Első blikkre nem tűnik problémának, hogy 12 év alatt több mint 155 milliárd dollárt fizetett ki alkalmazásfejlesztő-közösségének az Apple. Figyelemre méltó a növekedés is: az első 70 milliárd dollárhoz kilenc év kellett, a következő 85 milliárdhoz már három sem.
A szóban forgó összeg azokból a részesedésekből adódik össze, amiket a különböző programok készítői (illetve üzemeltetői) kapnak, amikor valaki fizetős alkalmazást tölt le. Ilyenkor a pénz 70 százalékát utalja tovább az Apple, a többi, azaz 30 százalék a vállalatnál marad. Ez a megoszlás van érvényben akkor is, ha valaki egy már letöltött alkalmazáson belül fizet valamiért: például egy erősebb kardot szerez be a játékban, pénzt ad a reklámmentességért, de még akkor is, ha az iPhone-jára telepített Spotify appon belül fizet elő a zeneszolgáltatásra. (Kivételt képeznek a megújított éves előfizetések, ahol 15 százalékos a marzs.)
A háromszoros „tizedet” egyre többen nehezményezik. Mások mellett éppen a Spotify is, amely – a Vibert is birtokló, illetve a Kobo nevű szolgáltatásában e-könyveket is árusító Rakuten mellett – panaszt nyújtott be az ügyben az Európai Bizottsághoz, aminek nyomán Margrethe Vestager versenyjogi biztos a minap vizsgálatot kezdeményezett az Apple ellen. (Ezzel párhuzamosan egy másik eljárás is indult, az Apple Pay mobilfizetési megoldás kizárólagossága miatt.)
A Spotify vezető jogtanácsosaként nyilatkozó Horacio Gutierrez megfogalmazása szerint az Apple úgy játssza a meccset, hogy övé a stadion, ő a bíró, és még a pályát is megdönti. Hiszen az iPhone-gyártó nemcsak akkor jár jól, ha valaki az Apple Musicra fizet elő, hanem akkor is, ha valaki inkább a Spotifyon hallgatna zenét, mivel a konkurens cég profitjának egy részét is lefölözi.
