„Nem innen indulna Tenerifére járat” – vidéki repterek fejlesztéséért bolondul a kormány
Több város korábban is álmodozott korszerű reptérrről, a kormány is ígért ezt-azt, és látszólag most ismét nekiveselkedett a dolognak. Egy kis reptér nemigen lehet nyereséges, de beruházókat csábíthat, és nem mellékes szempont, hogy a magyar nagyvállalkozók egyre jobban szeretnek repülni belföldön is.
Még a megyei jogú városok polgármestereit is meglepte, amikor Magyar Levente, a külgazdasági tárca államtitkára július közepén arra kérte őket, hogy nyújtsák be a repülőterük fejlesztéséről szóló koncepcióikat. Sokan azért hökkentek meg, mert nem számítottak ilyen lehetőségre, néhányakat pedig az hozott zavarba, hogy a Modern városok program (MVP) keretében már megállapodtak a kormánnyal, és a terveiket le is szállították. De elsőre az elemzők sem értették, miért a koronavírus-járvány idején szánja rá magát a kormány, hogy a brutális utasszámcsökkenés ellenére épp légikikötőkbe fektessen.
A Külügyminisztérium kérdéseinkre azt válaszolta: komoly beruházók úgy választanak új telephelyet, hogy annak közelében legyen reptér a cégvezetésnek és a munkatársaknak. A kormány ráadásul még most szeretné megteremteni a térség nagyvárosai közötti menetrend szerinti légi forgalom alapjait. Hogy milyen igény mutatkozna egy Kecskemét–Brno járatra, arra már nem tértek ki.
Egy dologban azonban kiszámítható volt a kormány: a legnagyobb becsben tartott fideszes városoknak most sincs okuk aggodalomra. Tavaly karácsony óta tudott: a debreceni repülőtér fejlesztésére egyszeri 3 milliárd forintos támogatást szánnak – ez a duplája az Orbán-roadshow során beígért eredeti összegnek. Az önkormányzatnak csak a beruházás 25 százalékát kell állnia a projektre létrehozott cégen keresztül.
Novoszáth Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense a HVG-nek kifejtette: szükségesnek látja a debreceni repülőtér fejlesztését. Érvei között a tervezett BMW-gyár mellett megemlítette a Hajdúnánásra álmodott MotoGP-futamok „minőségi kiszolgálásának fontosságát” is.