek nem akarják a beruházást.

A gazzal benőtt, rendezetlen területet 1992-ben 99 éven át tartó ingyenes használatra kapta meg a plébánia, és eleinte grandiózus terveket szőtt a hasznosításáról. Végül azonban csak egy teniszpálya épült rajta, és Szederkényi Károly Miklós plébános szerint a jelenlegi bevételek mellett nincs esély további fejlesztésekre. Ezért tervezték a terület egy részét átadni a német áruházláncnak, a használatból adódó bevétel 66 százaléka a plébániához, a maradék a fővároshoz kerülne.

Az önkormányzat közleménye nyomán megkerestük a Lidlt. Azt szerettük volna megtudni tőlük, hogyan viszonyulnak a beruházáshoz, folytatják-e, vagy elismerik a lakosok igényeit, mekkora költséggel járna a projekt lefújása, illetve hogy van-e alternatív tervük a kialakult helyzet ismeretében. Válaszukban azt írták: mivel a szavazással kapcsolatban még semmilyen hivatalos tájékoztatást, kiértékelést nem kaptak, egyelőre nem tudnak érdemi választ adni a kérdéseinkre.

Hozzátették ugyanakkor, hogy a rendelkezésünkre álló szóbeli információk alapján „kicsivel több mint 1000 főtől érkezett nemleges válasz, vagyis a szavazásra jogosultak mindössze 7,7%-ának véleménye látható az önkormányzat kommunikációjában”.

Jelezték azt is: „A Lidl Magyarország minden esetben arra törekszik, hogy olyan helyszíneken működtessen áruházat, ahol arra valóban igény van. A jelenlegi felméréseink pedig azt mutatják, hogy az érintett területről heti szinten közel 3000 ember jár más környező Lidl áruházakba bevásárolni. Továbbá minden beruházásunkkal arra törekszünk, hogy az a helyiek javát szolgálja, így Gazdagrét esetében is az eredeti elképzelés szerinti célunk az volt, hogy a terület rendezésével, fák telepítésével, munkahelyek teremtésével, sport- és közösségi funkciók teremtésével hozzájáruljunk a kerület fejlődéséhez”.

Nyitóképünkön az érdligeti Lidl látható.